„Az Európai Bizottság a mai napon új rendeletre irányuló javaslatot fogadott el az uniós közbeszerzési keret korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről annak érdekében, hogy az Unió szakpolitikai célkitűzéseivel összhangban támogassa a közszolgáltatásokba és az infrastruktúrába történő hatékony beruházásokat.
A közbeszerzőkkel, a vállalkozásokkal, a szakszervezetekkel és a civil társadalommal folytatott széles körű konzultációkra építve a Bizottság ambiciózus reformot javasol a közbeszerzés egyszerűbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá tétele érdekében. Elősegíti az egységes közbeszerzési piac kiteljesítését, amely az EU GDP-jének mintegy 15%-át teszi ki.
A közbeszerzés központi szerepet játszik mind az európai gazdaságban, mind a polgárok mindennapi életében, a közlekedéstől, az infrastruktúrától és az energiarendszerektől kezdve az iskolákig és az egészségügyi szolgáltatásokig. A javaslat várhatóan jelentős, évi 650 millió EUR összegű adminisztratív megtakarítást eredményez, ami a közbeszerzők terheinek 80 millió EUR-val, a gazdasági szereplők terheinek pedig 570 millió EUR-val történő csökkentéséből ered.
A javasolt közbeszerzési rendelet négy fő módon épít az egységes piac erősségeire.
Egyszerűbb és világosabb szabályok
A javasolt közbeszerzési törvény egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi a szabályokat azáltal, hogy egyetlen, közvetlenül alkalmazandó rendeletbe foglalja a három meglévő közbeszerzési irányelvet és közbeszerzési rendelkezést, amelyek jelenleg ágazatspecifikus jogszabályok között oszlanak meg. Ez koherensebb és kiszámíthatóbb közbeszerzési keretet hoz létre, csökkentve az összetettséget, az adminisztratív terheket és a szabályok alkalmazásának következetlenségeit a jelenlegi öt helyett három eljárással. Csökkenteni fogja a különálló jogalkotási aktusokból és az eltérő nemzeti átültetési döntésekből eredő összetettséget és következetlenséget.
Az új keret nagyobb rugalmasságot biztosít a közbeszerzők számára, lehetővé téve a kérelmezővel folytatott tárgyalásokat az eljárások során. Ösztönzi a jobb piaci konzultációt, egyszerűsíti az adminisztratív eljárásokat és lehetővé teszi a tárgyalásokat, hasonlóbbá téve a közbeszerzést a magánbeszerzéshez. Emellett innovációs eljárást vezet be a piacon még nem elérhető innovatív megoldások kifejlesztésére és beszerzésére.
Egységes platform az összes uniós közbeszerzéshez
Az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentésének kulcsa egy integrált digitális közbeszerzési piac létrehozása, amely összekapcsolt és interoperábilis tagállami e-közbeszerzési platformokból áll.
A digitális piac egyszerűsíteni fogja és meg fogja könnyíteni a közbeszerzést a közbeszerzők számára (például a kizárási kritériumok automatikus ellenőrzése révén). Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy Unió-szerte részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban és ajánlatokat nyújtsanak be az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét alkalmazó bármely kapcsolódó e-közbeszerzési platformon keresztül, elkerülve az ismételt információkéréseket és dokumentációs követelményeket. Ez elő fogja mozdítani az új üzleti lehetőségekhez való hozzáférést, és növelni fogja a közbeszerzők által kapott ajánlatok számát, maximalizálva az egységes piacban rejlő lehetőségeket.
A digitális piac továbbá az adatkezelés egységes keretének létrehozása révén egyszerűsíteni fogja a tagállamok e-közbeszerzési rendszerei közötti adatcserét, ezáltal erősítve az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a csalás elleni képességeket.
A környezetvédelmi, társadalmi és innovációs célok erőteljesebb támogatása
A javaslat a legjobb ár-minőség arányt (BPQR) teszi a standard odaítélési módszerré, amelynek minőségi kritériumai legalább 30 %-ot tesznek ki (munkaigényes szerződések esetében 50 %-ot), és amely a „tartsd be vagy indokold meg” mechanizmus hatálya alá tartozik. Az ajánlatkérő szervek eltérhetnek ettől a megközelítéstől, ha kifejtik, hogy más módon – például minőségi minimumkövetelmények révén – hogyan biztosítják a minőséget.
