„A jelentés célja, hogy támogassa a kormányokat a digitális átalakulást előmozdító magánberuházások ösztönzésében, figyelembe véve ezek hosszú távú növekedésre, rezilienciára és társadalmi jóllétre gyakorolt hatásait. A meglévő OECD befektetési standardokra – köztük a Befektetéspolitikai keretrendszer 2015. évi kiadására (Policy Framework for Investment, 2015 Edition) és a Külföldi közvetlentőke-befektetések minőségét támogató szakpolitikai eszköztárra (Foreign Direct Investment Qualities Policy Toolkit) – építve meghatározza azokat a kulcsfontosságú szakpolitikákat, amelyek elősegítik a digitális átalakulást szolgáló befektetéseket, és lehetővé teszik, hogy azokban rejlő lehetőségeket a gazdasági reziliencia és a széles körű fejlődés erősítésére használják fel.
A szakpolitikai döntéshozók számára irányadó fő kérdések
1. alapelv: Biztosítani kell a stratégiai irányt, valamint a befektetési és digitális szakpolitikák koordinációját és koherenciáját.
- A befektetési és digitális szakpolitikák intézményi koordinációja: Egyértelműen meghatározottak-e a digitalizációval és a befektetésekkel kapcsolatos felelősségi körök a kormányzati intézmények között, és működnek-e hatékony koordinációs mechanizmusok a szakpolitikai célkitűzések összehangolására?
- Stratégiai összehangolás és szakpolitikai koherencia: Összhangban vannak-e a befektetéspolitikai stratégiák és cselekvési tervek a digitális átállás fő nemzeti prioritásaival, ideértve a hírközlési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését, a digitális innováció ösztönzését és a munkaerő készségfejlesztésének előmozdítását?
2. alapelv: Biztosítani kell, hogy a hazai és nemzetközi szabályozások és standardok a digitális átalakulást támogató befektetések számára kedvező üzleti környezetet teremtsenek.
- A piacra jutás szabályozási kerete: Rendszeresen felülvizsgálják-e a külföldi közvetlentőke-befektetésekre (FDI) vonatkozó meglévő szabályozási korlátozásokat a digitális átalakulással kapcsolatos, változó közpolitikai célok fényében, és ahol indokolt, egyszerűsítik vagy megszüntetik-e ezeket?
- A digitális technológiák jogi kerete: A digitális technológiákra – például a mesterséges intelligenciára (MI), a blokkláncra és az elektronikus kereskedelemre – vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretek biztosítják-e a jogbiztonságot, miközben kellően alkalmazkodóképesek maradnak a technológiai fejlődéssel és a beruházási igényekkel szemben?
- Versenypolitika, valamint a szellemi tulajdon védelmére és érvényesítésére irányuló szakpolitikák: Kezeli-e a versenypolitika az olyan kockázatokat, mint a versenyellenes magatartás, és biztosítja-e, hogy a vállalkozások belföldön és nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek? Biztosítják-e a szellemitulajdon-jogok védelmére és érvényesítésére irányuló szakpolitikák az egyenlő versenyfeltételeket a külföldi és a hazai vállalkozások számára a digitális gazdaságban?
- Nemzetbiztonsági szakpolitikák: Amennyiben léteznek ilyenek, átláthatók és arányosak-e a befektetések átvilágítására szolgáló mechanizmusok, és úgy alakították-e ki őket, hogy kezeljék a digitális és feltörekvő technológiai ágazatokba irányuló beruházások nemzetbiztonsági kockázatait anélkül, hogy indokolatlan akadályokat állítanának a beruházások elé?
- Felelős üzleti magatartás: Beépülnek-e a felelős üzleti magatartásra (RBC) vonatkozó standardok a befektetési és digitális szakpolitikákba? Milyen mértékben tartalmaznak biztosítékokat a kiberbiztonság, az adatvédelem és a megbízható MI tekintetében? Figyelembe veszik és megfelelően kezelik-e e szakpolitikai keretek a feltörekvő digitális technológiákat?
- Nemzetközi kereskedelmi és beruházási megállapodások: Előmozdítja-e az ország, hogy a nemzetközi kereskedelmi és befektetési megállapodások olyan rendelkezéseket tartalmazzanak, amelyek támogatják a digitális átalakulást, beleértve a határokon átnyúló adatáramlásra, a digitális kereskedelem megkönnyítésére, a versenyre, a szellemitulajdon-jogok védelmére és érvényesítésére, valamint a forráskód védelmére vonatkozó rendelkezéseket?
3. alapelv: Ösztönözni kell a befektetéseket, valamint erősíteni kell a digitális technológiákhoz, az IKT-szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához kapcsolódó technikai kapacitásokat.
- Beruházási ösztönzők: Amennyiben alkalmaznak beruházási ösztönzőket, azok konkrét beruházási akadályok vagy piaci kudarcok kezelésére irányulnak-e – például a hírközlési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének magas kezdeti fix költségeire, a digitális K+F kockázataira vagy a digitális készségek hiányára? Az ösztönzőket rendszeres hatásvizsgálatnak és értékelésnek vetik-e alá?
- Technikai támogatás az FDI tovagyűrűző hatásainak kiaknázásához: Rendelkezésre állnak-e kapacitásépítő programok a hazai vállalkozások számára annak érdekében, hogy erősítsék digitális kapacitásaikat, kölcsönösen elfogadott feltételek mellett önkéntes tudásmegosztási partnerségeket alakítsanak ki külföldi befektetőkkel, valamint bekapcsolódjanak a globális digitális értékláncokba?
- Készség- és munkaerőpiaci szakpolitikák: Figyelembe veszik-e a munkaerőpiaci szakpolitikák és a munkaerő készségfejlesztését célzó kezdeményezések a digitális beruházásokból fakadó kihívásokat és lehetőségeket? Ide tartozik-e többek között a digitális készséghiány előrejelzése és kezelése az FDI-intenzív ágazatokban, a munkahelyek megszűnésével vagy átalakulásával járó kockázatok mérséklése, valamint a foglalkoztatás bővítésének támogatása a társadalom valamennyi csoportja számára?
- A hírközlési infrastruktúra fejlesztését szolgáló szakpolitikák: Kidolgozott-e a kormány koherens és átfogó tervet a hírközlési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére, amely kihasználja a külföldi közvetlentőke-befektetésekben rejlő lehetőségeket a konnektivitás bővítésére, miközben biztosítja a villamosenergia-igény kielégítését, és előmozdítja a jövőbeni energiahatékonyságot és az ellátás megbízhatóságát?
4. alapelv: Kezelni kell az információs hiányosságokat és az adminisztratív akadályokat a digitális átalakulást támogató külföldi közvetlentőke-befektetések elősegítése érdekében.
- Beruházásösztönzés és -könnyítés: Rendelkeznek-e a nemzeti és szubnacionális szinten működő beruházásösztönzési ügynökségek (IPA-k) külön stratégiával a digitális külföldi közvetlentőke-befektetések vonzására és elősegítésére, különösen a gazdaságilag lemaradó térségek támogatása érdekében? Biztosítja-e ez a stratégia a szabályozási eljárások egyszerűsítését, a befektetők célzott megszólítását, valamint az ágazati és kormányzati érdekelt felekkel való hatékony koordinációt?”
Forrás:
Investment Policy Framework for Digital Transformation; OECD Publishing; DOI:10.1787/e96b36f4-en; 2026. szeptember 3.
