„Az innovációpolitika minőségileg új szakaszba lépett. A digitális és a zöld átállás egyidejű követelményei, a stratégiai technológiákért folyó geopolitikai verseny erősödése és a gazdasági fejlődés tartós területi egyenlőtlenségei egyszerre jelentenek kihívást. A meglévő szakpolitikai keretek kialakításakor sem e kihívások önálló kezelésével, sem együttes jelentkezésükkel nem számoltak.
A tanulmány amellett érvel, hogy e kihívások egyidejűsége miatt három meghatározó feszültség mentén kell újragondolni az innovációpolitikát. Az első az átalakítási célok és a mikrogazdasági hatások között, a második a kínálatoldali és a keresletoldali megközelítés között, a harmadik pedig a szakpolitikai tervezés általános érvénye és a hatások helyi sajátosságai között húzódik. Az ezekből adódó irányítási kihívások feltérképezésére három új elemzési fogalmat vezetünk be: az iránykijelölés és az elszámoltathatóság közötti szakadékot, a szakpolitika által alakított keresleti rezsimeket és a helyi viszonyokhoz igazított iránykijelölést. Azt is megmutatjuk, hogy a három feszültség kölcsönhatásban áll és felerősíti egymást.
Az irányításban ez azt jelenti, hogy az optimalizálásról át kell térni a kielégítő megoldások választására, vállalni kell a részleges stratégiák költségeit, és már a tervezéskor meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a nem szándékolt hatások jelentkezésekor korrekciós intézkedéseket lehessen kidolgozni. A tanulmány olyan integrált elemzési keretek kidolgozását sürgeti, amelyek egyaránt figyelembe veszik a vállalatok közötti különbségeket, a keresletoldali folyamatokat és a területi viszonyokat.”
Forrás:
Rethinking innovation policy: three interacting tensions and new governance challenges; Elena Cefis, Jakob Edler, Silvia Massini; Industrial and Corporate Change; 2026. november 13.