Tartalomjegyzék
Közigazgatás, politika
Közigazgatási, politikai informatika
- Lezárult az „Agrártámogatások kölcsönös megfeleltetési rendszere” EKOP projektum
Tárgyszavak: e-kormányzat, mezőgazdaság, vidékfejlesztés
- Új uniós e-kormányzati cselekvési terv
Tárgyszavak: digitális menetrend, Európai Unió, stratégia
- Az informatikai terület vezetési problémái egy önkormányzat kapcsán
Tárgyszó: Magyarország
- A Magyar Kormány szállt harcba egy domainért
Tárgyszavak: jog, Internet, tartománynév
- 11. Műszaki Térinformatikai Konferencia, 2011. május 5-6.
Tárgyszavak: digitális térképészet, környezetvédelem, mobil eszközök, önkormányzatok
- Neelie Kroes: „e-kormányzat vízióm és annak megvalósítása”
Tárgyszavak: elektronikus kormányzat, Európai Unió, információs társadalom, stratégia
- Az Ország Háza 2.0 – a kommentelhető törvényhozás ?
Tárgyszavak: törvényhozás, Web 2.0
- A nemzeti adatvagyonról szóló törvény mely adatkezelőkre vonatkozik?
Tárgyszavak: adatvédelem, jog, közadat, Magyarország
- Fogyasztói társashálózatok kormányzati használata
Tárgyszavak: Gartner, társashálózatok, társasmédia, Web 2.0
Informatika, távközlés, technika
- Világszínvonalú informatikai fejlesztés a magyar kutatás versenyképességéért
Tárgyszavak: felsőoktatás, K+F, Magyarország, Nyitrai Zsolt, újgenerációs hálózatok
- A Web 2.0 meghozta a Security 2.0-t is
Tárgyszavak: információbiztonság, mobil eszközök
- Informatikai kutatóközpont létesült a Pannon Egyetemen
Tárgyszavak: felsőoktatás, IBM, Navracsics Tibor, városfejlesztés, Veszprém
- Magyar bájtok
Tárgyszavak: Fellegi Tamás, infokommunikációs stratégia, Nyitrai Zsolt
- Képek a Google kezdeti időszakából
Tárgyszó: ipartörténet
Társadalom, gazdaság, művelődés
Részletes tartalom
Kellemes Ünnepeket kívánunk az eGov Hírlevél minden olvasójának!
Elérkeztünk az utolsó számunkhoz ebben az évben. Indulásunk óta a webhelyen 415 bejegyzés született, 24 hírlevelet készítettünk. Az olvasó a Tallózó és a Címkefelhő segítségével tartalmi szempontok alapján rendszerezetten tekintheti át a felhalmozott információt.
Érdekes képet ad az idei évünkről az az infografika, mely a webhelyen lévő bejegyzésben található.
Üdvözlettel:
Szerkesztőség
Vissza a tartalomjegyzékhez
Közigazgatás, politika
Lezárult a LEADER program átalakításáról szóló társadalmi vita
„„Csökkentjük a bürokráciát, lerövidítjük az ügyintézési időt, és valódi döntési lehetőséget adunk a helyiek kezébe” – foglalta össze V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár a LEADER program átalakításának legfőbb pontjait.
…
A Minisztérium célja, hogy az európai uniós támogatások valóban a helyi igényeknek megfelelő használják fel. Ennek érdekében a pályázatok elsődleges bírálatát a Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) döntéshozatali fórumára kívánja bízni.
A helyi közösségek a helyi stratégiákban fogalmazhatják meg a helyi fejlesztési igényeket, célokat, és azok elérési módjait. Az új pályázatok kiírása előtt a stratégiákat felülvizsgáljuk, hogy azok alapján a HACS-ok megfelelően tudják szétosztani a maradék és tartalék forrásokat .
A jövőben az akciócsoportok egyesületi formában működnek majd, melyekhez szabadon, korlátozás nélkül lehet csatlakozni. Így a LEADER források elosztásáról nem egy szűk társadalmi elit dönt, hanem beleszólhat bármely vidéki szereplő, aki a helyi fejlesztésekben érintett lehet. Jelenleg a HACS-ok mintegy 20 százaléka nonprofit kft. vagy zrt., ezek a formák pedig nem biztosították a LEADER nyitottságát.
A VM csökkenti a bürokráciát, rugalmasabbá és gyorsabbá teszi a pályázati ügyintézést. Ezt szolgálja majd pályázati nyomtatványok egyszerűsítése és az elektronikus ügyintézés bevezetése. Így akár a felére is csökkenhet a jelenleg 8-12 hónapos elbírálási idő.”
Forrás:
Gyorsabb ügyintézés és érdemi döntések helyben, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2010. december 2.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Interjú Jávor Andrással
„– Még a kormány megalakulása előtt leültünk egymással beszélgetni, és emlékszem, mennyi aggodalom volt önben. Korábban az öt ágazatnak négy-öt közigazgatási államtitkára is volt, mostanra egy maradt.
– Nemcsak az államtitkároknál van ez így, korábban öt minisztere és öt parlamenti államtitkára is volt, most pedig ezekből is csak egy van. Ha mindent ugyanúgy tennénk, mint régen, nem lehetne bírni, de teljesen más munkaszervezésre tértünk át.
– És ez működőképesnek bizonyult? A múlt héten megpróbáltam felhívni a minisztérium központi számát, háromszor tárcsáztam, és nem jelentkezett senki.
– Aggasztóan hangzik, azonnal utánanézetek. A minisztérium jól működik, de teljesen másként, mint eddig. A közigazgatási államtitkársághoz tartoznak a személyi ügyek, a jogalkotás és a költségvetési gazdálkodási kérdések. A költségvetési tárgyalásokon például az ágazati államtitkárságok nem külön-külön, hanem rajtunk keresztül egyeztethettek a nemzetgazdasági minisztériummal. Jól vizsgázott a rendszer.
– Akkor vizsgázott volna jól, ha költségvetési többletet tudtak volna elérni.
