energiagazdaságinformatikaInternetközigazgatási informatikaszakirodalomtársadalomUncategorized

A héten olvastuk: Az „okos város” téma hírei, 2014. november 16.

Szerző: 2014. november 17.No Comments

Megjelentek az okos városok adatszabványai Angliában
Az okos város fogalma számos különböző elemet tartalmaz(hat), a megvalósítás módjai is különbözőek. Az angol szabványügyi szervezet (British Standards Institution – BSI) ezért kalauzt jelentetett meg az adatok és rendszerek szabványosításához, abban a reményben, hogy segíteni fogja helyi önkormányzatokat, de különösen szakmai tervek kialakítóit az okos városok létrehozásában.
Az angol szabványügyi szervezet szerint a PAS182 nevű dokumentum útmutató az interoperábilis adatokhoz, amely fogalmak és az ezek közötti viszonyok átfogó modelljét határozza meg, és bármilyen szektorból származó adat leírására alkalmazható.

Az útmutatót kialakításában közreműködtek: néhány önkormányzat (Glasgow, Peterborough, Redbridge kerület Londonban), az angol önkormányzati szövetség (Local Government Association), a közszektor informatikai szakembereinek társasága (Socitm), továbbá más szervezetek is.

A BSI azt várja, hogy a dokumentum alapján közös célok fogalmazódnak meg, a közös információ alapján együttműködésben kialakítva, támaszkodva a közös információs bázisra.

Egy másik dokumentumot is megjelentettek. A PD8101 tárgya: a tervezési folyamat, mint a jó urbanisztikai tervezés eszköze, az okos városok ki alakításában.
Forrás:
Smart Cities Data Standards Have Been Published; Market Place of the European Innovation Partnership on Smart Cities and Communities; 2014. november 13.
PAS 182:2014 – Smart city concept model. Guide to establishing a model for data interoperability ; British Standards Institution 2014
PD 8101:2014 Smart cities. Guide to the role of the planning and development process; British Standards Institution 2014

A városok a nagy adattömegekre támaszkodva lesznek „okos városok”
Hogyan változtatható az adattömeg értelmes cselekvéssé? A cikk a közigazgatási informatika (e-kormányzat) szemszögéből ismerteti az amerikai városok és amerikai cégek együttműködését.
Forrás:
Cities Get Smart with Big Data; Ellis Booker; DataInformed; 2014. szeptember 25.

Songdo, Dél-Korea, a tárgyak Internetével foglalkozó induló vállalkozások kísérleti terepe lesz
Songdo egy 35 milliárd dolláros beruházás keretében megvalósuló városfejlesztési projekt Dél-Koreában, Incheon városában. A Songdo International Business District nagyjából hat négyzetkilométeren terül el és 35 ezer embernek ad otthont, a tengerpart feltöltésével jött létre. – Egyben mutatva az egész „okos város” koncepció problematikus voltát is. Mert a világ egyik környezettudatosabb városának tekintik, de a város helyén eredetileg számos tengeri madárfajta élőhelye volt.- A befektetők részben a városi életben felhasználható informatikai megoldások, és a rájuk épülő szolgáltatások kísérleti terepének szánjak. Ennek keretében született az a megállapodás, hogy a SparkLabs vállalkozásfejlesztő cég (accelerator), Dél-Kea egyik vezető egy kifejezetten a tárgyak Internetére összpontosító vállalkozásfejlesztési részleget állít fel Songdoban.
Forrás:
SparkLabs To Launch Its Internet Of Things Accelerator In South Korean “Smart City” Songdo; Catherine Shu; TechCrunch; 2014. november 6.
Songdo International Business District; Wikipédia

Kísérlet Chicagóban az érzékelők által szolgáltatott adatokban rejlő lehetőségek feltárására
Minden tizenötödik másodpercben az érzékelők a következő jellemzők adatait fogják gyűjteni és továbbítani: hőmérséklet, nedvesség, szénmonoxid, rezgés, fény és hang. 40 érzékelő telepítésével indul a kísérlet, teljes kiépítésében ezer eszköz fogja lefedni a város központi, üzleti negyedét. Az is a kísérlet tárgya lesz, hogy hogyan lehetne bekapcsolni ebbe a hálózatba a járókelők telefonjait a Bluetooth-kapcsolaton keresztül. A kísérlet célja, hogy az így megszerzett adatokat a jobb városi közlekedés (beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést is) szolgálatába állítsák. További amerikai városok érdeklődnek a chicagói kísérlet eredményei iránt.
Forrás:
Smart Cities: Understanding the Untapped Value of Sensor Data; Colin Wood; Government Technology; 2014. november 3.

Kelet-ázsiai városok arra készülnek, hogy 15 éven belül elérjék, hogy csak megújuló energiát használnak fel
Kínai, koreai, japán, mongol városokról van szó. A megújuló energia használata területén kifejtett évtizedes német erőfeszítések nyomán felhalmozott tudás, és szakismeret alapján egy német és kelet-ázsiai projektum indul.
Forrás:
East Asian Cities Set to Become 100% Renewable Energy-Powered in 15 Years; David Thorpe; Sustainable Cities Collective; 2014. november 7.

