„Jó próbának tartja államtitkárság vidékre költöztetését Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, bár ő inkább egyes háttérintézményeket helyezne más térségekbe. Egy vizsgálat eredményeképpen azonban egy év múlva már tisztábban lehet majd látni az előnyöket, a hátrányokat és ezek alapján lehet a következő lépéseket megtenni – mondta el a Rádió Orient vendége.
Ahogy minden tárcánál, a funkcionális irányítás a Földművelésügyi Minisztériumban is a közigazgatási államtitkársághoz tartozik, és a kormánytisztviselők feletti munkáltatói jog gyakorlása is az államtitkár hatásköre. Emellett a jogalkotás előkészítése és a Kormányhoz való eljuttatása, valamint a költségvetés tervezése és végrehajtásának ellenőrzése is ide tartozó feladat. Ezen felül olyan specifikus területeket is érintenek, mint a nemzetközi és EU-s ügyek, vagy az agrár szakképzés, mely ágazatot – még helyettes államtitkárként – olyannyira megkedvelte vendégünk, hogy maga kérte annak megtartását. Előző pozíciója amúgy továbbra is megtalálható az intézményben, melyen belül többek közt a földügyeket is intézik.
Simon elmondta, hogy az agrár szakképzés nem örvend túlzottan nagy megbecsülésnek, és még mindig erősen él a köztudatban a „hát ezt még te is el tudod végezni” szemlélet. Ezen a képen szeretnének változtatni a tárca kampányával, s próbálják bemutatni, hogy egy ez is ugyanolyan nívós képzés, mint bármely más szak. Az államtitkár úgy véli, hogy gazdasági felemelkedés nem jöhet létre megfelelő szakembergárda nélkül. Az ideális munkakörülményeket, a termelést nagy, „rabszolgaüzemek” helyett kisebb, családi birtokokon képzelik, ahol a körülmények nem elmaradottabbak a városihoz képest. Míg korábban 162 intézményben volt valamilyen agrár képzés, most 59 szakiskolába koncentrálták az ágazatot. Így az elaprózódott, sokszor nem megfelelő technikai háttérrel rendelkező oktatás helyett olyan iskolákat próbálnak kialakítani, ahol lényegében külön gazdaságok települnek az intézmények mellé, a legfrissebb, piacképes járművekkel, felszerelésekkel.
Külkapcsolatok terén a legjelentősebb kötelékek az uniós államokhoz, ezen belül is Németországhoz fűznek minket, de három új piac – az arab, a Dél-Balkán és az egykori Szovjetunió tagállamai – felé is nyitni kezdünk.
Az Európai Bizottság nemrég indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, miután az állam bezárt egy kiskaput a külföldiek földvásárlására. Az új földforgalmi törvény kimondja, hogy „minden nem közeli hozzátartozók között alapított haszonélvezeti jog 2014. május elsejével semmissé válik”. Az Unió azt kifogásolja, hogy így elképzelhető, hogy megtérületlen befektetéseket vett el a törvény, Simonék azonban állítják, és számszerű adatokkal igyekeznek bizonyítani, hogy nincs, aki vesztett volna az ügyön, főleg, hogy a legfrissebb ilyen haszonbérleti jog alapítása is már 13 éve történt.
A tárca létszáma a fél évvel ezelőtti állapothoz képest nőtt, de ez új feladatköröknek köszönhető. A hatósági típusú jogkörök átcsoportosítása zajlik jelenleg, hogy megszűnjenek az olyan, nem túl kedvező helyzetek, amikor például az első és a másodfok is ugyanazon háttérintézmény különböző szintjeihez tartozik. Ezen kívül várhatóak még racionalizálások a közigazgatásban is, az adatok, struktúrák, feladatok átvizsgálása után.
Simon elárulta, hogy jó próbának látja, ha egy-egy államtitkárságot vidékre költöztetnek, azonban ő inkább egyes háttérintézményeket helyezne Budapestről más térségbe. Minden esetre a SWOT-analízis segítségével egy év múlva már valószínűleg tisztán lehet látni minden előnyét és hátrányát a kezdeményezésnek, és ezek tekintetében lehet újabb lépéseket tenni.
Az elektronikus közigazgatás fejlesztése folyik tovább. Távlati cél, hogy elektronikus úton, otthonról is lehessen ügyeket intézni, dokumentumokat a földhivatalhoz eljuttatni.
Az államtitkárral készült interjút itt meghallgathatja.”
Forrás:
Mezőgazdasági munka 21. századi körülmények között; OrientPress; 2014. november 19.