– Persze, bárkit kérdez meg, mindenki többet szeretne. Ám azt a miniszterelnöki elképzelést meg tudjuk valósítani, hogy az ágazatok közötti problémákat – amelyeket korábban minisztériumok között kellett elrendezni – most a házon belül tudjuk megoldani. Régen sem volt ez könnyű, és most sem az, de a miniszter úr meg tudja hozni a döntéseket, amelyeket a miniszterelnök úr elvár tőle.
…
– Kívülről úgy tűnt, a fontos ügyek késve indultak el. Az új döntési rendszer kidolgozása okozta a nehézségeket? Gondolom, az egészségügyi program körüli belső viták nem fékezhették a menetet, hiszen annak főbb vonalain már évek óta együtt dolgoztak.
– Valóban nem volt köztünk tartalmi vita. Ám a feladatmegosztás okozott némi zavart. A kormányzati filozófia szerint az egészségügy ágazati irányítása Szócska államtitkár úr feladata, és nem volt egyszerű azt megérteni, hogy a személyzeti politika vagy a költségvetés tervezése központilag a közigazgatási államtitkárságon zajlik, miután egy minisztérium és egy miniszter van. Korábban a jogszabályokat is az ágazati vezető készítette elő, mára ez is megváltozott.
– Végül is érhető, ha ezt nehezen fogadták el, hiszen az egészségügy finanszírozása, szabályozása teljesen eltér, mondjuk, az oktatásétól, ami szintén a minisztériumhoz tartozik.
– Ezt úgy próbáltuk megoldani, hogy például a pénzügyi helyettes államtitkárság alatt egy egészségügyi költségvetési osztály is működik, de az egyablakos rendszer a költségvetési ügyekben és a jogalkotásban is megmaradt. A jogalkotási tervet például fél évre előre le kell adnunk.
…
…nehéz elképelni, hogyan születik egy egészségügyi jogszabály. Szócska Miklósék elmondják az ötletet, és jönnek a közigazgatási államtitkárság jogi szakértői, akik paragrafusba öntik azt?
– Valahogy így. Amikor az államtitkárság végzett a szakmai előkészítéssel, átadja kodifikációra az anyagot, mi megfogalmazzuk a tervezetet, és ezt fogadja el az ágazati államtitkár.
– Vagyis a közigazgatási államtitkárság úgy működik, mint az államtitkárságok „szolgáltatási központja”?
– Bizonyos tekintetben igen. Az azonban nem elég, hogy a szakmai államtitkár rábólintson, még egy házon belüli belső egyeztetésre is sor kerül.
…
– Az egészségügy közigazgatása teljesen átalakul a következő hónapokban. Hogyan működik majd a rendszer, ha például a megyei ÁNTSZ ezután a közigazgatási miniszterhez, és nem szakminisztériumhoz tartozik majd?
– Jelen pillanatban is viták kereszttűzében áll ez a kérdés.
– A törvényt már beterjesztették.
– A végrehajtási rendeletek adnak még bizonyos mozgásteret. A kormányzati filozófia szerint az állampolgárok számára egykapus ügyintézési modellt vezetnénk be. Öt hivatalunk is érintett ebben.
– Ebből kettő egészségügyi.
– Igen, az ÁNTSZ és a regionális egészségbiztosítási pénztárak.
– Odáig értem, hogy embereket adnak át a megyei közigazgatási hivataloknak.
– Nemcsak dolgozókat, hanem feladatokat és az ezek ellátásához szükséges költségvetést is. A jövőben a megyei szinten elintézhető dolgok helyben fognak eldőlni. Ám az elképzeléseink szerint számos feladat szakmai igazgatási szempontból is az irányításunk alatt maradna. Például a kórházakkal kapcsolatos szerződési munkák, a finanszírozási jogszabályokhoz kapcsolódó finomítások, a kórházaknál a súlyszámértékek karbantartása vagy a gyógyszerbefogadások kérdése központi kézben marad.”
Forrás:
A rendszer kész, indulunk, Élő Anita, MedicalOnline, 2010. december 13.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A korrupciómentes irányítást kutatja hárommillió dollárból a CEU
„A Siemens AG december 9-én jelentette be, hogy melyek azok az első korrupcióellenes projektek, amelyeknek finanszírozásához a tiszta piaci viszonyok megteremtése érdekében a százmillió dolláros szervezeti integritás programja keretében hozzájárul. Ebből hárommillió dolláros támogatást kapott a CEU Üzleti és Kormányzati Integritás Oktatási Projekt, amelynek célja az olyan magatartási modellek tanulmányozása, amelyek magas szintű integritást és vezetési gyakorlatot biztosítanak az üzleti és a kormányzati szférában egyaránt. Ilyen, már létező modellek elemzésével a projekt azt kutatja majd, milyen módszerekkel lehet a jelenlegi és leendő üzleti vezetők és tisztviselők magatartását olyan módon befolyásolni, hogy az megfeleljen a „best practices”, vagyis a legjobb gyakorlat kívánalmának, elősegítve ezzel a korrupció minimalizálását a kelet- és közép-európai régióban, valamint a volt Szovjetunió tagállamaiban. ”
Forrás:
A korrupciómentes irányítást kutatja hárommillió dollárból a CEU, HírTV, 2010. december 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Egy év múlva megkezdheti működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
„Egy év múlva, 2012. január 1-jén kezdheti meg működését a felsőfokú közszolgálati szakemberképzés bázisintézménye, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely egy egyetem, egy főiskola és egy egyetemi kar egyesülésével jön létre – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározatból. Az erről szóló törvényjavaslat február végéig elkészül. A három intézmény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara.
A rendelkezés szerint a kabinet a honvédelmi és katonai felsőoktatást végző Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a rendvédelmi és rendészeti felsőoktatást képviselő Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemtől különváló, a közigazgatási felsőoktatást alaptevékenységként folytató Közigazgatás-tudományi Kar egyesülésével – a három intézmény hagyományainak megőrzése mellett, a szorosabb oktatási és kutatási együttműködés, valamint a hatékonyabb működtetés érdekében – rendeli el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását.
Indoklásképpen azt írják, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést tesz szükségessé, továbbá a pályaelhagyás helyett a társadalom számára hatékony munkavégzés biztosítására és a nyugdíjazás utáni életszakaszra a közszolgálati pályaorientációt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni, ezért a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra kívánják helyezni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az egyesülő intézmények jogutódjaként 2012. január 1-jén kezdené meg működését, a jogelőd intézmények pedig az új egyetem önálló egyetemi karaiként működnének.
