„Év végére országszerte közel háromszáz, azonos minőségű szolgáltatást nyújtó közigazgatási végponton intézhetik majd ügyeiket a polgárok – nyilatkozta a Heti Válasz Online-nak Deák Rita. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium decemberben kinevezett, kormányablakok létrehozásáért felelős miniszteri biztosa elmondta azt is, hogy már javában tart annak a 6500 embernek a képzése/átképzése, akik a munkaállomásokon lényegében megtestesítik majd a szolgáló államot…
Jobb lesz nekünk, ha megvalósul a közigazgatás rendszerének most zajló átalakítása?
Hosszú távon mindenképpen megéri, még akkor is, ha az átmeneti időszakban akadhatnak nehézségek. A változtatást elsősorban az kényszerítette ki, hogy az önkormányzati rendszer, a helyi személyi és infrastrukturális adottságok függvényében, változó színvonalon képes kiszolgálni az ügyfeleket. Ehhez képest a mostani átalakítás legfőbb célja az, hogy az állam minden végpontján azonos minőségben, ügyfélbarát módon működtesse ügyfélszolgálatait, hiszen a jó minőségű szolgáltatás mindenkinek egyformán jár.Az ügyfélszolgálat kifejezés magában hordozza azt a szemléletet, hogy az állam szolgáló módjára viszonyul az ügyfélhez. Vagyis ha minden jól megy, érezni fogjuk végre, hogy nem a polgár van az államért, hanem fordítva. Mi a garancia arra, hogy a kormányablakokban ezzel a már-már partneri hozzáállással találkozunk majd?
A kormányablakban az államot megszemélyesítő munkatársak jelentős része a már működő okmányirodák személyi állományából kerül majd ki, egyfajta személyes ismertség már lehet az ügyintéző és az ügyfél között. Ezek a munkatársak azonban a rendszer bővítésével párhuzamosan folyó képzések során elsajátítják azt a speciális tudást, aminek köszönhetően a lehető legmagasabb színvonalú ügyintézéssel találkozik majd az állampolgár.Jelenleg 29 kormányablak működik. Hányat kell még létrehozni?
Év végéig az országban 300 helyszínen nyílnak meg majd a kormányablakok, ezek lesznek az államigazgatás rendszerének végpontjai, ahol a polgárok személyesen léphetnek kapcsolatba az állammal.Létre lehet hozni ilyen rövid idő alatt egy több ezer elemből álló, mégis egységes minőségi követelményeknek megfelelő rendszert? Néha még az egyes településeken belül is más-más cég az internetszolgáltató, az egyik okmányiroda önálló, modern épületben működik, a másik az önkormányzat néhány irodájába van beszorítva… és így tovább. Ahány helyszín, annyiféle eltérő probléma.
Ezeket kell megoldanunk. Tudjuk azt, hogy honnan hová akarunk eljutni, de menet közben rengeteg korrekcióra lesz szükség. A már működő okmányirodák bázisán alakítjuk ki az új rendszert. A többi végpontot a helyi adottságoknak megfelelően kell majd kialakítani, együtt kell működni az önkormányzatokkal, irodákat kell kialakítani. Várhatóan az építőipari munkák elvégzése lesz a legnagyobb feladat, a megoldásban pedig minden esetben igyekszünk majd előnyben részesíteni a helyi építési vállalkozókat. Mindezeken túl biztosítani kell az azonos színvonalon működő számítástechnikai hátteret és persze azt is, hogy az ügyintézők megfeleljenek a polgárok és az állam által támasztott magas elvárásoknak.Látják már ezeket a szakembereket?
Jelentős részük ma is a közigazgatásban, az okmányirodákban, a járási hivatalokban dolgozik. A jelentkezők kiválasztási eljáráson estek át, s hamarosan elkezdődik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett kormányablak-ügyintézők képzése. Ők lesznek azok, akikkel az ügyfelek a kormányablakokban találkozni fognak.Mennyit költ el minderre az állam?
A kormány döntése alapján több uniós forrás felhasználásával finanszírozzuk a rendszer létrehozását, csak a fizikai infrastruktúra kialakítása körülbelül 15 milliárd forintba fog kerülni…”
Forrás:
Ügyfél és szolgálat; Heti Válasz; 2013. január 20.