A közbeszerzőknek ezért szisztematikusan figyelembe kell venniük nemcsak az árat, hanem a minőséget is, beleértve a környezeti, társadalmi, innovációs, biztonsági és reziliencia-szempontokat, valamint az európai preferencia szempontjait is. A közbeszerzők teljes mértékben maguk dönthetik el, hogy mely minőségi kritériumokat és milyen arányban alkalmazzák az egyes közbeszerzési eljárásokban, a javaslat pedig gyakorlati eszközöket kínál a közbeszerzők támogatására ebben a tekintetben.
Nagyobb biztonság, reziliencia és stratégiai autonómia
A Draghi-jelentés ajánlásaival összhangban a javaslat tükrözi a közbeszerzés növekvő geopolitikai jelentőségét. Lehetővé és egyes esetekben szükségessé teszi a közbeszerzők számára, hogy kezeljék az Unió vagy a tagállamok biztonságával és közbiztonságával, az érzékeny információkkal, a kiberbiztonsággal és a harmadik országok indokolatlan befolyásával kapcsolatos kockázatokat.
A rezilienciára és az ellátás biztonságára vonatkozó új rendelkezések a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó szervezeteket érintő szerződésekre vonatkoznának, és céljuk az ellátási lánc diverzifikálásának, az ellátás biztonságának és a válsághelyzetekre való felkészültségnek a támogatása lenne.
Végezetül a rendelet az Unió nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban horizontális európai preferenciakeretet vezet be a közbeszerzésre vonatkozóan. Egyértelművé teszi, hogy mely gazdasági szereplők és termékek tartoznak az Unió nemzetközi közbeszerzési kötelezettségvállalásainak hatálya alá, és megkönnyíti ennek ellenőrzését. A Bizottság korlátozhatná ezt a lefedettséget, ha a piacra jutási elemzés megállapítja, hogy egy harmadik ország nem biztosított tisztességes piacra jutást az uniós gazdasági szereplők számára a kötelezettségvállalásaival összhangban, vagy ha korlátozásokra van szükség az ellátásbiztonsági függőségek megszüntetéséhez vagy gazdasági biztonsági érdekeink védelméhez.
Következő lépések
A javasolt rendeletről annak elfogadása és hatálybalépése előtt az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fog tárgyalni.
Háttér
A felülvizsgálatot az Ursula der Leyen elnök által kiadott politikai iránymutatásról szóló v. elnöki véleményben jelentették be.
Választ ad az Európai Számvevőszék által régóta feltárt hiányosságokra, többek között a csökkenő versenyre, a kkv-k korlátozott részvételére és a határokon átnyúló részvételre, valamint az egyajánlatos eljárások terjedésére. Követi továbbá az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek a stratégiai, egyszerűsített és versenyképes keretre irányuló felhívásait.
Választ ad továbbá a Draghi- és a Letta-jelentés ajánlásaira, amelyek kiemelik, hogy a közbeszerzés stratégiai eszköz Európa ipari bázisának megerősítéséhez, az innováció támogatásához, a zöld és digitális átállás előmozdításához, valamint a gazdasági biztonság megerősítéséhez.
Bővebb információért
Idézet(ek)
„Európa évente több százmilliárd eurót költ közbeszerzésre. Ennek a pénznek keményebben kell dolgoznia Európáért. Ezzel a reformmal csökkentjük a bürokráciát, nagyobb rugalmasságot biztosítunk a közbeszerzőknek, és megkönnyítjük kkv-ink számára a versenyt az egységes piacon. Egyértelmű politikai döntést hozunk: Az európai közpénzeknek lehetőség szerint munkahelyeket, beruházásokat és lehetőségeket kell teremteniük Európában ahelyett, hogy versenytársaink megrendeléseit töltenék fel.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök”
Forrás:
A Bizottság egyszerűbb és stratégiaibb közbeszerzési szabályokat javasol; Európai Bizottság; 2026. szeptember 9. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)