A kormány arra kéri a közigazgatási és igazságügyi minisztert, a belügyminisztert, a honvédelmi minisztert, a nemzeti erőforrás minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy készítsenek megvalósíthatósági hatástanulmányt az átalakulással kapcsolatban, és ez alapján 2011. február 28-ig terjesszenek törvényjavaslatot a kormány elé a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításáról.
A kabinet arra is felhívja az érintett minisztereket, hogy az említett intézmények átalakulási folyamatának tapasztalataira is építve, 2011. június 30-ig terjesszék a kormány elé a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos fenntartói jogokra, finanszírozásra, az egyetem irányítására, szervezetére és működésére, valamint az oktatók és a hallgatók jogállására vonatkozó speciális szabályozás tervezetét.
A közszolgálati egyetem fenntartói jogait a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter fenntartói megállapodásán alapuló közös fenntartói testület gyakorolja. A közigazgatási és igazságügyi miniszter az egyetem előkészítésének 2011. évi költségeit, továbbá a 2012. évi költségvetési támogatását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja. Mindemellett a fenntartó miniszterek a külügyminiszterrel együttműködve megvizsgálják majd a közszolgálaton belül a diplomáciai szolgálatra felkészítő, magas színvonalú képzések intézményi hátterének lehetőségeit is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretei között.”
Forrás:
Egy év múlva megkezdheti működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, MTI, 2010. december 16.
Lásd még:
Magyar Közlöny, 190. szám, 2010. december 15. (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A megyei agrárközigazgatás átszervezése
A területi közigazgatás átszervezésével összhangban a megyei szinten működő mezőgazdasági kormányhivatalok összevonása is elkezdődött, bár ezek szervezetileg függetlenek lesznek a területi kormányhivataloktól. Egy adott megye Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatala a korábbi megyei földművelésügyi hivatal, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, és a növény- és talajvédelmi szolgálat egyesítésével jön létre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt és kirendeltségeit ez a jelek szerint nem érinti.
Forrás:
Hivatalos Értesítő, 102. szám, 2010. december 16. (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Közigazgatási, politikai informatika
Lezárult az „Agrártámogatások kölcsönös megfeleltetési rendszere” EKOP projektum
„A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) mint az Európai Unió Közös Agrárpolitikája keretében nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások akkreditált kifizető ügynöksége, évi mintegy 500 milliárd forint kifizetését bonyolítja le. A Magyarországon 2009 és 2013 között fokozatosan bevezetendő kölcsönös megfeleltetés rendszere alapvető változást hozott a kifizetésekhez kapcsolódó ellenőrzésekben.
A kölcsönös megfeleltetés (KM) lényege, hogy az MVH-nak már nem csak az egy-egy támogatáshoz szorosan kapcsolódó feltétel betartását kell ellenőriznie, hanem figyelembe kell vennie más társhatóságok által elvégzett ellenőrzésének eredményét is. Az MVH és a KM ellenőrzéseket elsődlegesen végrehajtó MgSzH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) ezen feladat ellátását támogató informatikai rendszer kiépítésére kért és kapott az Elektronikus Kormányzat Operatív Program (EKOP) keretében 2,7 milliárd forint támogatást. A rendszer 2011. január 1-től alkalmas az összes, kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos feladat elvégzésére.
Az új rendszer fő eleme a gazdálkodók hivatalokon átnyúló, egységes és közös nyilvántartása, valamint az ügyfelek ellenőrzését támogató szakrendszer. Az MgSzH informatikai infrastruktúrájának megújítását több mint 600 millió forinttal támogatta a projekt, és közel 200 millió forint jutott az MVH központi szervereinek cseréjére is.”
Forrás:
MVH EKOP záróesemény, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2010. december 13.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Új uniós e-kormányzati cselekvési terv
„Az Európai Bizottság ambiciózus programot körvonalazott, amelynek keretében a tagállamokkal együttműködve kívánja kiterjeszteni a tagállami hatóságok által az interneten keresztül kínált szolgáltatások körét és javítani azok minőségét. Az új e-kormányzati cselekvési terv negyven konkrét intézkedést irányoz elő az elkövetkező öt évre, hogy lehetővé tegye a polgárok és a vállalkozások számára az olyan online szolgáltatások igénybevételét, mint például a vállalkozások bejelentése, a társadalombiztosítási és egészségügyi szolgáltatások iránti kérelem beadása és azok igénybevétele, az egyetemre való beiratkozás és a közigazgatási szervek által kiírt közbeszerzési pályázatokon való részvétel. Az e-kormányzat ösztönzése elősegítheti Európa versenyképességének fellendítését, és a jobb költséghatékonyság révén lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy a költségvetési megszorítások ellenére jobb minőségű szolgáltatásokat kínáljanak. Ezért is képezi az európai digitális menetrend alapvető részét, amely előirányozta, hogy 2015-ig 50%-ra kell emelni az e-kormányzati szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok, és 80%-ra az ilyen vállalkozások arányát (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). Az új cselekvési terv a 2006. évi európai e-kormányzati cselekvési terv kapcsán nyert tapasztalatokra épít (lásd IP/06/523).
…
a terv azt tűzte ki célul, hogy a szolgáltatások más uniós tagállamokban is olyan jól működjenek, mint odahaza, valamint hogy megnyíljon az út a felhasználók előtt, hogy maguk is aktívan részt vehessenek az online közszolgáltatások igényeiknek megfelelően történő alakításában.
A nemzeti kormányok központi szerepet játszanak majd a cselekvési terv végrehajtásában, míg a Bizottság fő feladata a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások fejlesztési feltételeinek javítása. Ilyen feltétel például az interoperabilitás, valamint az elektronikus aláírás és az elektronikus személyazonosítás működésének biztosítása.
