„Az Európai Unió pénzalapjaiban – euróban számolva – milliárdok várnak arra, hogy az átvevő országok lehívják azokat, írja a Süddeutsche Zeitung. A bajor lap idézte Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosának statisztikai adatait, amelyek szerint az EU 27 tagállama (az új tagnak számító Horvátországon kívül) eddig kereken 192 milliárd eurót hívott le, illetve kapott meg, ez pedig 55 százalékos lehívási aránynak felel meg.
Aki úgy gondolja, hogy egy szegény ország számára könnyű dolog Brüsszelből a csomagot teljesen igénybe venni, az óriásit téved. Ugyanis nehézségek gátolják a pénzek igénybevételét. Bonyolult kérelmezési és ellenőrzési eljárásokon kell úrrá lenni, amelyekkel az uniós bürokrácia felügyeli a korrekt felhasználást és abban reménykedik, hogy kizárja a visszaélés lehetőségét.
Ám számos államtól a procedúrák túl sokat követelnek meg, és ezért továbbra is milliárdok hevernek felhasználatlanul. Mindazonáltal vigaszként szolgál: ha egy ország ez év végéig nem hívja le teljesen a 2007-13-as EU költségvetésből származó pénzeket, Shirin Wheeler, Hahn EU biztos szóvivője szerint még nem veszett el minden. „Közvetlen aggodalom jelenleg nincs” – hangoztatta. Szükség esetén ugyanis kérni lehet a határidő hosszabbítását, ami akár három év is lehet. Lesznek olyan országok, amelyeknek erre szükségük lesz.
A következő időszak legfontosabb munkája, hogy a Magyarország és a brüsszeli döntéshozók közötti jogvita a lehető legkisebb sérelemmel lezáruljon – hangsúlyozta Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden. Elmondta: valós a veszélye annak, hogy 500 milliárd forint uniós pénz „bent ragadhat” a jogvita miatt.
A helyettes államtitkár kifejtette: az elmúlt három évben sikerült elérni, hogy az európai uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsák, viszont a periódus végéhez közeledve újabb és újabb problémákkal kell megküzdeni. A helyettes államtitkár elmondta: 15 magyar operatív programból 13-at az Európai Unió nem finanszíroz a jogvitás helyzet rendezéséig. Technikailag ez azt jelenti, hogy a vitás helyzet rendezését követően ezeket a számlákat visszamenőlegesen is kifizetik teljesen, vagy korrekcióval, részlegesen. Utóbbi esetben a fennmaradó összeget továbbra is a magyar költségvetés finanszírozza.
Lehívási arány (százalék):
Litvánia 74,2
Észtország 72,8
Portugália 70,7
Svédország 68,0
Írország 67,6
…
MAGYARORSZÁG 47,9
Szlovákia 46,9
Málta 44,5
Olaszország 42,8
Csehország 42,7
Bulgária 41,8
Románia 30,1
forrás: Süddeutsche Zeitung”
Forrás:
Hogyan szalasztják el a kelet-európaiak az uniós milliárdokat?; Világgazdaság; 2013. augusztus 13.
