„Miért fontos a R&D beszerzés?
A kereskedelmi hasznosítást megelőző K+F közbeszerzés lehetővé teszi a közbeszerzők számára, hogy szükségleteik kifejezésével ösztönözzék a kutatást és az innovációt. Irányítja az új megoldások kutatását, fejlesztését és tesztelését. Támogathatja továbbá a sikeresen kifejlesztett megoldások kis mennyiségben történő előállítását és szállítását, hogy azok jobban megfeleljenek a közszféra igényeinek.
Ez nemcsak a társadalmi kihívások kezelését és a közszolgáltatások gyorsabb korszerűsítését teszi lehetővé a közszféra számára; emellett lehetőséget teremt az európai innovatív vállalkozások számára – amelyek részt vesznek a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs beszerzésekben –, hogy vezető szerepet szerezzenek az új piacokon. Az innovatív megoldások iránti erős európai piaci kereslet fontos a növekedés és a munkahelyteremtés megteremtéséhez, valamint Európa versenyképességének megerősítéséhez.
Annak érdekében, hogy elegendő keresleti vonzerőt biztosítson az innovációk piacra viteléhez, Európának jelentősen fokoznia kell a beruházásokat, többek között a K+F+I beszerzések révén. Az EU-ban a R&D közbeszerzés 17 milliárd eurót, azaz az összes éves közbeszerzési kiadás ~0,6%-át teszi ki, míg a világ más vezető gazdaságai 5–8-szor többet ruháznak be, és éves közbeszerzési kiadásaik 3–5 %-át már most is a R&D közbeszerzésre fordítják.
Mit fog tenni az európai innovációs törvény (KHV) a K+F+I közbeszerzések terén?
Jelenleg nincsenek közös uniós szabályok a nagyszámú R&D közbeszerzésre vonatkozóan. Ez Unió-szerte jogbizonytalanságot és a tagállamok közötti széttagoltságot teremt.
Az európai innovációs jogszabály közös szabályokat hozna létre a R&D közbeszerzésre vonatkozóan, hogy a közbeszerzők Unió-szerte működhessenek. Ez jogbiztonságot nyújtana a közbeszerzők számára a R&D-beszerzések végrehajtása során, beleértve a több tagállamból származó közbeszerzőkkel közös, határokon átnyúló R&D-beszerzéseket is, valamint a vállalatok és más gazdasági szereplők számára a R&D-beszerzésekben való részvételhez. A közbeszerzők abban is biztosak lehetnek, hogy betartják az állami támogatási szabályokat, amikor betartják a KHV-ban a R&D közbeszerzésre vonatkozó szabályokat. Állami támogatás esetén a KHV szerinti R&D közbeszerzés a legtöbb esetben úgy tekinthető, hogy összhangban van az uniós állami támogatási szabályokkal, amelyek számos lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ilyen támogatás ne minősüljön támogatásnak vagy összeegyeztethető támogatásnak.
Hogyan fogják támogatni a KHV R&D közbeszerzési szabályai az európai vállalatokat?
A javasolt KHV biztosítaná, hogy az innovatív gazdasági szereplők valamennyi típusa (beleértve az egyetemeket, az induló innovatív vállalkozásokat, a növekvő innovatív vállalkozásokat és a nagyvállalatokat) részt vehessen a K+F+I közbeszerzésekben, hogy innovatív ötleteiket kihozzák a laboratóriumból és bejuttassák a piacra.
A javasolt szabályok a következők révén támogatnák az európai gazdasági szereplőket:
- annak biztosítása, hogy a közbeszerzők arányos pénzügyi követelményeket, ár-érték arányon alapuló odaítélési kritériumokat, funkcionális vagy teljesítményalapú előírásokat, agilis szerződésmódosításokat és innovációbarát szellemitulajdon-jogi feltételeket alkalmazzanak;
- annak biztosítása, hogy a közbeszerzők legfeljebb két hónapon belül értékeljék ajánlataikat; és
- annak biztosítása, hogy a közbeszerzők uniós preferenciát alkalmazzanak a K+F-beszerzés során.
Hogyan fognak működni az uniós preferenciaszabályok?