A cselekvési terv intézkedései négy kategóriába sorolhatók:
Felhasználók bevonása:
* a felhasználók igényeihez igazított szolgáltatások
* a szolgáltatások együttműködéssel, például web 2.0 technológiák felhasználása révén történő megvalósítása
* a közérdekű adatok további felhasználása (beleértve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatát – lásd IP/10/1103)
* az átláthatóság javítása
* a lakosság és a vállalkozások bevonása a politikaformálási folyamatokba
Belső piac:
* akadálymentes szolgáltatások a vállalkozások számára
* személyes mobilitás
* határokon átnyúló szolgáltatások megvalósítása EU-szerte
A közigazgatási szervek hatékonysága és eredményessége:
* a szervezeti folyamatok javítása (pl. elektronikus beszerzés, pályázatok gyorsabb elbírálása)
* az adminisztratív terhek csökkentése
* zöld kormányzat (pl. elektronikus archiválás, utazás helyett videokonferencia használata)
Az e-kormányzat fejlesztése előfeltételeinek megteremtése:
* nyílt specifikációk és interoperabilitás (pl. az Európai Interoperabilitási Keret alkalmazása révén)
* kulcsfeltételek biztosítása (pl. az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata, javaslat az elektronikus személyazonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös páneurópai elismerésére)
A cselekvési tervben szereplő konkrét intézkedések közé tartoznak a következők:
* az egyszeri, biztonságos hatósági regisztráció elvének alkalmazása (ezzel elkerülhető, hogy a kormányzat különböző szervezeti egységeinek újból és újból meg kelljen adni ugyanazt az információt)
* a tagállamokban használatos elektronikus személyazonosság (eID) egész Európára történő kiterjesztése az olyan határokon átnyúló procedúrák akadálymentesítésére, mint a külföldön történő vállalkozásalapítás, a költözés és a külföldi munkavállalás, a nyugdíjjogosultságok online rendezése, ha más tagállamban vonul nyugdíjba valaki, és a külföldi iskolába/egyetemre történő beiratkozás
* annak lehetővé tétele a polgárok és a vállalkozások számára, hogy – a nagyobb fokú átláthatóságnak és nyíltságnak köszönhetően – valós időben nyomon követhessék a hivatalokkal folytatott tranzakcióik állapotát
* a szolgáltatások testre szabása, hogy jobban megfeleljenek a felhasználók valós igényeinek, például a dokumentumok és információk gyors és biztonságos elektronikus kézbesítésének biztosítása
* az adatok harmadik felek rendelkezésére bocsátása további felhasználásra, melyek révén olyan új közszolgáltatások és alkalmazások fejleszthetők ki, illetve tovább, mint például térképek navigációs rendszerekhez vagy utazási információkkal kapcsolatos alkalmazások.
…
Az európai e-kormányzati cselekvési terv a Bizottság válasza a tagállamok által az e-kormányzatról szóló 2009-es malmöi miniszteri nyilatkozatban megfogalmazott, közös uniós e-kormányzati szakpolitika iránti igényre (IP/09/1738).”
Forrás:
Digitális menetrend: e-kormányzati cselekvési terv a közszolgáltatásokhoz az Unió egészében való akadálymentes hozzáférés érdekében, sajtóanyag, 2010. december 15.
A 2011-2015 időszakra szóló európai e-kormányzati cselekvési terv, (angolul, pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az informatikai terület vezetési problémái egy önkormányzat kapcsán
„ a külső szakértői vélemény szerint az önkormányzat egyik jelentős vagyonvesztése a több esetben felesleges informatikai beruházásokra költött évi százmilliók voltak. Ezen teljesítések tényleges megtörténte néha igen kétséges – tette hozzá.
Az önkormányzat az elmúlt 2-3 évben igen pazarlóan bánt informatikai kiadásaival, sokszor az egyes informatikai feladatok ellátására szokatlanul drága és összetett megoldásokat választott. Egyértelmű, hogy a beruházási döntéseket nem megfelelő körültekintéssel és informatikai tudással hozták meg, valamint racionális érvek nem szólnak szinte egyetlen ilyen döntés mellett sem. Ezt nagyon jól bizonyítja több olyan befejezetlen informatikai projekt, amit sosem vezettek be, illetve senki sem használt, és a jövőben sem lesz rá semmi szükség – közölte a polgármester.”
Forrás:
Papcsák Ferenc Zuglóban is elszámoltat, Népszabadság, 2010. december 15.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Magyar Kormány szállt harcba egy domainért
„A kormanyablak.hu a Magyar Kormánynak és egy magánszemélynek is kellett volna. Győzött az állam…
A .hu domaintérben megigényelt, azonban egy másik fél által jogsértőnek tartott domain nevek ügyében az ISZT Tanácsadó Testület jogosult dönteni.
A testület havi gyakorisággal 2-3 ügyben hoz állásfoglalást, a legtöbb esetben egyetértésben hozzák meg határozataikat a tagok. A kormanyablak.hu kapcsán beadott panasz megítélésével kapcsolatban a december 16-án megtartott ülésen azonban nem volt teljes összhang a tagok körében.
A kormanyablak.hu domaint Seres Zoltán („Panaszolt”) igényelte 2010. szeptember 6-án. Az igénylés ellen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium („Panaszos”) élt kifogással és kérte a domain delegálásának megtagadását, valamint annak a részére történő delegálását.
A Minisztérium kifogásában előadta, hogy a területi közigazgatásban létrehozandó integrált ügyfélszolgálatok egységes és közérthető elnevezése a „kormányablak” lesz ezért szeptember 20-án kérte a kormanyablak.hu domain regisztrálását saját regisztrátoránál. Az eljárás során derült fény arra, hogy egy magánszemély, – a Panaszos véleménye szerint – vélhetően rosszhiszeműen, szeptember 6-án igényelte ugyanezen domain regisztrálását.”
Forrás:
A Magyar Kormány szállt harcba egy domainért, domainabc.hu, 2010. december 17.
Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Műszaki Térinformatikai Konferencia, 2011. május 5-6.
„A konferencia fő témakörei
1. Műszaki térinformatikai rendszerek digitális alaptérképei
A térinformatikai rendszerektől elvárt szolgáltatások, a hatékony eszközgazdálkodás, városirányítás, ügyfélszolgálat nem működhetnek korszerű, strukturált és tartalmilag hiteles digitális alaptérképek és közterületi adatbázis nélkül. A szekció megpróbálja körüljárni a témát mind az igények, mind a hozzáférhető adatbázisok szempontjából.
