„Az Európai Bizottság ma előterjesztette az úgynevezett európai technológiai szuverenitási csomagot, amely Európa kapacitásainak fokozását célozza a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a felhőalapú technológiák, valamint a nyílt forráskódú szoftverek terén.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk a kórházaink működését, az energiahálózataink stabilitását és a szolgáltatások biztonságát garantáló technológiák terén. A polgáraink biztonságáról, érdekeink védelméről és döntési szabadságunkról van szó. Európában ehhez minden megvan: a tehetség, a kiváló kutatások, az ipari bázis és az egységes piac. Ezekből az erősségekből kell – együtt – technológiai szuverenitást kovácsolnunk.”
Az intézkedéscsomag két jogalkotási javaslatot tartalmaz: a csiprendelet 2.0 elnevezésű jogszabályra, illetve a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletre irányuló javaslatot, valamint emellett részét képezi a nyílt forráskódra vonatkozó stratégia és az energetikai digitalizációra és az energetika terén alkalmazott mesterséges intelligenciára irányuló stratégiai menetrend is.
Ezek az intézkedések támogatják Európa azon törekvését, hogy „MI-kontinenssé” váljon és megerősítse digitális autonómiáját, továbbá hozzájárulnak egy fenntarthatóbb digitális jövő kiépítéséhez. Céljuk emellett, hogy a vállalkozások, a polgárok és a közigazgatási szervek az alapvető technológiák szélesebb köréből válogathassanak.
A háttérben az áll, hogy az alapvető digitális technológiák terén Európa továbbra is nagymértékben függ az Európai Unión kívüli beszállítóktól. Mindeközben, amint a mesterséges intelligencia egyre jobban tért hódít, meredeken emelkedik a számítástechnikai kapacitás iránti igény. A cél a strukturális függőségek csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy Európa képes legyen kifejleszteni és bevezetni olyan technológiákat, amelyekre az európaiak hagyatkozhatnak, és gondoskodni is tudjon ezek biztonságosságáról. A javaslatcsomag jelentős fordulatot jelez az EU technológiai hozzáállása terén.
A félvezetőipari alap biztosítása Európa mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseihez
A félvezetők alapvető fontosságúak a mesterséges intelligencia és az európaiak által nap mint nap használt technológiák szempontjából.
A 2023 óta hatályban lévő csiprendelet volt az első uniós szintű válasz a globális félvezető-ellátási lánc kritikus sebezhetőségeire. Európa azonban továbbra is nagymértékben támaszkodik harmadik országokra a fejlett gyártás és a csiptervezés terén. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos alkotóelemek várhatóan még tovább fogják ösztönözni a növekedést, és 2030-ra a félvezetőpiac több mint 70%-át teszik majd ki.
A csiprendelet 2.0 Európa erősségeire fog építeni, többek között a hagyományos csipek terén, és kapacitást fog kiépíteni a mesterségesintelligencia-alkalmazások működését lehetővé tevő, élvonalbeli félvezető-technológiák terén.
Emellett fel fogja gyorsítani az engedélyezést, el fogja mélyíteni a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott együttműködést, és új kiválósági védjegyet fog bevezetni Európa félvezetőkkel foglalkozó régiói számára. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés elfogadásával közelebb fogja hozni az európai csipgyártókat az ügyfeleikhez, és építeni fog a növekvő ágazatoktól, például az adatközpontoktól, a felhőszolgáltatóktól és az MI-óriásgyáraktól várható keresletre. Végezetül támogatni fogja a beruházásokat és a stratégiai projekteket, ugyanakkor kezelni fogja azokat a sebezhetőségeket, amelyek veszélyeztethetik az ellátást.
Európa felhő- és mesterségesintelligencia-kapacitásának kiépítése
A felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet a Bizottság MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervének központi részét képezi. Célja, hogy a következő öt–hét évben megtriplázza az adatközpontok kapacitását Európában, és megerősítse a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia szerepét a mesterséges intelligencia gyakorlati bevezetésének előmozdítása érdekében.
A jogszabály támogatni fogja az élvonalbeli és fenntartható technológiákra irányuló kutatást és innovációt, miközben egyensúlyt teremt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvések és az éghajlat-politikai kötelezettségvállalások között. EU-szerte egyszerűsíteni fogja az adatközpontok kiépítésének feltételeit, különös tekintettel a zöld és digitális kettős átálláshoz szükséges léptékű, rendkívül fenntartható és innovatív létesítményekre. Emellett egységes uniós szintű keretet vezet be a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia szuverenitásának értékelésére, mindeközben pedig piacunk nagy részét nyitva tartja a hasonlóan gondolkodó partnerek előtt.