A KHV-rendeletre irányuló javaslatban szereplő uniós preferenciaszabályok előírják a közbeszerzők számára, hogy megkülönböztetésmentes módon nyissák meg a K+F közbeszerzéseket az uniós tagállamokból és olyan harmadik országokból származó ajánlattevők előtt, amelyekkel az Unió releváns nemzetközi megállapodásokat kötött. Ma e harmadik országok közé tartoznak az EGT-országok és a nyugat-balkáni országok, mivel az Unió és más országok közötti nemzetközi kereskedelmi megállapodások nem biztosítanak hozzáférést a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs közbeszerzésekhez. Mivel a K+F-hez szoros K+F-együttműködésre és helyszíni tesztelésre van szükség a közbeszerzőkkel, az uniós preferenciaszabályok azt is előírják, hogy a K+F-hez kapcsolódó kutatási és fejlesztési tevékenységek legalább 50 %-át e jogosult országok egyikében kell lebonyolítani.
Ha a R&D közbeszerzéshez való hozzáférés ajánlattevőkre való korlátozása azt eredményezné, hogy a követelményeknek megfelelő ajánlattevők száma elégtelen vagy aránytalan költségekkel járna, a közbeszerzők a R&D közbeszerzésekhez való hozzáférést olyan országok számára is megnyithatják, amelyek közbeszerzési megállapodást kötöttek az EU-val, még akkor is, ha ez a megállapodás nem terjed ki a R&D közbeszerzésekre. Indokolt közrendi biztonsági okokból a közbeszerzők korlátozhatják a R&D közbeszerzéshez való hozzáférést az uniós tagállamok olyan ajánlattevőire, amelyek nem állnak harmadik ország vagy harmadik ország ellenőrzése alatt álló jogalany ellenőrzése alatt.
A R&D közbeszerzési szabályok több bürokráciát és adminisztratív költséget fognak eredményezni?
Nem, épp ellenkezőleg. A javasolt rendelet csökkenti mind a közbeszerzők, mind a gazdasági szereplők adminisztratív terheit és egyéb költségeit. A K+F+I közbeszerzésre vonatkozó közös szabályok Unió-szerte csökkentik mind a közbeszerzők, mind a gazdasági szereplők adminisztratív és jogi költségeit. A közbeszerzők várhatóan évente 1 milliárd EUR-t takarítanak meg, míg a gazdasági szereplők várhatóan évente 25,9 milliárd EUR további nyereségre tesznek szert. A R&D eljárások kiterjedt digitalizálása tovább fogja csökkenteni a költségeket, mivel a R&D eljárásokat digitálisan, elektronikus formátumban fogják lefolytatni a Tenders Electronic Daily portálon és – amint rendelkezésre állnak – az uniós digitális közbeszerzési piacon keresztül.
Kötelezőek-e a R&D közbeszerzési szabályok a közbeszerzők valamennyi típusa számára?
Nem. A javasolt rendeletben a R&D közbeszerzési szabályok nem lennének kötelezőek a védelmi közbeszerzők számára. A védelem területének jellemzői és sajátosságai nagyon érzékenyé teszik a R&D-t ezen a területen. Ezért a katonai vagy érzékeny biztonsági beszerzések esetében a védelmi közbeszerzők nem kötelesek betartani a R&D közbeszerzési szabályokat, bár dönthetnek úgy, hogy így tesznek.
Mi történik a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéssel az európai innovációs intézkedéscsomagban?
A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (PCP) a K+F+I beszerzések egy sajátos típusa. A PCP-k esetében a közbeszerzők összehasonlítják a különböző szolgáltatók alternatív megoldásainak előnyeit és hátrányait. A R&D szolgáltatások beszerzése szakaszokban történik (például megoldástervezés, prototípus-készítés, termékfejlesztés, tesztelés és első bevezetés) az innovációk kockázatainak lépésről lépésre történő csökkentése, valamint a versengő szolgáltatók számának csökkentése érdekében, miután konkrét mérföldköveken értékelték érdemeiket. A PCP a szellemitulajdon-jogok tulajdonjogát is a K+F-szolgáltatókra hagyja annak érdekében, hogy innovációikat szélesebb piacokon is értékesíthessék.
2007 óta a PCP sikeresnek bizonyult a K+F+I közbeszerzés megvalósításában, hogy ösztönözze az Európában jelentős mértékben gyártott első prototípusok és termékek korlátozott körének kifejlesztését és első telepítését, és segítse az induló vállalkozásokat a közbeszerzési piacra való belépésben és növekedésben. A Bizottság a jövőben is elő kívánja mozdítani a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés szélesebb körű elterjedését.
