„Szeptembertől nyilvánosan is elérhetővé válnak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai. A közzétételre kidolgozott új módszertant a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szakmai háttérbeszélgetésen mutatta be a sajtó képviselőinek. A cél, hogy a nagyobb átláthatóság, a szakmai visszacsatolás és az intézményi önértékelés egyaránt segítse a fertőzések megelőzését, az egészségügyi ellátás minőségének fejlesztését és a betegbiztonság további erősítését.
Dr. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos a háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: „Az adatok nyilvánosságra hozatalának nem az a célja, hogy megbélyegezzünk intézményeket, vagy legjobb–legrosszabb rangsort állítsunk fel. A cél ennél sokkal fontosabb: hogy kevesebb beteg fertőződjön meg az egészségügyi ellátás során.”
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelenléte önmagában nem jelent szakmai mulasztást. A modern orvostudomány ma már olyan súlyos állapotú, idős, illetve krónikus betegséggel élő páciensek kezelésére is képes, akik ellátása jelentős fertőzési kockázattal járhat. Az invazív beavatkozások, a gépi lélegeztetés, a tartós katéterhasználat vagy más komplex kezelések önmagukban is növelhetik ezt a kockázatot.
Éppen ezért az intézményi fertőzési adatok értelmezése összetett szakmai feladat. Az eredményeket befolyásolja többek között a betegek állapota és összetétele, az intézmények eltérő ellátási profilja, valamint a fertőzések felismerésének és a mikrobiológiai vizsgálatok segítségével történő igazolásának intenzitása. Egy magasabb jelentett fertőzési mutató ezért önmagában nem jelent rosszabb betegellátást. Az az intézmény, amely intenzívebben keresi, vizsgálja és azonosítja a fertőzéseket, több esetet is találhat.
A háttérbeszélgetésen Veress István, dr. Surján György és prof. dr. Ferenci Tamás ismertette a módszertan szakmai hátterét, az intézményi adatok megfelelő értelmezésének alapelveit, valamint a kockázatkiigazítás szerepét. Az utóbbi célja, hogy az egyes intézmények az eltérő betegösszetétel miatt fennálló kockázatkülönbségét bizonyos mértékig „kiigazítsuk”, és ezáltal az intézményi eredmények megfelelő szakmai összefüggésben legyenek értelmezhetők.
A szeptemberben nyilvánossá váló adatok, eredmények nem kórházi rangsort alkotnak, hanem olyan szakmai jelzéseket adnak, amelyek segíthetik a további vizsgálatot, a fejlesztendő területek azonosítását, és ráirányíthatják a figyelmet a jól működő intézményi gyakorlatokra is.
A sajtó képviselői számos kérdést tettek fel az adatok megbízhatóságáról, az aluljelentés kockázatáról, az eltérő profilú intézmények adatainak értelmezéséről és a nyilvános adatközlés gyakorlati jelentőségéről.
A szeptemberi nyilvános adatközlés jelentős előrelépés a hazai betegbiztonság és az egészségügyi adatok transzparenciájának erősítésében. A nyilvánosság, a szakmai visszacsatolás és az intézményi önértékelés egyaránt hozzájárulhat az adatminőség javulásához, a fejlesztendő területek azonosításához és a jól működő gyakorlatok szélesebb körű alkalmazásához.”
Forrás:
Újabb fontos lépés a betegbiztonság és a transzparencia erősítésében; Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK); 2026. augusztus 13.
Lásd még:
A transzparencia nem végítélet, de göröngyös utat ígér az új tisztifőorvos; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2026. augusztus 13.
Jön a kórházi fertőzések új, nyilvános adatbázisa, de ez nem egy egyszerű kórházi rangsor lesz; Nagy Nikoletta; Telex.hu; 2026. augusztus 12.
