„Ez a jelentés az OECD második áttekintése arról, hogy az országok milyen előrehaladást értek el a kritikus kockázatok irányítása terén a 2017–2023 közötti időszakban, a kritikus kockázatok irányításáról szóló 2014. évi OECD-ajánlás alapján. A 34 ország részvételével készült nemzetközi felmérésre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a kormányok miként erősítették meg képességeiket az országos következményekkel járó súlyos megrázkódtatások előrejelzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra, valamint a tapasztalatokból való tanulásra.
A jelentés megállapítja, hogy az országok többsége továbbra is előrelépést tett az ajánlás végrehajtásában, és azt új szakpolitikai kezdeményezések kialakítására, nemzeti stratégiák felülvizsgálatára, valamint az intézményi keretek kiigazítására is felhasználta. Az előrehaladás azonban továbbra is egyenetlen mind az egyes országok, mind a kockázatirányítás különböző területei között. A COVID–19-világjárvány más nagyszabású válságokkal együtt súlyos próbatétel elé állította a nemzeti rendszereket, és rávilágított az összetett, gyorsan változó és határokon átnyúló kockázatok kezelésében továbbra is fennálló hiányosságokra. Élenjáró gyakorlatok azokban az országokban figyelhetők meg, ahol a gyorsan változó biztonsági környezet megjelenik az országos kockázati profilokban, és ahol az egész társadalomra kiterjedő kockázatkezelési megközelítés a társadalmi kohézió megőrzését szolgáló intézkedéseket is magában foglalja.”
Forrás:
Tracking Progress in the Governance of Critical Risks; OECD Reviews of Risk Management Policies; OECD Publishing; DOI: 10.1787/66bcd7b0-en; 2026. szeptember 4.