Eddig csak egy bizottsági közlemény ismertette azokat az elveket, amelyek alapján a közbeszerzőknek végre kell hajtaniuk a PCP-t. Az európai innovációs törvény javítani fogja a jogbiztonságot azon közbeszerzők számára, akik szélesebb körben kívánják alkalmazni a PCP-t azáltal, hogy uniós szintű eljárást biztosít a R&D beszerzésre, amely a R&D beszerzésre bevezetett PCP eljárás elemein alapul. Az európai innovációs jogszabály lehetővé teszi a kísérleti közös projektnek nem minősülő R&D beszerzések számára, hogy indokolt esetben eltérjenek attól, hogy a szellemitulajdon-jogok tulajdonjogát a szerződő felekre bízzák, vagy hogy szakaszos versenyalapú fejlesztést alkalmazzanak.
Mi lesz a kompetenciaközpont szerepe?
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalán (EUIPO) belül létrehozott kompetenciaközpont támogatja és előmozdítja a szellemitulajdon-jogok által támogatott finanszírozást és a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi hasznosítását. Önkéntes uniós keretet fog kidolgozni a szellemitulajdon-jogok értékelésére és közzétételére, uniós szintű digitális partnerkereső platformot fog létrehozni és fenntartani a szellemitulajdon-jogok engedélyezésének és átruházásának megkönnyítése érdekében, és hozzá fog járulni a szellemitulajdon-jogok elidegenítését támogató másodlagos piac kialakításához.
A kompetenciaközpont a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos technikai szakértelem, piaci bizonyítékok és adatelemzés biztosításával az érintett állami és magán pénzügyi érdekelt feleket is támogatni fogja a szellemitulajdon-jogokkal támogatott pénzügyi eszközök kidolgozásában és végrehajtásában. Hozzájárul a szellemitulajdon-jogok által támogatott finanszírozásra vonatkozó tényadatok adatbázisának fejlesztéséhez, felhasználva az állami és magánszektorbeli érdekelt felek által rendelkezésre bocsátott meglévő forrásokat és információkat, valamint létrehozza és kezeli a szellemitulajdon-értékbecslők önkéntes uniós tanúsítási rendszerét.
Végezetül különböző figyelemfelkeltő, kapacitásépítési és egyéb támogató szolgáltatásokat fog nyújtani a szellemitulajdon-jogok által támogatott finanszírozással és kereskedelmi hasznosítással kapcsolatban, többek között egy uniós szintű ügyfélszolgálaton keresztül.
Miért az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) felel majd a kompetenciaközpontért?
Az EUIPO az EU szellemi tulajdonnal foglalkozó központi ügynöksége, és a lajstromozási tevékenységeken túl fokozatosan új felelősségi köröket is szerzett. Ez a változás azt tükrözi, hogy a nyilvántartási hivatalból szakpolitikai támogató ügynökséggé alakult át. A szellemi tulajdonnal támogatott finanszírozással kapcsolatos felelősségi körök kijelölése logikus folytatása ennek a fejleménynek.
Az EUIPO jelentős műszaki szakértelemmel, kiterjedt kutatási képességekkel és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó megbízható digitális infrastruktúrákkal rendelkezik.
Kulcsfontosságú hálózatokat és képzési platformokat is kezel, beleértve az Ideas Powered for Business Network-et és az IP Academy-t.
Az EUIPO nagyfokú bizalmat élvez a vállalkozások, a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakemberek és a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok körében, semlegessége és technikai hitelessége pedig a pénzügyi intézmények megbízható partnerévé is teszi. Ez a tapasztalat teszi ezt az uniós ügynökséget a legalkalmasabbá arra, hogy a szellemitulajdon-jogok által támogatott finanszírozás és a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi hasznosításának felügyelője legyen.
Kötelező lesz-e a szellemi tulajdon értékelési módszertana?
Nem, a használata nem lesz kötelező. Az uniós intézmények, ügynökségek és szervek azonban fel fogják használni az uniós pénzügyi programok irányításában, ahol a szellemi tulajdont képező eszközök értékelése szükséges elem.
Melyek lennének a szellemi tulajdon értékelésére vonatkozó uniós keret fő elemei?