Ez elő fogja segíteni a kritikus alkalmazások és az érzékeny adatok védelmét, valamint támogatni fogja a fejlett felhő- és mesterségesintelligencia-technológiák kidolgozását és bevezetését. Célja továbbá, hogy jobban összehangolja a mesterséges intelligencia elterjedésével kapcsolatos megközelítést az egyes tagállamok között, többek között a mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati és akcelerációs központokon keresztül, amelyek helyi csomópontként működnek a mesterséges intelligencia integrációjának és léptékváltásának támogatása érdekében.
A digitális autonómia megerősítése a nyílt forráskódú technológiák révén
Európában több mint hárommillió olyan polgár él, aki részt vesz a nyílt forráskódú alkalmazások fejlesztésében. Ők az európai elveken és értékeken alapuló, Európában és Európa számára készített digitális megoldásokat kínálnak.
A nyílt forráskódra vonatkozó stratégia erre az erőforrásra épít a szuverénebb megoldások kidolgozása és biztosítása érdekében. A stratégia célja, hogy sokkal több nyílt forráskódú alternatíva álljon rendelkezésre olyan kiemelt területeken, mint a felhő, a mesterséges intelligencia, az internetes technológiák, a kiberbiztonság és a félvezetők. A nyílt forráskódú ökoszisztéma megerősítése szintén a célok között szerepel. A stratégia keretében a készségekbe való beruházások megvalósítása mellett támogatni fogják a nyílt forráskódú induló vállalkozásokat, valamint javítani fogják az európai nyílt forráskódú digitális infrastruktúra hosszú távú karbantartását és biztonságát.
A stratégia közbeszerzési iránymutatások és bevált gyakorlatok révén támogatni fogja a nyílt forráskód nagyobb mértékű használatát a közigazgatásban. Ösztönözni fogja az európai megoldások elterjedését, valamint támogatni fogja a szabványokat és az interoperabilitást, többek között olyan kezdeményezések révén, mint a nyílt internetre vonatkozó csomag.
Európa energiarendszerének digitalizálása és a digitalizáció fenntarthatóságának biztosítása
Az európai energiaágazat digitalizálása minden eddiginél sürgetőbb, mivel a magas energiaárak nyomást gyakorolnak az ipari versenyképességre és a háztartások költségvetésére. Ugyanakkor a digitális infrastruktúra európai növekedése várhatóan növelni fogja a villamos energia iránti keresletet. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia energiaágazatban való alkalmazására vonatkozó stratégiai ütemterv mindkét szemponttal foglalkozik. Meghatározza, hogy a mesterséges intelligencia és más digitális megoldások hogyan biztosíthatják a digitális infrastruktúra fenntartható integrációját energiarendszerünkbe, ugyanakkor hogyan járulhatnak hozzá annak hatékonyabbá tételéhez.
Ez az ütemterv biztosítani fogja, hogy az adatközpontok fenntartható és átlátható módon integrálódjanak energiarendszerünkbe. A Bizottság elő fogja segíteni az energia- és a digitális ágazat közötti együttműködést annak érdekében, hogy biztosítsa egyrészt azok hatékony hálózati integrációját, másrészt a tiszta energiával való szükséges ellátást, ugyanakkor megóvja a víz- és energiaforrásokat.
Az ütemterv felgyorsítja továbbá a digitális és mesterségesintelligencia-megoldások bevezetését az európai villamosenergia-infrastruktúra javítása és intelligensebbé tétele érdekében, miközben támogatja az intelligens fogyasztásmérők gyorsabb elterjedését. Ez utóbbiak kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az európai fogyasztók nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak energiafelhasználásuk felett, és végső soron csökkenthessék energiaszámláikat.
Emellett elő fogja segíteni az energiaágazatban felhasználható szuverén és biztonságos MI-modellek létrehozását, amelyeket európai adatok alapján tanítanak be és európai vállalatok fejlesztenek ki. A határokon átnyúló energiaadat-csere egyszerűsítése révén biztosítani fogja az intelligens energiaszolgáltatások elterjedését és a rugalmasságot, ami Európa-szerte milliók számára eredményezhet megtakarítást.
A következő lépések
A jogalkotási javaslatok elfogadása és hatálybalépése előtt azokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megtárgyalja.
