Skip to main content

Találat: geopolitika

Természet(é)nél fogva versenyképes – Európa hosszú távú versenyképessége a fenntarthatóság szemszögéből

„Európa napjainkban mélyreható bizonytalansággal jellemezhető időszakot él át, amelyet a technológiai átalakulások, a geopolitikai feszültségek, a környezeti terhelések és a világgazdasági erőviszonyok változásai alakítanak. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a jövő egyszerűen a korábbi fejlődési pályák folytatása lesz. Ez újfajta, a jövő lehetséges alakulását feltáró tudást igényel. A dekarbonizációt szolgáló beruházások például egyszerre járulhatnak hozzá a kibocsátások csökkentéséhez, az energiabiztonsághoz és az ipar átalakulásához. Ezzel szemben az éghajlatváltozás, az ökoszisztémák állapotromlása és az erőforrás-függőségek egymásra épülő, tovagyűrűző kockázatokat teremthetnek az infrastruktúra,...

Read more

Multilateralizmus: a Tanács kialakította az éghajlatváltozási és biodiverzitási csúcstalálkozókon képviselendő uniós álláspontot

„A Tanács – az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájára (COP31) és biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozójára (COP17) való felkészülés keretében – a mai napon két, következtetéseket tartalmazó dokumentumot hagyott jóvá, amelyekben meghatározta az EU fő tárgyalási álláspontjait. Az EU gyors, tudományosan megalapozott, multilateralizmusban gyökerező fellépést sürget a globális felmelegedés korlátozása és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében. Az EU-t mélyen aggasztja az egymással összefüggő globális válságok súlyossága, ezért újólag meg fogja erősíteni, hogy sürgős szükség van a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségre vonatkozó globális...

Read more

Adatszuverenitás a gyakorlatban

„Az adatszuverenitás a digitális kor egyik meghatározó kormányzási kihívásává vált. Ahogy az adatok a digitális infrastruktúra, a gépi tanulási rendszerek, a közszolgáltatások, a tudományos felfedezések és a gazdasági versenyképesség alapjává válnak, egyre sürgetőbb kérdés, hogy ki rendelkezik felettük, ki részesül a hasznukból, és ki tartozik elszámolással a felhasználásukért. Az adatszuverenitás fogalmának értelmezése azonban továbbra is vitatott. A kormányzatok, az egyének, az őslakos közösségek, a technológiai vállalatok, a regionális és multilaterális csoportosulások, valamint más szereplők eltérően határozzák meg. Értelmezésüket technikai megfontolások, olyan kapcsolódó...

Read more

Stratégiai információgyűjtés és elemzés a feltörekvő és kritikus technológiák területén

„A feltörekvő technológiák gyors ütemben alakítják át a globális versenyképességi viszonyokat, és egyre nő a távolság a korán lépő szereplők és a későn követők között. Európa számára a tétlenség – vagy a rosszul célzott cselekvés – ára az ipari vezető szerep elvesztése, a stratégiai függőségek elmélyülése, valamint a szuverenitás és a védettség gyengülése. Európából azonban hiányzik két olyan elem, amelyre most sürgősen szüksége lenne. Egyrészt a stratégiai információgyűjtés és elemzés, amely megmutatná, mely technológiákat érdemes támogatnia, és mely területeken van ténylegesen kedvező...

Read more

Kína zöld ugrása – Tanulságok az európai klímavédelmi átálláshoz

„Kína megmutatta, hogy a zöld átállás túlmutat a pusztán környezetvédelmi célokon: egyúttal ipari stratégia, geopolitikai projekt és fejlődési modell is. Európa nem másolhatja le Kína felülről irányított autokratikus rendszerét, de tanulhat a tervezésben, az iparosításban, a villamosításban és a nagy léptékű megvalósításban megmutatkozó képességeiből. Ez a szakpolitikai összefoglaló amellett érvel, hogy az EU-nak a villamosítást kellene klíma- és iparpolitikája gerincévé tennie; stratégiai beruházásokat kellene végrehajtania a kritikus infrastruktúrában; össze kellene kapcsolnia a kutatási kiválóságot a nagy léptékű gyártással; a társadalom számára hitelessé...

Read more

A fenevad táplálása – Az energiabiztonság mint az EU MI-hatalmi szerepének előfeltétele

„Az energia rendelkezésre állása egyre inkább meghatározza a globális MI-versenyt. Miközben az Egyesült Államok, Kína és az öböl menti országok technológiai ambícióikat bőséges és megfizethető energiaellátással párosítják, az EU magas árakkal, hálózati korlátokkal és az energiaimportból fakadó kitettséggel szembesül. Az EU MI-képességeinek bővítése ezért energiabiztonsági kihívássá válhat, mivel az új adatközpontok jelentős többletterhelést jelentenek az amúgy is túlterhelt energiarendszerek számára. Európa ugyanakkor előnnyé alakíthatná ezt a korlátot, ha az MI számítási feladatait és azok végrehajtásának helyszíneit a megújuló forrásokból származó villamosenergia-többlethez igazítaná....

Read more

Az EU kiberbiztonsági és tudományos kutatói kínai MI-modelleket tesztelnek

„Az EU kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA, valamint a Közös Kutatóközpont első ízben erősítette meg, hogy kínai, nyílt forráskódú MI-modelleket tesztelnek. Az Európai Unió kiberbiztonsági ügynöksége és saját kutatóközpontja egyaránt megkezdte a kísérletezést Kínából származó nyílt mesterségesintelligencia-modellekkel – közölte három uniós tisztviselő a POLITICO-val. A Közös Kutatóközpont (JRC), az EU saját tudományos kutatóközpontja „nyilvánosan hozzáférhető, nyílt súlyú modelleket” értékel, amelyek Kínából származnak – erősítette meg Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője. Az unió kiberbiztonságáért felelős ügynökség, az ENISA vezetője szintén elmondta egy interjúban,...

Read more

Megjelent a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a miniszterelnök jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki: 1. § A Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg...” Forrás: 2/2026. (IX. 14.) KÜM utasítás a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár; 2026. szeptember 15.

Read more

Az Európai Parlament megvitatta az Európai Unió helyzetét: gazdaság, biztonság, klíma, közösségi média

„Az Európai Unió helyzetéről szóló vitán az EP-képviselők és Ursula von der Leyen megvitatták az Európai Bizottság elmúlt évi munkáját, és az EU előtt álló legsürgetőbb kihívásokat. A vitát megnyitó Roberta Metsola, a Parlament elnöke közölte: „Uniónk mindig is azért tudott előrelépni, mert az emberek hajlandóak voltak kockázatot vállalni, amikor a helyzet megkövetelte, és a bizonytalanságot lehetőséggé alakították. Az emberek olyan Uniót várnak, amely többet tesz azért, hogy megvédje és támogassa őket, és kiálljon mellettük – a biztonság, a versenyképesség, a megfizethető...

Read more

Ursula von der Leyen elnök értékelte az Európai Unió helyzetét – 2026. szeptember 16. – Összefoglaló

„Az Európai Parlamentben 2026. szeptember 16-án elmondott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelte, és körvonalazta, milyen főbb kezdeményezéseket tervez a Bizottság a következő egy évben. Az elnök egy erősebb és függetlenebb, értékei mellett a világban határozottan kiálló Európa vízióját vázolta fel. A beszéd többek között a következő főbb pontokra tért ki: Versenyképesség, energia Az európai gazdaság beindítása érdekében 2027 végéig végre kell hajtani az „Egy Európa, egy piac” ütemtervet, fel kell gyorsítani az engedélyezési eljárásokat,...

Read more
Page 1 of 4 1 2 … 4