A keret túlmutatna a szellemi tulajdon értékelésén; magában foglalná az uniós vállalkozások támogatását annak érdekében, hogy segítsék őket megfelelő szellemitulajdon-eszközeik bankképes eszközosztályokká történő átalakításában. Ez a támogatás segítséget nyújtana a vállalkozásoknak szellemi tulajdont képező eszközeik közzétételében (azaz a banki hitelezésre alkalmas eszközök azonosításában), az uniós vállalkozások innovációs potenciáljuk alapján történő átvilágításában, segítené ezeket a vállalkozásokat szellemi tulajdont képező eszközeik értékének meghatározásában, és a szellemi tulajdonra vonatkozó értékelési jelentéseket olyan információkká alakítaná át, amelyekre a pénzügyi intézményeknek szükségük van a hitelezési döntések meghozatalához. A keret digitális eszközöket is biztosít a szellemi tulajdon értékeléséhez és a szellemi tulajdon értékbecslőinek hálózatához, valamint az akkreditációra vonatkozó iránymutatások elkészítéséhez.
Szabályozott piac lesz a piac?
Nem, ez egy uniós szintű, többnyelvű, digitális kapcsolatteremtő platform lesz, amely csak a befektetőket és a brókereket köti össze a szellemi tulajdon birtokosaival, beleértve azokat is, amelyek uniós pénzügyi programok támogatásával szellemi tulajdont hoztak létre. Az IP-eszközök vásárlása vagy a licencszerződések a platformon kívül, nem pedig a platformon kerülnek megkötésre. Ez a platform csak az átlátható, hatékony és hozzáférhető szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyleteket könnyíti meg, javítja a piaci likviditást és támogatja a teljes mértékben működő másodlagos piac kialakulását. Segíteni fogja továbbá a szellemitulajdon-jogokban gazdag, nemteljesítő vállalkozásokat abban, hogy elidegenítsék szellemitulajdon-eszközeiket.
Ki veheti igénybe az EUIPO szolgáltatásait?
Az EUIPO különböző szolgáltatásai valamennyi uniós székhelyű kis- és középvállalkozás, közepes piaci tőkeértékű vállalat és növekvő innovatív vállalkozás számára elérhetők lesznek. E szolgáltatások elsődleges kedvezményezettjei a következők lesznek:
- a tagállamokban letelepedett innovatív vállalkozások, beleértve az innovatív induló vállalkozásokat, a növekvő innovatív vállalkozásokat és a spin-off vállalkozásokat, amelyek innovatív és versenyképes teljesítményét a szellemitulajdon-jogok tulajdonjoga vagy felhasználása és kereskedelmi hasznosítása vezérli;
- kutatók, egyetemek, állami kutatószervezetek, kutatási és technológiai infrastruktúrák, közbeszerzők, tudás- és technológiatranszferrel foglalkozó szakemberek és más, a tagállamokban letelepedett szervezetek, amelyek érdekeltek a szellemi tulajdont képező eszközök kereskedelmi hasznosításában.
A kompetenciaközpont egyes tevékenységei (pl. az új pénzügyi eszközök kifejlesztésével és a szellemi tulajdon értékelésével kapcsolatos tevékenységek) az intézményi és lakossági befektetők, valamint az egész pénzügyi közösség (azaz a pénzügyi intézmények) számára is előnyösek lesznek, amelyek hajlandóak befektetni olyan vállalkozásokba, amelyek erős szellemi tulajdoni portfólióval és innovációs potenciállal rendelkeznek.
Javaslat tanácsi ajánlásra a szabályozói tesztkörnyezetek Unió-szerte történő kialakítására és működtetésére vonatkozó közös elvekről
Mi az a szabályozói tesztkörnyezet?
A szabályozói tesztkörnyezet olyan strukturált keret, amely lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy ellenőrzött környezetben, egy vagy több illetékes hatóság felügyelete alatt korlátozott ideig kísérletezzenek egy innovációval, és amely bizonyítékokon alapuló szabályozási tanulást eredményez. Az ellenőrzött környezet jelenthet fizikai, digitális vagy hibrid környezetet – laboratóriumon belül vagy kívül – vagy más módon szimulált környezetet, amelyben szabályozói tesztkörnyezetek hozhatók létre.