A Bizottság folytatni fogja arra irányuló munkáját, hogy Európát MI-kontinenssé tegye, és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika (EuroHPC) Közös Vállalkozás irányító testületének június 1-jei elvi megállapodását követően várhatóan júliusban felhívást tesz közzé MI-óriásgyárak létrehozására.
A Bizottság emellett konzultálni fog a tagállamokkal, az Európai Beruházási Bank Csoporttal és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel, hogy nagy léptékű európai tőkekapacitást hozzon létre Európa technológiai szuverenitási törekvéseinek finanszírozására.
Előzmények
A Bizottság „MI-kontinens” cselekvési terve lehetővé teszi, hogy Európa mesterségesintelligencia-kontinenssé váljon azáltal, hogy a számítástechnikai infrastruktúrát, az adatokat, a készségeket és a mesterséges intelligencia európai alkalmazásának fellendítését helyezi előtérbe.
A technológiai szuverenitásról szóló csomag ezt a folyamatot gyorsítja fel, új megközelítést kínálva Európa számára. A csomag olyan meglévő kezdeményezésekre is épít, mint a versenyképességi iránytű és a gazdasági biztonsági stratégia, és kiegészíti azokat.
További információk
Kérdések és válaszok a technológiai szuverenitási csomagról
Kérdések és válaszok a stratégiai ütemtervről
A felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet
Közlemény a technológiai szuverenitásról és a nyílt forráskódra vonatkozó uniós stratégiáról
A Bizottság intézkedéseket terjeszt elő Európa energiarendszerének digitalizálása céljából
Digitalizáció az energiaiparban
Az adatközpontok energiahatékonysága
Hogyan épít az EU fenntartható adatközpontokat a digitális jövő megalapozása érdekében? – YouTube
Idézet(ek)
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk a kórházaink működését, az energiahálózataink stabilitását és a szolgáltatások biztonságát garantáló technológiák terén. A polgáraink biztonságáról, érdekeink védelméről és döntési szabadságunkról van szó. Európában ehhez minden megvan: a tehetség, a kiváló kutatások, az ipari bázis és az egységes piac. Ezekből az erősségekből kell – együtt – technológiai szuverenitást kovácsolnunk.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
„Az energiarendszer digitalizálása esélyt kínál Európának arra, hogy a már meglévő infrastruktúrából még többet tudjon kihozni, és ezáltal csökkentse a fogyasztók költségeit. Ez a csomag ezt a lehetőséget kívánja megragadni, és ily módon biztosítani, hogy az adatközpontok növekvő energiaigénye a hálózatokkal harmonikusan együttműködve, ne pedig a hálózatokat gyengítve kerüljön kielégítésre. Így Európa digitális ambíciója nem gátja, hanem éppen ellenkezőleg, hajtóereje lesz a digitális átállásnak.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök
„Olyan világban élünk, ahol a geopolitikai és a technológiai kérdések elválaszthatatlanok egymástól. A jövőt azok fogják alakítani, akik élen járnak a technológiai innovációban, ezért biztosítanunk kell, hogy Európa vezető szerepet játsszon ebben. A ma bejelentett csomag jelzi, hogy Európa új szemléletmóddal közelít a technológiai szuverenitás kérdéséhez. Itt az ideje, hogy Európa tiszta és fenntartható módon ellenőrzést gyakoroljon az adatai, az ellátási láncait és a jövője felett. Ennek érdekében megerősítjük Európa digitális autonómiáját és rezilienciáját, miközben gazdaságunkat nyitva tartjuk globális partnereink előtt.” ->Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök
„A szemünk előtt zajlik a globális digitális forradalom és az arra irányuló globális verseny, hogy miként alakítsuk a mesterséges intelligencia jövőjét. Ezek a technológiák átalakítják azt, ahogyan élünk, ahogyan dolgozunk és ahogyan gazdaságunkat energiával látjuk el. Az nem elég, ha Európa csupán részt vesz ebben az átalakulásban, hanem vezető szerepet kell vállalnia benne. A vezető szerepet azonban olyan módon kell betöltenünk, amely tükrözi értékeinket: felelősségteljesen, fenntarthatóan és valamennyi fogyasztó és ágazat javát szolgálva. Feladatunk egyértelmű: kezelni kell a digitalizáció egyre növekvő energiaigényét, ugyanakkor fel kell szabadítani az innovációban rejlő hatalmas lehetőségeket.” – Dan Jørgensen, az energiaügyért és a lakhatásért felelős biztos”
Forrás:
Technológiai szuverenitási javaslatcsomag fogja megerősíteni Európa digitális autonómiáját és ellenálló képességét; Európai Bizottság; 2026. június 3.
