„Az Európai Bizottság két új jelentést tett közzé, amelyekben megvizsgálta a generatív mesterséges intelligencia (MI) oktatási érdekelt felekre és szakemberekre gyakorolt hatásait, valamint azt, hogy az európai oktatási rendszerek hogyan reagálnak a digitális átalakulásra.
A „Barát vagy ellenség? Bizonyítékok a generatív mesterséges intelligencia tanulásban és tanításban való felhasználásából” című tanulmány rávilágít arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia (genAI) lassan, de folyamatosan a technológiai innovációtól az EU-ban az oktatási és tanulási gyakorlatok általános eszközévé válik. Az, hogy a genAI előnyös-e a tanulási eredmények szempontjából, végső soron attól függ, hogy hogyan használják a technológiát, és a hosszú távú készségekre gyakorolt általános hatása továbbra sem egyértelmű. A tanároknak ezért jelentős kezdeti és folyamatos szakmai fejlődésre van szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák a genAI által kínált előnyöket, amelyet a technológia felelősségteljes használatára vonatkozó intézményi iránymutatások támogatnak.
Második jelentés: „Digitális iskolai oktatás Európában 2026: A hozzáférés, az oktatás és a tanulás terén fennálló hiányosságok áthidalása azt mutatja, hogy míg a digitális transzformációt az európai oktatási rendszerek különböző csatornáin keresztül kezelik, a megközelítések és a végrehajtási feltételek eltérőek. A legtöbb oktatási rendszer a digitális infrastruktúra alapvető elemeivel foglalkozik, de továbbra is különbségek vannak az iskolai szintű hozzáférés, a technikai támogatás és a digitális környezet terén. A digitális kompetencia szinte valamennyi elemzett rendszerben szerepel az alsó középfokú tantervekben, míg a nemzeti vagy szabványosított értékelés továbbra is ritka. Az oktatási rendszerek közel kétharmada dolgozott ki a mesterséges intelligenciával foglalkozó stratégiákat, iránymutatásokat vagy egyéb szakpolitikai kereteket.
A megállapítások hozzá fognak járulni a készségek uniójával kapcsolatos bizottsági munkához, és bizonyítékokkal szolgálnak majd a küszöbön álló oktatási csomaghoz, amely az alapkészségekkel, a tanárokkal és oktatókkal, valamint a digitális oktatási infrastruktúrával fog foglalkozni. Ezek az adatok az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérésről szóló legutóbbi jelentéséből származnak.
Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és készségekért, a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A digitális technológiák, köztük a generatív mesterséges intelligencia gyorsan megváltoztatják életmódunkat, munkánkat és tanulásunkat. Míg a diákok és a tanárok profitálhatnak ezekből az új lehetőségekből, gondosan kezelnünk kell az elfogultsággal, a magánélettel és a túlzott bizalommal kapcsolatos kockázatokat. A digitális technológiának polgárainkat kell szolgálnia, és biztosítanunk kell, hogy ezek az eszközök valóban támogassák a tanulást.””
Forrás:
A Bizottság két jelentése bemutatja a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák hatását az európai oktatásra és tanulásra; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. szeptember 24. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)