2. Integrált térinformatikai rendszerek
A térinformatikai rendszerek szerepe messze túlmutat a nyilvántartási feladatokon, hatékonyan támogatják az eszközgazdálkodási, munkairányítási, tervezési és üzemeltetési feladatokat, egységes folyamati keretek közé terelve azokat. Ezeknek az elvárásoknak csak a vállalat egyéb informatikai rendszereivel történt integráció megvalósításával képesek megfelelni.
3. Önkormányzatok térinformatikai rendszerei
Városrendezés, építéshatósági feladatok, lakossági adatszolgáltatás. Az önkormányzati feladatok igénylik a hatékony együttműködést a közműszolgáltatók és az önkormányzatok között. A szekció feladata, hogy teret adjon a témakörben beindult és folyamatban lévő fejlesztések bemutatásának.
4. Digitális közműnyilvántartás szabályozása
A digitális dokumentumkezelés, elektronikus aláírás, térinformatika egymással szorosan összefüggő területek. A szekcióban elhangzó előadásokból választ kaphatunk azokra a kérdésekre, hogy a digitális fényképek, dokumentumok kezelése milyen informatikai megoldások alkalmazásával kapcsolódik a közműnyilvántartó rendszerekhez.
5. Térinformatika az ügyfélkapcsolatokban
A digitális dokumentumkezelés, elektronikus aláírás, a térinformatika egymással szorosan összefüggő területei. A szekcióban elhangzó előadásokból választ kaphatunk azokra a kérdésekre, hogy a digitális fényképek, dokumentumok kezelése milyen informatikai megoldások alkalmazásával kapcsolódik a közműnyilvántartó rendszerekhez.
6. Mobil alkalmazások és helymeghatározás
A térinformatikai rendszerek nem nélkülözhetik azokat a technikákat és technológiákat, amelyek a térbeli adatok helyszíni meghatározását az adatgyűjtést támogatják. Akár a GPS használatáról, akár a mobil számítógépek terepi alkalmazásáról beszélünk, a korszerű adatfelmérés képes a földrajzi és leíró adatok összegyűjtésére, az adatok on-line továbbítására. Az eszközök használatával a „papírmentes” iroda kivihető a terepre, ahol elérhetők a szükséges munka- és műszaki információk, rögzíthetők a munkavégzés dokumentumai.
7. Környezetvédelem, árvízvédelem
A környezetvédelem és vízgazdálkodás, az árvízvédelmi feladatok térkép alapú információs rendszerei már a számítógép előtti időszakban is léteztek. A GIS segítségével lehetőség nyílik az események monitorozására és a feladatok hatékony támogatására.”
Forrás:
gita Műszaki Térinformatika Egyesület (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Neelie Kroes: „e-kormányzat vízióm és annak megvalósítása”
„Neelie Kroes az Európa Bizottság Digitális Menetrendért felelős alelnökének 10/752-es beszéde a 2010. december 15-i „Lift-Off towards Open Government” konferenciáról.
Az e-Kormányzat lehetőségei a gazdaság és a társadalom számára:
Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági válság és a demográfiai változások arra kényszerítették a kormányzatokat, hogy újragondolják működésüket. Eközben több százmillió ember nem csak rá van utalva a közszolgáltatásokra, hanem újfajta interaktív kapcsolatot szeretne kialakítani a kormányzattal. E kettős nyomásra a kormányoknak okosabban kell az info-kommunikációs technológiát (IKT ) használniuk. A nagy kérdés az az, hogy hogyan és mikor?
Feladatunk, hogy tudassuk az emberekben, hogy az átgondoltabb pénzköltés nem feltétlenül jelent kevesebbet. Az IKT javíthatja a közszolgáltatás minőségét, hatékonyságát, valamint csökkentheti a kormányzatok adósságterheit is. A Digitális Menetrend szerepe abban áll, hogy a korlátok feloldásával sikeres elektronikus kormányzatot képes teremteni.
…
Az új eKözigazgatás akciótervünk
Örömmel indítom ma útjára az e-közigazgatás akciótervet, amely biztosítja a szükséges keretet a rendelkezésünkre álló technológia felhasználására és európai szakembereink foglalkoztatására.
A javaslat egyszerű: azok a kormányok, amelyek az állampolgáraikat kívánják megfelelő szolgáltatásokkal ellátni, tegyék azt hatékonyan. Térüljön meg a lehető legjobban minden egyes euró, amit befektettünk.
Akciótervünk nem hatalmas változásokról szól, hanem inkább roppant mód gyakorlatias. Célja, jelentősen javítani az európai közigazgatás minőségét, stabilitását és hatékonyságát.
Ha meg akarjuk érteni az akcióterv szerepét és európai szinten közösen szeretnénk tenni, nem szabad elfelejtenünk, hogy az e-közigazgatás nem egy zárt tér, hanem az elkövetkező években a közszolgáltatások fő játéktere.
Akciótervünk konkrét javaslatokat tesz a 2009 Malmői miniszteri deklaráció 4 politikai prioritásának elérése érdekében.
Az ideális e-közigazgatás az, ahol az állampolgárok és a vállalkozások állnak a szolgáltatások központjában, akár vezető szerepet vállalva.
…
Az eGov weGov-vá nő, azaz e-közigazgatásból mi-közigazgatásunk
Az e-közigazgatás szolgáltatások és alkalmazások második generációja Európa nagy esélye a szociálisan, gazdaságilag és környezetileg fenntartható közszektor kialakítására.
Lássuk a közszektor információ példáját, amely előreláthatólag 30 milliárd eurós piac Európában. Továbbra is azt mondom: mondjuk igent a nyílt adatokra! Szeretnék több állampolgárt és vállalkozást látni, amely és a nyitott, – akár elektronikusan leolvasható – adatokkal. Harmadik felek bevonásával javíthatjuk és átláthatóvá is tehetjük a szolgáltatásokat. Ez jelenti a Mi-közigazgatást!
Ezt példázza Vivek Kundra úr is, az Egyesült Államok Open Gov kezdeményezés közigazgatásra gyakorolt hatásával. Vagy olyan egyszerű alkalmazások, mint a Buitenbeter Hollandiában, ahol az állampolgárok kezdeményezése mozgatta meg a kormányt. Ez az igazi kihívás: Megváltoztatni a közhivatalnokok gondolkodását, ösztönözni, hogy igenis „lovagolják meg” a digitális hullámokat.
