„…A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyarország gazdasági versenyképességének erősítése, a nemzeti össztermék növelése és a társadalmi fejlődés érdekében különösen indokoltnak tartaná, hogy a jelenlegi (2007-2013-as) és korábbi (2004-2006) struktúrától eltérően 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban önálló Infokommunikációs Operatív Program kerüljön megvalósításra.
Indokoltnak tartjuk, hogy a következő időszak uniós forrásokból történő fejlesztései a jelenleg szétaprózott, nagyrészt koordinálatlan hazai infokommunikációs fejlesztések, programok, pályázatok egységes felügyelet és kormányzati irányítás alá kerüljenek, úgy hogy az önálló Infokommunikációs Operatív Program pénzügyi keretei fedjék le a Magyarország számára rendelkezésre álló összes forrás legalább 10%-át, ezzel is igazodva a kiemelt uniós versenyképességi törekvésekhez.
Javasoljuk a Kormánynak, hogy a 2014-2020-as időszak tervezésének alapjait meghatározó 1600/2012-s kormányrendeletben meghatározott előzetes Operatív Program struktúrát vizsgálja felül és tegyen lépéseket az önálló Infokommunikációs Operatív Program megvalósítására.
…
A 2007-2013-as időszakban a hazai Nemzeti Stratégia Referencia Keretben (NSRK) az informatikai projektekre szánt forrásokat tartalmazó különböző konstrukciók megtervezése és kontrollja nem volt egységes, így a források elköltése, a kitűzött és elért eredmények felmérése alig oldható meg. Ebben a hét évben az IKT fókuszú konstrukciók jellemzően egymástól teljesen függetlenül megtervezve, egységes monitoring nélkül szerepelnek az egyes operatív programokban, nem azonosítható egységes célrendszer. A források elköltése ezért nehezen nyomon követhető, hiszen számos konstrukcióban az IKT eszközök, szolgáltatások beszerzése kiegészítő (elszámolható) lehetőség, az adott pályázat/projekt fő céljának alárendelve.Annak teljesítéséhez, hogy az infokommunikációs fejlesztések elérjék a kívánt gazdasági és társadalmi hatást – és mivel az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét átfedik – szükséges, hogy a ma még különböző OP-kban infokommunikációs tartalmú fejlesztések egy operatív program keretén belül valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy érvényesüljenek azok a szinergiák, amelyek a lehető legnagyobb fejlődést biztosítják a szektor teljes vertikuma számára.
Az infokommunikációs fejlesztések és az önálló Információs Technológia Operatív Program melletti érvek:
Kiemelt uniós fejlesztési téma
2014 és 2020 között az EU Regionális Fejlesztési Alapokegyik finanszírozás szempontjából is kiemelt tematikus célterületeaz Infokommunikáció.Párhuzamos informatikai fejlesztések veszélye
Amennyiben nincs önálló Infokommunikációs OP, újra párhuzamos informatikai fejlesztések és infrastruktúrák épülnek ki az elfogadott OP-k informatikai részkereteiből/feladataiból.Magas fejlesztési, közbeszerzési és fenntartási árak
A kisebb, osztott beszerzések következményeként a széttagolt, különböző OP-kban lévő források lényegesen magasabb fejlesztési kiadásvonzatokat és közbeszerzési árakat eredményeznek. Önálló OP indításával a lehető legnagyobb fokú kiadási hatékonyság elérésére nyílik mód nemcsak fejlesztési, hanem a kormányzati intézmények vonatkozásában fenntartási viszonylatban is.Megfelelő intézményrendszer és kormányzati irányítás szükségessége
Az Irányító Hatóságok tárcákhoz való helyezésének elrendelése alapján nem célszerű, hogy olyan minisztérium (lásd. GINOP – NGM) alá kerüljön a terület fejlesztési forrásainak felügyelete, amely kormányzatilag nem felel a témáért.Az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét átfedik és sok cél megvalósításához járulnak hozzá – szükséges, hogy a ma még különböző OP-kban lévő tisztán IKT tartalmú fejlesztések egy OP keretein belül valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy nőjenek az adóbevételek, új munkahelyek és versenyképes vállalatok jöjjenek létre.
Egyetlen növekedésben lévő iparág
Az IKT szektor az egyetlen olyan, az egyébként hagyományosan magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágak között Magyarországon, amely a válság ellenére is komoly fejlődést tudott felmutatni, még az idei évben is nőtt a beruházások (közel 9 százalékkal) és a GDP (közel 5 százalékkal) értéke, amely a GDP immáron közel 15 százalékát adja. Ezen ágazat gazdasági teljesítménye nélkül igen komoly visszaesés lenne hazánk idei gazdasági mutatóiban.Digitális írástudatlanság csökkentése jelentős forrásbővüléssel jár
Magyarországon a lakosság hozzávetőlegesen fele nem rendelkezik még az alapvető IKT ismeretekkel sem. Egy friss tanulmány szerint mintegy 197 milliárd forint GDP-kiesést (0,74%) jelent évente Magyarország számára az a szakadék, amely uniós országok átlaga és hazánk között húzódik a digitálisan írástudók arányát tekintve.Intézményi informatikai fejlesztések
Önálló OP híján a közigazgatási intézmények, minisztériumok intézményi informatikai fejlesztést nem tudnak megvalósítani, nincs ehhez kapcsolódó operatív program. Amíg az EKOP lehetővé tette a közigazgatási informatikai rendszerek fejlesztését, az új rendszerben ez nem biztosítható. Mivel hazai forrás eddig sem állt rendelkezésre a költségvetési intézmények informatikai fejlesztéseihez, ezért a jövőben – uniós forrás hiányában – teljesen le fognak állni az intézményi fejlesztések.Kormányzati szektor alacsony informatizáltsági szintje
A hazai kormányzat és közigazgatás elektronizáltsági és informatizáltsági szintje (sem intézményeken belül, sem az ügyfelek irányába) nem éri el a kívánt szintet, pedig az e-közigazgatás, kormányzati tartalmak fejlesztése és állampolgárok, vállalkozások részére magas színvonalon történő biztosítása kulcsfontosságú a hatékony állam megteremtése érdekében. Csak egy önálló informatikai operatív programon keresztül biztosíthatók azok a források, amelyek a fejlesztésekhez elengedhetetlenek.Nincs plusz forrásigény
Az önálló informatikai OP nem okoz többlet forrásigényt, csak a majdan rendelkezésre álló források összehangolt, szakmailag kontrollált felhasználását jelenti…”
Forrás:
Kamarai javaslat önálló Infokommunikációs OP megvalósításáról; BKIK Hírközlési és Informatikai Osztály; 2013. március 13.