A szabályozói tesztkörnyezeteket általában eseti alapon hozzák létre, egyértelműen meghatározott alkalmazási körrel. Ide tartozhatnak a tesztelési szakaszban a meglévő szabályoktól való ideiglenes, jól meghatározott eltérések. A hatóságok arra vonatkozóan is iránymutatást nyújthatnak a résztvevőknek, hogy a tesztelt innovatív termékekre vagy szolgáltatásokra hogyan vonatkoznak a jogi szabályok és követelmények, ezáltal csökkentve a jogbizonytalanságot.
Miért most tesz javaslatot a Bizottság tanácsi ajánlásra?
Ez a javaslat a korábbi tanácsi következtetésekre épül, amelyek hangsúlyozták a szabályozási kísérletek és a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát. Mivel a szabályozói tesztkörnyezetek használata Unió-szerte növekszik, az ajánlás célja a következetesebb megközelítés ösztönzése a nemzeti különbségek tiszteletben tartása mellett. A tanácsi ajánlásra irányuló javaslattal a Bizottság biztosítani kívánja valamennyi tagállam aktív részvételét, ugyanakkor elegendő rugalmasságot kíván biztosítani a különböző szabályozási keretek, erőforrások és innovációs érettségi szintek tükrözéséhez.
A javasolt ajánlás segíteni fogja a tagállamokat a szabályozói tesztkörnyezeti keretek kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a szabályozásból való tanulás hatékonyabb előmozdításában. Alapvető fontosságú a következetesség minimális szintje az egész Unióban. A tagállamok és a Bizottság közötti, szakpolitikai területeken átívelő párbeszéd megerősítése szintén elősegíti a szabályozásból való tanulás maximalizálását.
Hogyan segítik a szabályozói tesztkörnyezetek az induló vállalkozásokat?
Európa globális versenyképessége nemcsak a finanszírozáshoz, a tehetséghez és az infrastruktúrához való hozzáféréstől függ, hanem az innovációval lépést tartó szabályozástól is.
E kihívás kezelése érdekében a Bizottság 2025 májusában elfogadta az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégiát. A stratégia intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy az uniós szabályozási keret innovációbarátabbá és agilisabbá váljon.
Az egyik fontos eszköz a szabályozói tesztkörnyezetek használata.
A szabályozói tesztkörnyezetekre vonatkozó információkhoz való könnyebb hozzáférés és azok Unió-szerte következetesebb működésének biztosítása különösen előnyös lehet az induló vállalkozások és a kisvállalkozások számára. Ezek a vállalatok gyakran korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy eligazodjanak a különböző nemzeti szabályokban és eljárásokban.
A szabályozói tesztkörnyezet a dereguláció egyik módja?
A világos fogalommeghatározás mellett ugyanilyen fontos megérteni, hogy mi a szabályozói tesztkörnyezet. A szabályozói tesztkörnyezet célja nem a dereguláció, hanem a szabályozás minőségének javítása és az innováció támogatása. Ideiglenes keretről van szó, amely lehetővé teszi a kísérletezést, nem pedig a szabályozási környezet tartós megváltoztatásáról. A szakpolitikai célkitűzések és a jogi követelmények tiszteletben tartásának biztosítása érdekében még kísérleti körülmények között is megfelelő biztosítékoknak kell érvényben maradniuk. Ez magában foglalja például az olyan technológiák tesztelésére vonatkozó biztonsági követelményeket, mint az önvezető járművek.
A javaslat egyik fő célkitűzése a tagállamok és a szabályozói tesztkörnyezetekben részt vevő szervezetek támogatása, biztosítva, hogy az engedélyezett kísérletek előmozdítsák az innovációt, miközben megőrzik a bizalmat, és védik az alapvető jogokat és értékeket. Jogi és etikai biztosítékokat kell bevezetni – például az adatgyűjtéssel, az átláthatósággal, a versennyel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatban –, és megfelelően kell kezelni az egészséggel, a biztonsággal vagy az alapvető jogokkal kapcsolatos kockázatokat.
További információért
Sajtóközlemény – Európai innovációs jogszabály
Tájékoztató az európai innovációs intézkedéscsomagról
Az európai innovációs intézkedéscsomagra irányuló javaslat
Javaslat tanácsi ajánlásra a szabályozói tesztkörnyezetekről
Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés – Kutatás és innováció
Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia – Kutatás és innováció
”
Forrás:
Kérdések és válaszok az európai innovációs intézkedéscsomagról; Európai Bizottság; 2026. szeptember 9. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)
