„…Az addicionalitás követelménye a szubszidiaritással együtt értelmezendő: a helyi források bevonásával – vagyis Magyarországon az önerő követelményének teljesítésével – biztosítható, hogy érvényesüljön a hozzájárulás elve, vagyis az, hogy a támogatások kiegészítésként szolgáljanak egy-egy projekt, illetve fejlesztési program megvalósításához. Ezzel a kormányzat biztosítja a támogatást, ugyanakkor a helyi és regionális területfejlesztési programokat nem kizárólag központi költségvetésből fedezi. Az addicionalitás ugyanakkor egyfajta katalizátorszerepként is értelmezhető: eszerint a közösségi támogatás a tagállami szerepvállalást egészíti ki és ezáltal csökkenti a fejlesztések időhorizontját. (Kende, Szűcs 2002)
1.3. Magyarországi helyi önkormányzatok és addicionalitás
Az addicionalitás alapelvének vizsgálata érdekében a disszertációban részletesen bemutattam az önkormányzati alrendszer sajátosságait a rendszerváltástól napjainkig.
…
Az ún. aranyszabály szerint csak beruházási kiadás okozhat költségvetési deficitet. Vagyis csak folyókiadásokra nem szabad hosszú távú hitelt felvenni, mert az előrehozott fogyasztás; a hitelfelvétel kizárólag beruházási kiadások esetében elfogadható, ugyanis annak koncentrált forrásigénye túlzottan megterhelné a megvalósítást végző generációt, vagy meghiúsítaná a beruházás megvalósítását. (Vigvári, 2011)Magyarország európai uniós csatlakozásával a források megnyíltak, az önkormányzati rendszer forrásbevonó képességével kapcsolatosan előnyként volt értékelhető, hogy a szabályozás mind a hitelfelvétel, mind a fizetésképtelenség esetére kialakult volt, továbbá az önkormányzati szektor eladósodottsága a 2000-es évek közepén még nem volt jellemző.
Mindemellett a magyarországi önkormányzati rendszerben jelentős – az önkormányzatoknak komoly többletterhet okozó – beruházási igények halmozódtak fel (László, Szebényi 2010), amelyek egyrészt működési többletköltségeket okoztak, másrészt a beruházások tőkeigényének finanszírozása folyó bevételekből nem, vagy csak korlátozott módon volt lehetséges. (Bende-Szabó, Gábor 2004), (Vigvári 2005) A felmerült beruházási igények európai uniós támogatásokból történő finanszírozásához, azonban az addicionalitás biztosítása érdekében növelni kellett a beruházási célú kiadások arányát. Az abszorpciós képesség javításához a saját jogú bevételek növelése, illetve a hitelfelvétel szolgált eszközként.
…
Felmerülnek tehát a következő kérdések. Mi okozta a hitelfelvétel ugrásszerű növekedését úgy, hogy az sem beruházásokhoz, sem működési költségekhez nem köthető? Ez hogyan illeszkedik az aranyszabályhoz? Milyen módon biztosítható az addicionalitás a helyi önkormányzatok esetében?”
Forrás:
A helyi önkormányzatok addicionalitásának biztosítása; Miklós Molnár Marianna; Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Tanácsa, Gazdálkodástani Doktori Iskola; 2013. július 2. (pdf)
