„Meghatározó EP-képviselők figyelmeztetik a tagállamokat: a kutatási költségvetés csökkentése „szavazatokba kerül” a közelgő tárgyalásokon
Az Európai Unió Tanácsának ír elnöksége által kidolgozott tárgyalási terv a következő Horizont Európa program költségvetésének 9,6 százalékos csökkentésével számol. Ez 16,8 milliárd eurós visszaesést jelentene az Európai Bizottság által 2025 júliusában javasolt 175 milliárd euróhoz képest.
Az ír terv 11 százalékkal csökkentené az Európai Versenyképességi Alap (ECF) költségvetését. Ez az új program az ipari innovációt és a stratégiai autonómiát hivatott finanszírozni. Az EU felsőoktatási csereprogramja, az Erasmus+ 4 százalékos csökkentést szenvedne el, az Euratom nukleáris kutatási programjának költségvetése pedig 10,6 százalékkal zsugorodhatna.
Az itt folyó áron megadott összegek szolgálnak majd alapul a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament között az EU következő többéves költségvetéséről hamarosan megkezdődő háromoldalú tárgyalásokhoz.
Az Európai Parlament máris élesen bírálta a Tanács költségvetési javaslatát, és kilátásba helyezte, hogy ellene szavaz.
A Horizont Európa program két parlamenti jelentéstevője, az Európai Néppárthoz tartozó Christian Ehler és a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportját képviselő René Repasi október 10-én kiadott közös nyilatkozatában hangsúlyozta: az EU következő költségvetéséről szóló megállapodáshoz a Parlament tagjainak abszolút többségi hozzájárulása szükséges. „E többség eléréséhez minden szavazat számít, a [Horizont Európa költségvetésének] csökkentése pedig szavazatokba kerül” – fogalmazott a két EP-képviselő.
Nem ez az első alkalom, hogy a Tanács az EU következő többéves költségvetésének csökkentését javasolja. Az év korábbi részében a Tanács ciprusi elnöksége olyan költségvetési számokat terjesztett elő, amelyek a Horizont Európa és az Európai Versenyképességi Alap esetében egyaránt 4 százalékos csökkentést irányoztak elő a Bizottság javaslatához képest.
Az ír elnökség jóval nagyobb csökkentéseket javasol, a német kormány szerint azonban az október 10-én bemutatott összegek továbbra sem jelentenek megfelelő tárgyalási alapot. Friedrich Merz kancellár aznap közzétett nyilatkozatában kijelentette: „az uniós költségvetésnek megfizethetőnek kell lennie azok számára, akik a finanszírozás legnagyobb terhét viselik”.
Németország mögött olyan gazdag tagállamok csoportja áll, amelyek szintén az uniós költségvetés nettó befizetői. Ezek az országok kisebb uniós költségvetést követelnek, amely figyelembe veszi a nemzeti költségvetések nehézségeit. A másik táborban az Olaszország és Románia vezette 17 tagállam nagyobb uniós költségvetést támogat, amely kiemelten kezeli a kohézió és a mezőgazdaság finanszírozását.
Elmaradó növekedés
Az EP-képviselők szerint az ír elnökség által javasolt csökkentések gyengítenék az EU képességét arra, hogy a kutatási és innovációs beruházások révén fellendítse a gazdasági növekedést és a termelékenységet. Legalábbis elméletben az európai vezetők tudják, hogy az EU-nak csökkentenie kell az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni innovációs lemaradását, de nem hajlandók pénzt is rendelni a kijelentéseikhez. „A diagnózis már egyértelmű. Ami hiányzik, az a hajlandóság arra, hogy megfizessük a gyógymódot” – fogalmazott Ehler és Repasi közös nyilatkozatában.
Mindketten megismételték azt a követelést, hogy folyó áron legalább 200 milliárd eurót biztosítsanak a Horizont Európa számára. Ellenkező esetben szerintük Európa lemarad a meghatározó technológiai és tudományos versenyekben, többek között a kvantumtechnológiák, a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok, a biotechnológia és a fotonika területén.
„Mindez nemcsak a versenyképességről és az emberek életének javításáról szól, hanem a biztonságunkról és a védettségünkről is. Ugyanakkor az ipari erő, a tiszta energia előállításának képessége, a jövő gyógyszereinek kifejlesztése, saját ellátási láncaink biztosítása – mindez nem valósulhat meg a kutatásba irányuló tartós közberuházások nélkül” – jelentették ki.
Egyelőre nem világos, honnan teremti elő az EU azt a pénzt, amely ahhoz szükséges, hogy a Horizont Európa költségvetése elérje az EP-képviselők, valamint a kutatási és innovációs szektor által követelt 200 milliárd eurót.
A Parlament vezető költségvetési tárgyalója, Siegfried Mureșan már figyelmeztetett: veszélybe kerülhet a 200 milliárd eurós program megvalósítása, ha a tagállamok nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az EU saját adókat vessen ki. „Úgy gondoljuk, hogy új uniós saját források megteremtése nélkülözhetetlen lesz ahhoz, hogy a kutatás és az innováció megfelelő finanszírozását biztosító költségvetést fogadhassunk el” – mondta szeptember 9-én, az uniós kutatási lobbiszervezetek által Brüsszelben rendezett konferencián.
Az alábbi táblázat az ír tárgyalási keretdokumentumot hasonlítja össze a Bizottság javaslatával, folyó áron és 2025-ös árakon.”
Forrás:
Council floats 9.6% budget cut to next Horizon Europe; Florin Zubașcu; Science|Business; 2026. október 10.