Hatásvizsgálat
Miközben mindenkit arra biztatunk, hogy gyorsan és progresszívan cselekedjen, aközben a Bizottság mostanáig igen lassú adoptáló volt. Elhivatottságom szerint és Maros Sefcovic alelnökkel úgy döntöttünk, hogy nem fogjuk megkérdezni a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságokat arról, hogy mire nem vagyunk felkészülve.
Ennek megfelelően a Bizottság a jövőben
– e-beszerzést használ
– ésszerűsíti a netes jelenlétet és az IKT back office-t
– elfogadja a nyílt adat stratégiát, portált készít az európai nyílt adatokra
– papír-mentességre biztat.”
Forrás:
Neelie Kroes: „e-kormányzat vízióm és annak megvalósítása”, Infotér, 2010. december 17.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az Ország Háza 2.0 – a kommentelhető törvényhozás ?
Internetes keresés közben bukkantam rá az orszaghaz.com webhelyére. Úgy hirdeti magát, hogy „Az Ország Háza 2.0 – a kommentelhető törvényhozás ”. Megörültem, mert azt hittem, hogy végre elkezdődött az Országgyűlés nagyon nehezen használható, már kialakításakor is elavult webhelyének korszerűsítése. Azonban a webhely semmit sem árul el arról, hogy kik hozták létre, az impresszumot elfelejtették megírni. Annyit lehet kideríteni, hogy egy nagy amerikai szolgáltatónál jegyezték be a tartománynevüket. Mindenesetre a parlamenti információ könnyű, áttekinthető olvasásához a webhely nagy segítséget ad. Ahogy látom kommentálni senki nem kommentált még…
Forrás:
Ország Háza 2.0
Vissza a tartalomjegyzékhez
A nemzeti adatvagyonról szóló törvény mely adatkezelőkre vonatkozik?
„A nemzeti adatvagyonba a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége tartozik.
A törvény határozza meg azon nyilvántartások körét, amelyek kezeléséhez csak államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet nyújthat segítséget.
Fontos, hogy ezek jelenleg is állami adatkezelések, csak külső informatikai vállalkozások vesznek részt az üzemeltetésben. A magán adatkezelők magánadatbázisait az új törvény nem vonja állami kezelésbe.
Néhány adatkezelés, amelyet már csak az állam végezhet: egységes szociális nyilvántartás, lakcímnyilvántartás, földhasználati nyilvántartás, állami térképek, nyugdíj- és egészségbiztosítási nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás, útiokmány-nyilvántartás, szabálysértési nyilvántartás, adónyilvántartás, céginformáció, egyéni vállalkozók nyilvántartása.”
Forrás:
A nemzeti adatvagyonról szóló törvény mely adatkezelőkre vonatkozik?, Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő blogja, 2010. december 15.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Fogyasztói társashálózatok kormányzati használata
A fogyasztói társashálózatok kormányzati használata azt jelenti, hogy a már létező társashálózati webhelyeket használják az állampolgárokkal folytatott jobb kommunikáció eszközeként. Ez kiegészítheti, vagy helyettesítheti, a kormányzati szervezetek által alapított külső közösségi webhelyek alkalmazását.
Két különböző és egymástól nagyon független használati módja lehet a fogyasztói társashálózatoknak:
a) Intézményes jelenlét megteremtése, hogy az állampolgárokkal az általuk amúgy is látogatott virtuális terekben kommunikáljanak. Azaz nem arra törekszenek, hogy a kormányzat által működtetett külső, társashálózati közösségeket hozzanak létre. Ez a jelenlét tartalma szerint lehet intézményi oldalak létrehozása a szokásos társashálózati helyeken, beleértve a mikroblog-szolgáltatásokat (Twitter, Facebook stb.) is.
b) A közigazgatási dolgozók felhatalmazása, hogy munkájukkal összefüggésben használják ezeket a társashálózatokat.
Az első esetben az cél, hogy a szervezet sokkal hatékonyabb kapcsolatot építsen ki az állampolgárokkal. A második esetben arra törekednek, hogy az alkalmazottak hozzáférhessenek a külső tudáshoz, valamint aktívan gyarapíthassák is azt.
Bár számos kormányzati szervezet meglehetősen aktív a társashálózati hivatalos jelenlét megteremtésében, stratégiát nem nagyon fogalmaztak meg az intézményes jelenlét céljának és értékének meghatározására. De még ennél is kisebb figyelmet fordítottak arra, hogy az alkalmazottak egyáltalán használják-e, és ha igen, akkor hogyan, ezeket az eszközöket. Vannak olyan szervezetek is, amelyek vezetőinek az a meggyőződése, hogy az állampolgári részvétel jobban megvalósítható a kormányzati irányítású külső közösségek által, amelyek esetében közvetlenebbül ellenőrzésük alatt tarthatják a tartalmat és a hozzászólásokat. Azonban a több, mint egy évtizedes kormányzati webes jelenlét tapasztalata az, hogy közösségépítés kormányzati céljai jobban megvalósíthatóak a létező társashálózati helyek felhasználásával.
Ami a közigazgatási dolgozók által használt külső hálózatokat illeti, számos kormányzati szervezet még mindig tiltja az ezekhez való hozzáférést, bár legtöbbjük már rendelkezik (vagy éppen kialakítja) eljárásrendjét ezen a területen. Azonban csak igen kevesen kezdték el azoknak a kereteknek a kialakítását, melyek biztosítják, hogy alkalmazottaik sokkal módszeresebben és értéket teremtően vegyenek részt ezen hálózatok tevékenységében. De a társasmédia ténylegesen eredményes használata olyan területeken, mint a közegészségügy, személyzeti ügyek, közbeszerzés, valójában nem eltervezett hivatalos jelenlét eredménye, hanem az alkalmazottak egyéni kezdeményezéseinek sikere.
