„Az informatika a gazdaság egyik húzóágazata, hiszen például a szoftver export minden egyes befektetett forint után négyet „fial”. Éppen ezért a fejlesztési forrásokból is részesedést kíván a magyar informatikai ipar. A hatszáz milliárd forintos közvetlen támogatást a következő uniós fejlesztési ciklusban lehetne elérni, s így a hazai IT-szektor megsokszorozhatná kivitelét is.
Hatszázmilliárd forintos szeletet szeretne kihasítani a hazai szoftver-export élénkítésére az uniós fejlesztésekre szánt pénzekből a magyar IT-szektor. Az iparági érdekképviselet a keretösszeget a következő fejlesztési ciklusban közvetlen támogatások formájában szeretné elérhetővé tenni a piaci résztvevők számára.A szoftver-export minden egyes befektetett forint után négyet „fial”. Ezek a vállalkozások a magyar gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő és legjobban teljesítő ágazatához tartoznak. Növekedésüket a válság sem törte meg. A hazai cégek szoftver- és IT-szolgáltatásaik exportjából a 2011-ben 180 milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el, tavaly azonban már 240 milliárd forintos bevétellel dicsekedhettek. Mindez azért is figyelemreméltó, mert ezt a bevételt élőmunkával állítják elő, az exportbevételek pedig Magyarországon maradnak, és itthon elköltött jövedelmet jelentenek. 100 millió forintnyi szoftver-export akkora a hozzáadott értékkel rendelkezik és akkora jövedelmet termel, mint egy egymilliárd forintos forgalmú gépjármű összeszerelő üzem. Annak érdekében, hogy a lendület megmaradjon ezen a területen, uniós fejlesztési pénzekre is szükség van. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ezért a 2014-2020 közötti tervezési időszakban rendelkezésre álló uniós források elosztásának újragondolására kérte fel a kormányt, s egyben 600 milliárd forintos támogatási keretet kért az iparágnak a következő fejlesztési ciklusban. Az IVSZ elnöke, Laufer Tamás szerint a közelmúlt néhány sikeres informatikai fejlesztése önmagában elég bizonyíték arra, hogy érdemes ebbe a szektorba pénzt fektetni. Példaként a hazai fejlesztésű e-útdíj rendszer bevezetését emelte ki, ami azért érdekes, mert hihetetlenül rövid határidővel és kedvező áron hozták létre a hazai elektronikus útdíj számlázási rendszert. Az sem mellékes, hogy a rendszer a kezdeti zökkenők után megbízhatóan termeli a költségvetési bevételeket.
A fejlesztési pénzek „hangsúlyáthelyezése” Laufer Tamás szerint azért is indokolt, mert az informatikai termékek és szolgáltatások előállítása – a hazai gyáriparral ellentétben – igen jelentős hozzáadott értéket képvisel. Ráadásul minden egyes szoftverexportba fektetett forint négy továbbit „fial”, és az informatika fejlődése az egész nemzetgazdaság növekedését segíti. Ma – iparágtól függetlenül – a legtöbb piaci kihívás összefügg valamilyen technológiai innovációval. Ez globális jelenség, a versenyképes üzleti modellek lényege a teljes automatizáltság és a költséghatékonyság. Az IVSZ elnöke szerint az ágazatnak azért van szüksége az uniós támogatásokra, mert a kizárólag piaci alapon működő fejlesztési projektek hatékonysága eddig elmaradt a várttól. A Jeremie programok keretében például kb. 50 start-up fejlesztése indult be, de eddig mindössze egy sikeres exit – kiszállás- történt. Pedig a start-upok között már van olyan cég, amelynek értéke összemérhető a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel. Ezek a vállalkozások jelentik az iparág jövőjét.
A szakmai érdekszövetség a támogatási pénzek elosztásának folyamatába egy ernyőszervezet beiktatását javasolja. Ezzel látják biztosíthatónak, hogy a fejlesztési pénzek a legígéretesebb programokhoz jussanak el, és hogy az induló vállalkozások a tőkén kívül szakmai és marketing támogatást is kapjanak. A támogatások újragondolásának egyik kedvező mellékes következménye pedig szerintük az lenne, hogy a program révén lassítható lenne az informatikai szakemberek kiáramlása Nyugat-Európába, és vonzóbbá válna a szakma a fiatalok számára. Laufer Tamás szerint a támogatást azokra területekre kellene koncentrálni, amelyeken a magyar ipar versenyképes: ilyen az információtechnológia mellett például a gyógyszeripar is.
Az IVSZ egyik legfontosabb célkitűzése az ágazat versenyképességének javítása, ezért a szoftver-export támogatása mellett egy célzott ipari internet fejlesztési központ létrehozását javasolja: ezeket szerinte legalább 150 milliárd forinttal kellene támogatni. Az informatikai mérnökök képzésére és a szakemberek oktatására kiemelt figyelmet, és 50-100 milliárd közötti összeget fordítanának. Ez utóbbi azt is eredményezhetné, hogy tovább emelkedik a szoftver-export, és jelentősen nőhetne az informatikai mérnökképzésben résztvevők száma is. A kis- és középvállalkozások körében az informatikai vállalkozások arányának növelésére további 100 milliárd forint különítene el, a start-up cégek felfuttatására pedig 100 milliárdos támogatást tartanak szükségesnek. Mindehhez képest rettenetesen alacsonynak tűnik a következő hétéves ciklusban a kormányzati informatikai fejlesztésekre szánt 35-50 milliárd forint, különösen ha azt nézzük, hogy az elmúlt hét évben 130 milliárdot fordítottak erre a célra.
Az IVSZ-elnök úgy látja, a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, közigazgatás, szociális elosztás) jelentős fejlesztésre szorulnak, és meggyőződése, hogy jelentősen profitálhatnának az információtechnológia magyarországi fejlődéséből és sikereiből. Mint mondja, az iparág folyamatos növekedése nemcsak az ország versenyképességének javításához járulhat hozzá, de jelentős lökést adhat más iparágak fejlődéséhez és új munkahelyeket hoz majd létre.”
Forrás:
Így költene el a magyar sikerszektor 600 milliárdot; Szakonyi Péter; Napi.hu; 2013. december 16.
