„ Egy hónappal azt követően, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke aláírták az Európai Unió és Magyarország közötti partnerségi megállapodást, megjelentek az új uniós pályázatok. “Ezzel új időszámítás kezdődött, a koncepciótlan fejlesztéseket felváltja a munkahelyteremtést, az exportra épülő gazdasági növekedést előmozdító korszak” – hangsúlyozta Lázár János pénteken az MTI-nek.
A ma megjelenő 120 milliárd forint fejlesztési forrás csak előfutára az új időszaknak, hiszen ma is tárgyalunk az Európai Bizottsággal az új operatív programokról. Mint azt Lázár János aláhúzta: az új konstrukciók több mint felét a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) adja, jelezve ezzel is azt a paradigmaváltást, hogy a kormány a forrásokat a közvetlen gazdaságfejlesztés eszközének tekinti. „Az ország nem engedheti meg magának, hogy még egyszer tessék-lássék módon kezelje az uniós pénzek nyújtotta óriási lehetőséget.
Az elmúlt hónapok vitáinak volt célja és van eredménye, hiszen Magyarország az unió 28 tagállamából a második legtöbb pénzt tudta kialkudni polgárai számára. „Ezt a pozíciót kemény tárgyalásokon értük el, de ezzel még nem fejeztük be a munkát. Saját eddigi szabályainkon is változtatnunk kell. A fejlesztéspolitika végre valóban a fejlesztésekről, és azok letéteményeseiről, a pályázókról fog szólni. Az állam és a pályázók közé beépült, a valós fejlesztésektől pénzt elvonó, de érdemi segítséget nem nyújtó közvetítők és szolgáltatások időszakának vége” – mondta Lázár János.
Átláthatóságot és kiszámíthatóságot vár a miniszter mindenkitől, aki részt vesz a források kihelyezésében. „Az a cél, hogy ne csak mi tudjuk, igazságosan osztjuk el a forrásokat, hanem a pályázók is azt érezzék, hogy senki sincs kivételezett helyzetben. Ha születik is olyan döntés, amely kedvezőtlen egy vállalkozóra nézve, akkor az igenis tudja és értse, hogy miért nem kapott támogatás.” A Kormány által tegnap bejelentett eljárásrendi változások pont ezt a célt szolgálják.
Lázár János a kedvezményezetti kör felelősségére is felhívta a figyelmet. „A magyar kormány mind Brüsszelben, mint pedig a hazai egyeztetéseken elment a falig, a maximumot hoztuk ki a lehetőségekből, de a konkrét pályázatokat a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, a non-profit szervezeteknek és a közszféra intézményeinek kell megvalósítaniuk. 2020-ig a magyar gazdaságnak önfenntartóvá kell válnia, ehhez pedig mindenkinek változtatnia kell eddigi gyakorlatán, az állam oldalán ez jórészt már sikerül.”
A pályázatok a 2014-2020-as időszakra a palyazat.gov.hu honlapon érhetőek el.”
—————–
„ 2014. szeptember 11-én Magyarország kormánya aláírta a következő 7 évre szóló Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottsággal, és ezzel formálisan kezdetét vette az új, 2014-20-as fejlesztési időszak. Az új periódus nyitányaként október 10-én kilenc új kiírás jelent meg 116,5 milliárd forintos támogatási keretösszeggel.
A részletek itt olvashatók.Kapcsolódó dokumentumtárak
- Kisgyermekkori nevelés támogatása
- Felzárkóztató egészségügyi ápoló szakképzési program
- Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása
- Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
- Rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban
- Mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása
- Ifjúsági Garancia
- Ivóvízminőség-javító projektek megvalósítása
- Szennyvíz-elvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés
”
Forrás:
Megjelentek az első uniós pályázatok; Miniszterelnökség; 2014. október 10.
Megjelentek a 2014-2020-as fejlesztési időszak első felhívásai; Széchenyi 2020; 2014. október 10.