Forrás:
Hype Cycle for Government Transformation, 2010, Steve Bittinger, Andrea Di Maio, Gartner
A kutatással felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita
Vissza a tartalomjegyzékhez
Informatika, távközlés, technika
Világszínvonalú informatikai fejlesztés a magyar kutatás versenyképességéért
„Dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár átadta az NIIF Intézet új generációs hibrid hálózatát.2010. december 9-étől elérhetővé válik Magyarországon az ún. hibrid hálózat. A hagyományos internetet és a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetéseket is lehetővé tevő hibrid rendszer átadása mérföldkő a magyar informatika történetében.
…
A magyar kutatás nemzetközi pozíciója és az ország gazdasági versenyképessége szempontjából alapvető jelentőségű hibrid hálózatot az NIIF Intézet az ún. „fekete üveg” infrastruktúrára alapozva építette ki, ezzel jelentős nemzetközi elismerést is kiváltva. A fekete üveg alapú infrastruktúrára épülő DWDM technológia (a fényhullámokra ültetett információk extrém átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technikája) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja.
A hibrid hálózat sávszélessége a későbbiekben is költséghatékonyan bővíthető, a kutatók speciális nagysebességű kommunikációs igényei maradéktalanul teljesíthetők. A hibrid adathálózat kialakításával a hazai felsőoktatás és kutatás informatikai háttere világszínvonalúvá vált – emelte ki az átadón az NIIF Intézet igazgatója, Nagy Miklós. Magyarországon ezzel elérhetővé válik a dinamikus lambda szolgáltatás a végfelhasználók számára. A fejlesztés nyomán Közép-Kelet-Európában elsőként nálunk alkalmazható a 40 Gbps technológia.
…
A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009-2011 között valósít meg…A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ projekt 4.2 MdFt-jának mintegy felét teszi ki.
…
Nagy mértékben javul az egész országra kiterjedő egyensúly, az infrastruktúra és a szolgáltatások földrajzi homogenitása. A HBONE már ma is egyenértékű hálózati hozzáférést biztosít az infrastruktúrához és annak szolgáltatásaihoz a tudományos kutatás és felsőoktatás valamennyi hazai képviselője, illetve intézménye számára. A kutatói hálózat homogenitása tehát jelenleg is, országos szinten is teljes esélyegyenlőséget garantál, megakadályozva bármiféle területi egyenlőtlenséget. A HBONE+ fejlesztés kapcsán ez az esélyegyenlőség jelentős mértékben erősödik, hiszen a fejlesztések jelentős része vidéken valósul meg. A vidéki városok és egyetemi központok nagy számban és komoly intenzitással vesznek részt a projektben – a telepítésre kerülő három szuperszámítógép például vidékre, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemre kerül. Az NIIF Intézetnek és az egész NIIF közösségnek egyébként is alapvető célja és már ma is érvényesülő elvi álláspontja, hogy a vidéki kutatók ne legyenek rosszabb helyzetben, mint a budapestiek.”
Forrás:
HBONE+ hálózat ünnepélyes átadása: Világszínvonalú informatikai fejlesztés a magyar kutatás versenyképességéért, Hbone+, 2010. december
A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét – Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével, Hbone+, 2010. december
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Web 2.0 meghozta a Security 2.0-t is
„…a biztonsági cégek számára, ha máskor nem, idén világossá kellett válnia, hogy a Web 2.0 terjedésével, a dinamikus tartalmak uralkodóvá válásával újabb korszak kezdődik, amit – a közhelyszerű elnevezés mintájára – „Security 2.0”-nak lehetne hívni. Ez azt jelenti, hogy a mobil eszközök terjedése, illetve az interaktív webes alkalmazások népszerűsége folytán a biztonsági cégeknek az eddigieknél sokkal komplexebb megoldásokat kell nyújtaniuk.
A szakember egy másik fontos trendre, pontosabban kihívásra is figyelmeztetett: egyre inkább úgy tűnik, hogy a digitalizáció, az elektronikus szolgáltatások terjedése miatt tarthatatlanná válik a korábbi biztonsági filozófia. Ez röviden annyit jelent, hogy a szolgáltatások és az alkalmazások szaporodása miatt a korábbi technológia elérte határait, másképp kell megtervezni őket. E folyamat egyik nagyon fontos, a közeljövőben minden cégnél várható lépése, hogy feladják azt az elvet, hogy egy eszközön a védelmi program minden akciót, minden fájlt, minden műveletet megvizsgáljon, erre a kapacitások sem elegendőek, másrészt a korábbi technológiák nem alkalmasak arra, hogy a naponta születő száz és száz fenyegetést kezelni tudják. Ezért egyfajta „felülről történő szigorítás” várható: a védelmi programok számára létrehoznak egy „white list”-et, ami ebbe beletartozik, azt szabad, az összes többi tiltott.”
Forrás:
A Web 2.0 meghozta a Security 2.0-t is, IT Café, 2010. december 16.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Informatikai kutatóközpont létesült a Pannon Egyetemen
„ Informatikai kutatóközpontot hozott létre a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán az IBM Magyarország.
A cég az általa berendezett szoftvertechnikai laboratóriumban hatezer féle szoftvertermékéhez és a budapesti innovációs központjában működő hardvereszközeihez biztosít ingyenes hozzáférést – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a központ megnyitóján, Veszprémben.
A fideszes politikus szólt arról, hogy az IBM két új informatikai megállapodást kötött Veszprémben, az egyik a kutatólabor felállítása. A másik megállapodás szerint az IBM két hónap alatt stratégiai fejlesztési terveket készít „élhetőbb város” programja keretében Veszprémnek, amellyel a város jelenlegi gazdasági helyzetét és versenyképességét tervezik hosszú távon fejleszteni – mondta a miniszterelnök-helyettes. Mint hozzátette: a cég kutatási programjaiban való részvétellel a város és az egyetem bekerül a nemzetközi fejlesztésekbe.
…
A Veszprém város számára felkínált ingyenes stratégia elkészítését húsztagú nemzetközi munkacsoport végzi majd. A versenyképességi elemzésben más városokkal összehasonlítják a megyeszékhely gazdasági és szolgáltatási adatait. A nemzetközi kutatócsoport hét terület adatait hasonlítja össze a hatékonyság és a minőség javításáról, amelyek a városi élet minőségével és a működőtőke-befektetésekkel kapcsolatosak – mondta Pongrácz Ferenc. A végeredmény megmutatja, hogy milyen fejlődési lehetőségek vannak, illetve hol, mely területeken kell javítani a célok elérése érdekében – magyarázta.”
