„A Debreceni Egyetem 6,5 milliárd forintért készítené el Magyarország digitális térképészeti adatbázisát. A projektet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentesítették a közbeszerzési eljárás alól. Legutóbb 2010-ben volt egy hasonló terv, akkor 5 milliárd forintért mérték volna fel az országot – mikor is a kormány a projektet lefújta. A 6,5 milliárdból mindössze 150 millió forint lenne a légi fotózás költsége, a többi az egyetem fejlesztéseire kell.
Több szempontból is rendhagyó döntést hozott tavaly decemberben utolsó előtti ülésén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága. Rövid vita után a kormánypárti képviselők engedélyezték, hogy a Debreceni Egyetem 6,5 milliárd forintos projekt keretében elkészítse az „Országos Környezetállapot Felmérést” – mindezt közbeszerzés nélkül. Mind az engedélyt kérő intézmény, mind a projekt nagysága tekintve rendhagyó a decemberi döntés: mint a mellékelt táblából látható nemzetbiztonsági okokra hivatkozva általában honvédelmi vagy a belügyi tárca kér felmentést a közbeszerzés általános szabályai alól. (Ilyen esetben nem kell széles körű közbeszerzési pályáztatás lefolytatni, hanem nemzetbiztonsági átvilágításon átesett cégektől lehet ajánlatot kérni. Ám ilyenkor sem kötelező a verseny, elég a listáról egy céget választani a vonatkozó törvények szerint. Az átvilágításon átesett cégek száma a több százra rúg, ám a lista nem nyilvános.)
Az e-útdíj mindent visz
Mint a listán is látható azonban vannak kakukktojások: mindjárt ilyen a legnagyobb projekt a Nemzeti Fejlesztés Minisztérium (NFM) által nagy rohamban tavaly levezényelt e-útdíjrendszer kiépítése, amelynek közbeszerzés alól mentesített keretét 42 milliárd forintban szabták meg. Erre a kibúvóra az NFM-nek nem elsősorban a nemzetbiztonság érdekek védelme miatt volt szükség – hanem így jóval gyorsabban le lehet vezényelni az akkor már hatalmas késében levő projektet. Hasonló a helyzet a Fővárosi Önkormányzattal, amely a CET-Bálna projektet ügyében kértek összesen három alkalommal is felmentést. A kétszeri ismétlésre az emelkedő költségek miatt volt szükség. Ugyanakkor egyetem, felsőoktatási intézmény elmúlt négy évben nem fordult a Honvédelmi Bizottsághoz felmentési kérelemmel.Az összeget nézve is rendhagyó a Debreceni Egyetem projektje, hisz mint látható még a nagyok (BM, HM, TEK) is pár száz milliós, egymilliárdos beszerzésekkel fordulnak a bizottsághoz mentességet kérve. Az e-útdíjrendszer 42 milliárdos üzlete után a december 16-án meghozott bizottsági határozat a második legnagyobb projekt, amit közbeszerzés nélkül hajthatnak végre 2010-2013 közötti adatok szerint. (A parlamentben a honvédelmi mellett még a nemzetbiztonsági bizottság is ad felmentés közbeszerzések alól – ám ezen bizottság határozatai nem találhatóak meg a parlament honlapján.
Mi is lenne a környezetállapot felmérés?
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a projekthez a Debreceni Egyetemnek sem technikája, sem épülete, sem szakembere nincsen, viszont rendelkezésre áll 6 milliárd forintos uniós támogatás. A bizottság ülésén Szilvási Zoltán, az egyetem rektora elmondta, hogy a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola térinformatikai munkacsoportja – amely „csupa debreceni eredetű kutatókból” áll vinné a projektet Debrecenben, ennek érdekében az egyetem az uniós támogatásból önálló intézetet alakítana ki. Projekt keretében távérzékelési (légi fotózási) technológiával elkészítenék az ország teljes digitális adatbázisát, amely mind az analóg mind a digitális térképek alapja lenne. Egységes országos térképészeti felmérés 40 éve nem folyt az országban, a projekt keretében a teljes ország földfelszínéről és – részben a földfelszín alatti objektumokról – is egy olyan egységes adatbázis készülhetne, amely további kutatások adatbázisául szolgálhatna. Az indoklás szerint ezzel a módszerrel olyan adatok keletkeznek „amelyek bizalmas, nemzetbiztonsági szempontból nagyon delikát kategóriába tartoznak”.A 6,5 milliárd forintos projektből csak a légi távérzékelési technológia beszerzése nettó 1,9 milliárd forintba, az épületberuházás 670 millió forintba kerülne. A határozat szerint a repülési tevékenységért 150 milliót fizetnének, míg az IT fejlesztések 550 millió forintot költenének.
A projekt elődjének tekinthető 2010 októberében Országleltár projekt, amit akkor az Index derített fel: a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet az új nemzeti vagyonnyilvántartáshoz készített volna öt milliárd forintért az ország egy részéről (70 ezer négyzetkilométerről) légi felvételeket. Az akkori számítások szerint is a légi fotózás potom 160 millió forintba került volna a – pénzt ott is a kapcsolódó beszerzések vitték volna, ha azt nem fújja le akkor a kormány.”
Forrás:
Titokban hatmilliárdért térképeznék fel az országot; Papp Zsolt; Napi.hu; 2014. január 21.
