„Jelentős javulást hoztak a közbeszerzési adatok elérhetősége terén az uniós források elérése érdekében tett intézkedések. A rendszer azonban továbbra is rendkívül széttagolt, többek között abból fakadóan, hogy a tetemes értékű szerződésállományt képező központi beszerző szervek adati továbbra sem érhetőek el egységesen.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) használata 2018. április 15-től kötelező ajánlatkérők számára. A rendszert elsősorban az eljárások elektronikus lebonyolítására és a résztvevők adminisztratív terheinek csökkentésére hozták létre. Bár az uniós követelményeknek megfelelően az átláthatóság megteremtése is cél volt, a tömegesen letölthető eredménytájékoztató adatok csak az uniós jogállamisági feltételességi mechanizmus nyomására, a Magyarország által vállalt intézkedések részeként, 2022. szeptember 30-tól váltak elérhetővé. Miközben a hatóság mellett a civilek és a média számára is fontos információforrást jelent a korrupció által nemzetközi szinten is legfertőzöttebb terület, a közbeszerzési piacon elforduló visszaélések feltárása érdekében.
A fejlesztés azonban sokáig formális maradt. A letölthető adatok kezdetben hiányosak és hibásak voltak. Az elérhető adatok köre és minősége sokat javult az évek során, azonban így is számos területen maradtak elvarratlan szálak. A legszembetűnőbb hiány, hogy a központi beszerző szervek, mint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Digitális Kormányzati Ügynökség és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság keretmegállapodásai alapján kötött egyedi megállapodások sokszor hiányosan jelennek meg a felületen, noha jelentős értéket képviselnek. A NER idejében az így megkötött megbízások jelentősen korlátozták az átláthatóságot és a versenyt a piacon azzal, hogy hosszú időre kizárták a versenytársakat a gyakorta egy szereplővel évekre kötött, több száz milliárd forintos megbízások során.
A kormányváltás után elfogadott 2026. évi XVIII. uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében született salátatörvény számos, a közbeszerzési piacot érintő átláthatósági kérdést rendezett, az adatok használhatósága és minősége terén azonban továbbra is maradt javítanivaló. Ezeknek a hiányosságoknak a rendezésére teszünk javaslatokat az alábbiakban a mellékelt angol nyelven készített tanulmány tapasztalatai alapján, melyben az EKR korrupciós kockázatok visszaszorítására gyakorolt hatását vizsgáltuk különböző szempontok szerint nyilvánosan elérhető adatok, közérdekű adatigénylések és szakértői interjúk segítségével.
1. Keretmegállapodások: a központi beszerzők egyedi szerződéseinek közzététele
A keretmegállapodások alapján kötött egyedi szerződések részletei jórészt a központi beszerzők saját, nem nyilvános rendszereiben jelennek csak meg, amely a hatóságok számára sem elérhető. Javasoljuk, hogy ezek a szerződések teljeskörűen, egységes rendszerben és az eredeti keretmegállapodásokkal összekapcsolható módon jelenjenek meg az EKR-ben, hogy azok egyértelműen beazonosíthatóak legyenek, és az esetleges duplikációk is kiszűrhetőek legyenek az adatokban.
2. Teljes és egységes adatok
A cégnevek és adószámok gyakran nem egységesen, az alvállalkozói adatok hiányosan jelennek meg az adatokban. Emellett teljesen hiányzik a rendszerből a konzorciumi részesedések mértéke, amely nehezen megítélhető egy ajánlattevő által elnyert közbeszerzések értékét abban az esetben, ha több társaság nyer el együttesen egy tendert. Pontatlanságokhoz vezet az is, hogy letölthető állomány csak a hirdetmények adataira vonatozik, ezért a végső, szerződésmódosításokat követő ár csak a szerződések egyenként letölthető adataiból olvasható ki. Éppen ezért javasoljuk az egységes azonosítók kötelező használatát, az alvállalkozók ellenőrzött feltöltését, valamint a konzorciumi részesések és a végső ár közzétételét.
3. Korlátozásmentes letöltés
A tömeges letöltés jelenleg a rendszer gyakorlati beállításain múlik, ezért a hozzáférés újra szűkíthető. Javasoljuk, hogy a teljes adatállomány korlátozás nélküli, tartós elérését jogszabály garantálja, és az EKR nyújtson nyílt, dokumentált API-t, amely a kutatók és újságírók számára programozott, stabil hozzáférést ad.
4. Rendszeres adatminőség-jelentés és civil egyeztetés
Javasoljuk, hogy az EKR üzemeltetője évente tegye közzé az adatok teljességi és hibastatisztikáit, és az adatfelhasználókkal (kutatók, újságírók, civil szervezetek) rendszeresen egyeztessen a fejlesztésekről.”
Forrás:
Formális reform, széttagolt rendszer – javaslatok a közbeszerzési adatok nyilvánosságának javítására; Transparency International Magyarország Alapítvány; 2026. október 13.
