„Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló projekt – amelynek végrehajtására 1,25 milliárd forint forrás áll rendelkezésre – a kárfelelősségi rendszer hatékony működtetését szolgálja. Megbízható elektronikus adatkapcsolatot biztosít a kárenyhítési eljárásban együttműködő szervezetek között, illetve adatbázist biztosít a döntésekhez.
Évente mintegy 100 milliárd forintos árbevételkiesést okoz a kedvezőtlen időjárás a magyar mezőgazdaságnak – mondta Poprády Géza, a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elnevezésű projektet bemutatva kedden a Vidékfejlesztési Minisztériumban.A VM közigazgatási államtitkára hozzátette: a mezőgazdasági tevékenység számos kockázatot rejt magában és ezek közül az egyik legjelentősebb tényező az ember által nem befolyásolható elem, a szélsőséges időjárás. A kormányzat eltökélt abban, hogy megoldást találjon a mezőgazdasági termelést érintő kockázatok kezelésére. Ebbe illik bele az új, egységes kárfelelősségi rendszer, amely a múlt év január 1-jétől működik.
Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke az MTI-nek elmondta: a projekt célja, hogy az utóbbi időben tapasztalható – vélhetően a klímaváltozással összefüggő – gyakran szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk, mint az aszály, a jégverés, a fagy, a víz és a vihar enyhítését egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tegye.
A mostani kárenyhítési rendszer három pilléren nyugszik: egyrészt a gazdálkodók befizetései, másrészt az államnak, a gazdákéval azonos mértékű anyagi szerepvállalása, harmadrészt pedig a piaci szereplők – azaz a biztosítók – szerepvállalása adják a kárenyhítés anyagi fedezetét.
A múlt évben az első két pillér forrásai összesen 8,4 milliárd forintot tettek ki. Ez fedezetet nyújtott a bejelentett károk – ezek száma 2012-ben mintegy 30 ezer volt – enyhítésére. A múlt évben a kárenyhítési rendszernek 74 ezer gazdálkodó volt a tagja, míg az idén ez 77 ezer körül mozog – tette hozzá.
A kárenyhítésre az idén rendelkezésre álló forrás mértékét az MVH elnöke még nem tudta megmondani, mivel az egységes kérelem még június 10-ig benyújtható. Ennek keretében jelenik meg ugyanis a kárenyhítésben való részvétel is.
Palkovics Péter úgy vélte, az üzleti biztosítók érdeklődése nő az ilyen irányú biztosítási konstrukciók iránt. A gazdálkodók ugyanis csak úgy kaphatják meg a 100 százalékos kárenyhítést, ha rendelkeznek üzleti biztosítással is. Az üzleti biztosítás megkötését azzal is ösztönzik, hogy 65 százalékos díjtámogatás jár a biztosítási díjhoz.
A most bemutatott projekt, a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer konzorciumi formában valósul meg. A konzorcium vezetője az MVH, tagjai pedig az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) mellett a VM, továbbá együttműködő partner még a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.”
„…Az MKR, EKOP 1.1.12. azonosítószámú, 1 250 000 000 forint összegű projekt célja a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által létrehozott egységes, egyrészt egy állami, másrészt egy piaci pilléren nyugvó kárfelelősségi rendszer követelményeit teljes körűen kielégítő informatikai fejlesztés megvalósítása. Továbbá kiemelt cél az állampolgárok és a vállalkozások felé nyújtandó szolgáltatások színvonalának javítása, korszerűsítése, a mezőgazdasági termelők, valamint a közreműködő szervezetek adminisztrációs terheinek csökkentése, ezáltal az eljárási határidők betartásának biztosítása és az eljárási hibák kockázatának minimalizálása a végrehajtási folyamatokban.
…
A FÖMI projektben betöltött szerepe alapján, belvíz, árvíz valamint aszály esetén űrfelvételekből, távérzékeléses eljárásokkal levezetett tematikus kártérképeket szolgáltat a rendszer részére, melyen beazonosíthatóak lesznek a károsodott területek információi. Ezek az elemzések a kárenyhítési kérelmek elbírálását támogatják, sok esetben a helyszíni ellenőrzés teljes kiváltásával…”
„…A megvalósuló projekt eredményeképpen a rendszerben jelenleg is részt vevő mezőgazdasági termelők, illetve szervek adminisztrációs terhei várhatóan nagymértékben csökkennek majd. A szervek mostani papíralapú eljárását, egy korszerű informatikai megoldásokkal támogatott rendszer váltja fel. A mezőgazdasági termelők számára pedig biztosított lesz, hogy a kárenyhítési rendszerben szereplő területadataikat egyszerűbben, az Egységes Kérelemhez hasonló módon adhassák meg, kiküszöbölve az ismétlődő adatmegadást. Az így biztosított elektronikus adatbejelentő rendszer a korábban már megadott adatokat felhasználva segíti majd a kitöltést, és a számítások elvégzésével csökkenti a résztvevők adminisztratív terheit…”
Forrás:
Korszerű adatkommunikáció az új mezőgazdasági kockázatkezelési informatikai rendszerben; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2013. június 4.
Elindult a Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer; Földmérési és Távérzékelési Intézet; 2013. június 6.
Európai Uniós támogatással valósul meg a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer ; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
EKOP-1.1.12 – Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
