„Idén november 10-12. között rendezték meg Siófokon a Future IT 2026 konferenciát. Az Egyesület szempontjából a legfontosabb esemény Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter előadása volt, amelyben bemutatta a Digitális Magyarország 2030 programot. A sok téma közül hármat emelünk ki.
1. Verseny és megrendelői képesség
A bemutatott adatok szerint 2020 és 2026 között az állami IT-piac erősen koncentrált volt: a húsz legnagyobb szállító vitte a szerződéses érték felét-kétharmadát. A miniszter a szabad, egészséges versenyt nevezte a legfontosabb üzenetnek, és bejelentette, hogy a felelősen gazdálkodó intézmények nagyobb beszerzési szabadságot kapnak.
Néz Péter, a DMÜ vezérigazgatója két nappal korábban ugyanezt az irányt vázolta: a kulcsrendszerek forráskódja és dokumentációja állami kézbe kerül, a kritikus rendszerek fejlesztésének mintegy harmada házon belül marad, a többi versenyben, a középvállalatoknak is teret adva.
Ez a változás a megrendelőknél teremt új feladatot. Ha az intézmények önállóbban szereznek be, saját felkészültségükön múlik, hogy jó specifikációt írjanak, és értékelni tudják az ajánlatokat. A megrendelői képesség fejlesztésében és a közös szakmai standardok kialakításában a független szakmai szervezetek érdemben segíthetnek.
2. Adat: egyszer megadni, mindenhol használni
A program egyik alapelve, hogy az állampolgárnak egyszer kell megadnia az adatait, és mindenki láthatja, ki, mikor és miért fért hozzá. A miniszter hangsúlyozta: jó adat nélkül nincs digitális állam, de az adatvédelem és a bizalom nem sérülhet.
Az egészségügyi adattérről szóló kerekasztalt az Egyesület elnökségi tagja, Kovács A. Tamás moderálta. Az ESZFK előadása megerősítette, hogy a feladat jelentős része adatminőségi kérdés: PDF-ek helyett strukturált, egységes, gépileg feldolgozható adatra van szükség.
Bányai Zsolt, az IdomSoft vezérigazgatója egy másik oldalról közelített ugyanehhez. Szerinte a kormányzati feladat-megfogalmazásokban is előfordul „humán hallucináció”, vagyis egy fejlesztési igény is épülhet ellenőrizetlen feltételezésekre. A tanulság közös, és Magyary Zoltán óta ismerős: a döntés előtt a valós helyzetet kell feltárni.
3. Kompetencia: az eszköz csak tudással együtt ér valamit
A program célja, hogy a közszféra 700-800 ezer dolgozója MI-asszisztenst kapjon. A gyorsan induló programok közül a legnagyobb tétel, mintegy 71 milliárd forint, a digitális kompetenciák fejlesztését szolgálja.
Hogy ez nem csak technológiai kérdés, azt a konferencia más szekciói is mutatták. A Dalos-Kovács Gabriella által moderált kerekasztal az AI-ügynökökről szólt. A résztvevők szerint a fő akadály ritkán maga a technológia: sokkal inkább az integráció, az adatminőség, a biztonság és a szervezeti bizalom, és sok esetben egy hagyományos automatizmus is elegendő.
A közigazgatásban dolgozóknak ezért tudniuk kell, mire használható az MI, és hol vannak a korlátai. A szakmai ismeretterjesztés (disszemináció) ebben kulcsszerepet kap.
A miniszter felhívása
Az előadás végén Tanács Zoltán ötleteket és elkötelezettséget kért a szakmai közösségtől.
Lásd: a Future IT 2026 konferencia programja
az ICT Global beszámolója a miniszteri előadásról: Tanács Zoltán a Future IT-n: az AI-jal az uniós rangsor végéről a középmezőnybe ugorhatunk.”
Forrás:
Verseny, adat, kompetencia: amit a Digitális Magyarország 2030 program vár a szakmai közösségtől; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2026. november 15.
