„A Közép-Európai Kezdeményezés elnökségi tisztét 2013. január 1-től hazánk látja el, a Visegrádi Csoport elnökségi feladatait pedig július 1-én vettük át. November 29-én nemzetközi konferenciát rendeztek Magyarországon ‘Hatékony közigazgatás a gazdasági növekedés szolgálatában” címmel. A 2010-ben indult és lassan befejeződő közigazgatási reform több ország érdeklődését is felkeltette, ez a konferencia a tapasztalatcseréről és a jó gyakorlatok megosztásáról szólt. A tagállamok képviselői mellett a balkáni államok, az EASTR és az OECD képviselője is részt vett a rendezvényen – emelte ki Virág Rudolf miniszteri biztos (KIM) a Rádió Orientben.
A fővárosi, megyei védelmi bizottsági feladatok 2011. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, a helyi védelmi bizottsági feladatok 2013. január 1-jén a járásokhoz kerültek, így a helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és a megyei kormányhivatal járási hivatal vezetője lett. Az átszervezésre szükség volt, hogy az azonnali feladatokat közvetlenül irányított szervek jól tudják ellátni. Az új rendszer gyorsan nagy próbatétel elé lett állítva a tavaszi hóvihar, majd a rekordárvíz által. A kormánymegbízottak a szervezésben és a kommunikációban is rendkívül jól teljesítettek – hangsúlyozta a miniszteri biztos. A gyakorlati védekezés szükségessége előtt a Honvédelmi, a Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelem részéről is szerveztek előzetes gyakorlatokat, hogy látható legyen: milyen feladatok várhatók és legyenek világosak a teendők. Az ilyen szervezeti változtatás szükségességét igazolták olyan katasztrófák, mint például a 2010-ben bekövetkezett vörös iszap ömlés és az őszi, borsodi árvíz. Az együttműködéshez a bizottságoknak tisztában kell lenni megyei és járási szinten is a kapacitásokkal. Munkatervvel rendelkeznek, de ez csak egy terv, mert 2013-ban a 163 ülésből 123 rendkívüli ülés volt és csak 40 volt rendes. A felkészülést ütemezni kell és lehet, a beavatkozásoknál azonban gyors döntést kell hozni és gyorsan kell reagálni – hangoztatta Dr. Virág Rudolf.
Előfordul azonban, hogy a katasztrófa gyorsasága és váratlansága megelőzi a részletes felkészülést. A tavaszi hóviharban előbb kellett cselekedni, mint ahogy a védelmi bizottságok ilyen gyakorlatokkal készülhettek volna. Nagyon fontos a kommunikáció a megyei és a járási védelmi bizottságok, valamint a központi szervek között, de a szervek és a lakosság között is legalább ilyen fontos. Az árvíz idején ez tökéletesen működött, igaz a dunai árvíz nagyon jól előre jelzett volt. Nagyon fontos a módszeres előkészület, hogy a helységek, gépek, berendezések rendben legyenek, ha tűz, hó vagy árvíz esetén szükség van rájuk, akkor azonnal rendelkezésre tudjanak állni.
Az idei télre való felkészülést mindenki megtette, beütemezte, hogy áttekintik a kapacitásokat és rendelkezésre áll jelentős közmunka-kapacitás is is. A hóviharnál a védelmi bizottság beavatkozása kellett, hogy biztosítani tudják az élet és vagyon biztonságát. Adódhatnak lokális problémák is, ilyen volt amikor a téli időjárás miatt Horvátország, Szlovénia és Ukrajna sem engedte be a kamionokat az országba és az itt veszteglő kamionosokat el kellett látni.
Nógrádban a nagy esőzés hatására elindult a hegyoldal, Dunaszekcsőnél pedig a löszfal, ami viszi magával a területeket és gázvezeték, ivóvízvezeték is szakadhat – figyelmeztetett a stúdió vendége.
November 29-én konferenciát tartottak hazánkban „Hatékony közigazgatás a gazdasági növekedés szolgálatában” címmel, melyen részt vett Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia és a volt Jugoszlávia tagállamai. A rendezvényt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitotta meg és Dr. Szabó Erika államtitkár is tartott előadást. Az államigazgatásunk átalakítása exportképes két tekintetben is: egyrészt a nagyléptékű, másrészt eléggé időben, a környező országok közül elsőként zajlott le és így felfigyeltek rá Nyugaton is: francia kollégák is figyelemmel kísérik, de még Kínában tartott konferencián is figyelemfelkeltő volt.. Az előadások témái a területi államigazgatásról szóltak és a tapasztalatokat, illetve terveiket osztották meg.
Szlovákiában például szintén elindultak az egyablakos ügyintézési modell felé, Albánia az EU-csatlakozás feltételeire koncentrál, Lengyelország a vajdaságok összefogásával fejlesztési régiókat alakít ki. A Közép-európai Kezdeményezés egy működő szervezet, melyben folyamatos a tapasztalatcsere, tudjuk hol tartanak a környező államok, mik a jó gyakorlatok. A közigazgatás hatékonyságának a mércéje, hogy jók-e a változtatások, kiváltják-e a szándékolt változást a gazdaság működésében, könnyítik-e az állampolgár számára az ügyek intézését. A változtatásokat jól összerakott monitoring rendszerekkel ellenőrzik. Az egyablakos ügyintézés előtérbe kerül, ami megtakarítás az államnak, de az ügyfélnek is időben, pénzben és energiában. Az integrált szervezeti rendszerek jelentős megtakarítást eredményeznek, kiemelkedik például a kormányhivatalok vagyongazdálkodásában elért, több mint egy milliárd forintos megtakarítás az elmúlt másfél- két évben – zárta szavait Dr. Virág Rudolf.”
Forrás:
Virág Rudolf: exportcikk lehet államigazgatásunk átalakítása; OrientPress; 2013. december 23.