Forrás:
Informatikai kutatóközpont létesült a Pannon Egyetemen, SG.hu, 2010. december 16.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyar bájtok
„A szakmai javaslatok alapján véglegesült a kormányzati infokommunikációs stratégia, ám legkorábban januárban dőlhet el, mennyi pénz jut a célokra.
Digitális Magyarország Program névre keresztelték azt az infokommunikációs stratégiát, amelyet várhatóan a december 15-i ülésén, lapzártánk után fogad el a kormány. Ez meghatározza, hogy 2014-ig milyen elvek alapján, mely területekre fókuszálva történnek majd a kiemelt IT fejlesztések, és a kabinet milyen szabályozással kívánja elősegíteni az információs társadalom fejlődését (a főbb irányokat lásd külön). Minderre azért is szükség van, mert az Európai Unió elvárásai szerint három éven belül hazánknak is el kellene érnie, hogy teljes körű legyen a szélessávú lefedettség, azaz minden településen elérhető legyen ilyen hálózat. A célok között szerepel az is, hogy 2015-re a lakosság több mint fele rendszeresen és készségszinten használja a világhálót, így az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, vagy éppen a webes áruházakat. A kormány négy éven belül 1 millióval csökkentené a „digitális írástudatlanok” számát, különös tekintettel az 50 év fölöttiekre. A széles rétegeknek szóló oktatási programok továbbfejlesztésével egy időben javítani akarják az elektronikus kormányzati szolgáltatások színvonalát, használhatóságát, és fejlesztenék az e-egészségügyet is.”
Forrás:
Magyar bájtok, Figyelő, 2010/49. szám, 2010. december 15.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Képek a Google kezdeti időszakából
A Google alapítói kezdeti fejlesztéseiket 1996-ban a Stanford Egyetem Digital Library projektumának keretében végezték, melyet az amerikai kormányzat finanszírozott. Nem volt egyszerű feladat tárolni az Internetről begyűjtött hatalmas mennyiségű információt, amely a keresések eredményét értékelő algoritmus (PageRank) kidolgozásánál játszott fontos szerepet. Abban az időben 4 gigabájtos volt a legnagyobb merevlemez, ebből tízet szereltek be a tárolóegységbe.
Ma már kiállítás darab lett az egykori eszközből. Megtekinthető, a számítástechnika történetének más érdekességeivel együtt, a Stanford Egyetem kiállításán.
Forrás:
The Original GOOGLE Computer Storage [Page and Brin] (1996), Stanford Computer History Exhibits
Vissza a tartalomjegyzékhez
Társadalom, gazdaság, művelődés
A globális médiafogyasztást alakító 10 legfontosabb trend
1. Még a viszonylag szegény emberek is kötelező holminak tekintik a TV-t. Az indiai háztartások felében van tévé készülék (2001-ben még csak harmadukban volt.) A szintén szegény Kenyában az arány 60 százalék.
2. Az Internet terjedése ellenére a tévézésre fordított idő egyre nő. (A világátlag napi 3 óra 10 perc).
3. A műsorok közül magasan vezet a foci, a „tehetségkutató” vetélkedők és a sorozatok.
4. Miközben az Egyesült Államokban és Nyugaton egyre csökken a napilapok előfizetőinek száma, a világ nagyobbik részén virágzik a napilapipar.
5. A Facebook 6 órányi átlagos használattal a 10-es toplista valamennyi tagját magasan veri. (A második legjobb is csak közelíti a 3 órát.) A Facebook 517 millió felhasználójának 70 százaléka az Egyesült Államokon kívül él.
6. A feljövő piacokon az internet kávézó az online hozzáférés tipikus helye.
7. Brazilia, Oroszország, India és Kína vezet az online videózásban.
8. A magas költségek fékezik az Internet terjedését. Mindez viszont gyorsítja a mobilizálódást. A legszegényebb országokban óriási a mobil penetráció.
9. A netbookok, e-olvasók, táblagépek lendületet adnak az Internet terjedésének. 2014-re megnégyszereződhet az IP-alapú adatforgalom.
10. A 8-18 éves korosztály számítógép előtt töltött ideje az elmúlt 10 évben megháromszorozódott. Ők a legtöbb időt a közösségi hálózatokkal, a játékokkal, a videó oldalakkal és csevegéssel töltik.
Forrás:
A globális médiafogyasztást alakító 10 legfontosabb trend, Pollner Ferenc, Médiablog, 2010. december 14.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Facebook és a magyarok
„…a Facebookon jelenleg több, mint 2,2 millió magyar ember van.
Ez önmagában nem mindenkinek tűnik óriási számnak, de ha belegondolunk, hogy ez több, mint a magyarországi lakosok 22%-a, és az internetezők 36%-a, akkor egészen máshogy hangzik.
…
Ha a különböző korcsoportok arányát nézzük, akkor láthatjuk, hogy a magyar lakosság körében a 65 év fölöttiek jelentősen többen vannak.
A 15 és 65 közötti korosztály eloszlása az internetezők és a magyar lakosság között a létszámhoz képest mondhatjuk, hogy hasonló, azonban a Facebookon már azt láthatjuk, hogy itt bizony a fiatalok vannak többségben.
Ez azt jelenti, hogy a fiatalok komoly része már jelen van a Facebookon, viszont ahogy egyre idősebb korcsoportokat vizsgálunk, egyre kevesebben Facebookoznak.
Még.
Ugyanis azt mindenki, minden nap tapasztalhatja, hogy egyre többen Facebookoznak az idősebb korosztályokból, de valójában minden korosztályban egyre nagyobb a növekedés.
…
A magyarok száma a Facebookon 7000 fővel nőtt átlagba minden egyes novemberi napon.
…
A Google keresési adatait vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az egyik leggyakrabban használt szó a magyar keresések között a Facebook.
Ez pedig további létszám és látogatottságot jelent jövőre is.”
A fenti adatokat szemléletesen mutató infografika elérhető a bejegyzés webhelyén.
Forrás:
Miért éppen Facebook?, RG Stúdió, 2010. november 29.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kiadja az eGov Kft.
|
