„…Az egészségügy sem fejlődhet a gazdaság nélkül
A gazdaság teljesítménye az egészségügy finanszírozásának mozgásterét is meghatározza. A több forrás önmagában azonban nem elegendő: az sem mindegy, mire költjük a pénzt, és milyen eredményt érünk el vele, mondta Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója, aki az egészségügyi finanszírozás átalakításáról és a közfinanszírozó megújításáról beszélt.
Kaló Zoltán szerint a hazai egészségügy az elmúlt időszakban nem kapott kellő prioritást: az egészségügyi közkiadások terén nemcsak a fejlettebb európai államoktól, hanem a visegrádi országoktól is lemaradtunk. Eközben a technológiaértékelés területe is elsorvadt. Míg Szlovákiában több mint harminc szakember foglalkozik ezzel, Magyarországon a háttérintézmények és a kontrollmechanizmusok végletesen meggyengültek – mondta a főigazgató.
Új szerepet szánnak a névváltó NEAK-nak
Az egészségbiztosító vezetője egy modernebb, az eredményességet és a betegek érdekeit jobban szem előtt tartó NEAK jövőképét vázolta fel. A NEAK-ot egyébként hamarosan Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) kereszteli át.
Hangsúlyozta, hogy meg fog jelenni az 2027-es költségvetésben az 500 milliárd forint többletforrás. Kaló Zoltán ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a több pénz önmagában nem jelent automatikusan jobb ellátást a betegeknek. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosi béremelések óta a teljesítménymutatók érdemben nem javultak, hanem visszaestek.
A tervek szerint a NEAK egyszerű kifizetőhelyből értékalapú szolgáltatásvásárlóvá alakul. A jövőben nemcsak a kifizetések szabályosságát ellenőrzik, hanem azt is vizsgálják, hogy az egyes egészségügyi technológiák milyen eredményeket hoznak. A finanszírozást a hatékonyabb, jobb eredményt nyújtó megoldások felé terelnék, ehhez pedig egy komoly elemzői csapatot építenek fel.
A működésbiztonság garantálása szintén kulcskérdés. Kaló Zoltán szerint jelenleg elavult, esetenként 10–14 éves szerverek vannak az egészségügy háttérintézményeiben, ez pedig a rendszer stabilitását is veszélyezteti. A cél ezért a közfinanszírozó és a háttérintézmények informatikai infrastruktúrájának, valamint szervezeti működésének megerősítése.
A jobban teljesítőket honorálni fogják
A tervezett reformok a betegek mindennapjait és az ellátás minőségét is érintik. A főigazgató elképzelései szerint a finanszírozásban a jövőben a betegek kórházi tapasztalatait is figyelembe veszik. Azok az intézmények, ahol kedvezőbbek a betegtapasztalatok, magasabb finanszírozási szorzót kaphatnak. Ezzel arra ösztönöznék a kórházakat, hogy a sikeres műtétek mellett a betegek lelkiállapotával és az ellátás során szerzett élményeivel is foglalkozzanak.
Az ügyintézést is átláthatóbbá tennék. A cél, hogy megszűnjön a hosszú telefonos várakozás és a bürokratikus útvesztő: a betegek a kérelmük benyújtásakor azonosítószámot kapnának, amellyel a honlapon nyomon követhetnék ügyük állását, valamint a válasz várható idejét.
Véget vetnének annak a gyakorlatnak is, hogy a gyógyszergyártók és a tudományos bizottságok elemzései nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára.
A tervek szerint rendelet tenné kötelezővé a technológiaértékelések, a betegszámok, a kezelési költségek és az elért egészségnyereség mértékének közzétételét. Így a betegek és az orvosok is pontosabb képet kaphatnának arról, hogy egy-egy új kezelés mekkora többletelőnnyel jár, és mennyi bizonytalanság övezi az eredményeket.A betegszervezeteket és a betegképviselőket aktívabban bevonnák a döntéshozatalba. Kaló Zoltán célja, hogy négy év múlva a betegképviselők az orvosi szakmával egyenrangú szavazati joggal vehessenek részt a döntésekben.
A szolgáltatások ellenőrzését is szigorítanák, hogy ne fordulhasson elő például, hogy a betegek rendelési időben, akár péntek délután zárva találják a háziorvosi rendelőt.
A főigazgató ugyanakkor nem ígér gyors és problémamentes átalakulást. A változások jelentős többletmunkát igényelnek, miközben a NEAK kapacitásai jelenleg rendkívül szűkösek: Kaló Zoltán elmondása szerint hivatalba lépése óta mindössze három új munkatársat tudott felvenni a feladatok ellátására.
Nem lesz mindenre forrás
A betegeknek azt is el kell fogadniuk, hogy Magyarország egyelőre nem képes minden olyan kezelést finanszírozni, amely Nyugat-Európában, például Németországban vagy Ausztriában elérhető. Amíg a magyar gazdaság teljesítménye elmarad a németétől, az egészségügynek is szűkösebb forrásokból kell gazdálkodnia.
A folyamat a vártnál lassabban haladhat, és hibák is előfordulhatnak, amelyeket a vezetés ígérete szerint nyíltan kommunikálnak majd. A főigazgató emellett komoly ellenállásra és támadásokra számít azoktól, akik a korábbi rendszerben kiváltságokat élveztek.
Kaló Zoltán azzal zárta előadását, hogy a NEAK csapata a következő négy évben azért dolgozik majd, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a betegek a lehető legtöbbet és a lehető legjobb ellátást kapják.”
Forrás:
Radikális fordulatra van szükség, különben az egészségügy még jobban ráfizet; Koncsek Rita; Economx; 2026. október 12.