Olvasmányok okos város témában
[A cím részben megtévesztő, néha azt is az „okos város” címszó alatt tárgyalják, aminek valami köze van az informatikához…] Két teljesen különböző város (Szingapúr és Medellin: felülről vezérelt szemben egy organikus fejlődéssel) átalakulása; az okos (szak)politikák és az okos technológiák összeillesztése (önmagában a technológiára koncentrálás helytelen); a területileg kevésbe kiterjedt városok lelassíthatják a globális felmelegedést; az élelmiszerellátás biztosításának „okosabb” megközelítései; oktatási informatika az Egyesült Államokban.
Forrás:
Smart cities reading list: 5 takes on city challenges (and ways to overcome them); Liz Enbysk, Smart Cities Council; 2014. április 30.

Kísérlet a városi érzékelők hálózatának kialakítására Dublinban
Kísérleti jelleggel 40 kerékpáron helyeztek el érzékelőket. Az aktuális környezetszennyezésről, közlekedési jellemzőkről szolgáltatnak adatokat. Minden készen van egy nagyobb léptékű projekthez.
Forrás:
Smart city sensors ready for roll out, Casey tells Web Summit; Tom Lyons; The Irish Times; 2014. november 6.

A városok jövője, ahogy a Cisco látja
A világ a „minden az Interneten” állapota felé halad. Amikor az emberek, adatok, folyamatok és dolgok intelligens összekapcsolása valóság lesz. Dolgokon értve nemcsak a hagyományosa hálózatra kötött eszközöket hanem szinte mindent: parkolók, ébresztőórák, vasúti sínek, utcai világítás, utcai szemetesedények, sugárhajtóművek alkatrészei stb. Az így összekötött eszközök száma a szerzők (a Cisco elnök-vezérigazgatója és helyettese) szerint 2020-ra meghaladja az 50 milliárdot. Mindez a rendelkezésre álló adatok mennyiségének drámai megnövekedésével jár. A cikk ezt a helyzetet elemzi a városok szemszögéből. Azzal a kimondott céllal, hogy Barcelona és Songdo ne kivétel legyen, hanem mindennapi példa.
Forrás:
The Future of Cities : The Internet of Everything will Change How We Live; John Chambers, Wim Elfrink; Foreign Affairs; 2014. október 31.
Cisco Aims To Make Cities Smarter; Jennifer LeClaire; NewsFactor Network; 2014. október 28.
Internet of Everything Cisco;

India
Az új indiai kormány Digitális India tervéről
Más intézkedések mellett 1,2 milliárd dollárt szánnak 100 városra. Az amerikai technológiai óriáscégek részben ehhez kapcsolódó terveit részletezi a cikk.
Forrás:
Drones, balloons, white spaces: Google, Facebook, Microsoft vie for Modi’s smart cities plan; Firstbiz; 2014. november 10.
Lásd még: Digital India;Wikipédia
Digital India plan is a game-changer: Ravi Shankar Prasad; Rishi Raj , Sudhir Chowdhary; Financial Express; 2014. október 6.

Elemzés az indiai urbanisztikai helyzetről és meghirdetett „okos város”-programról
Az elemzés ebből a nézőpontból indul ki: „ az „okos város” nem informatikai probléma, hanem a jó kormányzás, a befektetések, az intézmények és az idő összhangja”.
Forrás:
In Search of India’s Smart Cities; Jon Kher Kaw; End Poverty in South Asia, World Bank; 2014. október 17.

A várostervező véleménye: Az „okos városok” problémásak
A városnak fenntarthatónak és igazságosnak (equitable) kell lennie. A cikkben kritikai ismertetést kapunk az indiai „okos város” programról, de más nemzetközi példákat is említenek benne.
Forrás:
Urban planner: ‘Smart cities’ are problematic; Sonja Phalnikar; Deutsche Welle; 2014. november 13.

Szingapúr bekapcsolódik az indiai „okos város”-programba
A digitális civilizációban elért otthoni eredmények exportja.
Forrás:
Singapore Keen to Partner India In Building 100 Smart-cities; The Real Singapore; 2014. november 9.

Tíz ok, amiért Barcelona okos város
Barcelona az első város Spanyolországban, amelyhez az „okos város” jelzőt kapcsolják, Európában pedig az ötödik. Egy szakember szemével kapunk érvéket ennek alátámasztására.
Forrás:
Ten Reasons Why Barcelona is a Smart City; Latitude 41; 2014. február 23.

A tárgyak Internete és az „okos város” program szingapúri példákon
Interjú az Institute for Infocomm Research (Agency of Science, Technology and Research – A*STAR) kutatójával.
Forrás:
Smart Cities Use Cases: Interview with Mingding Han of Singapore’s A*STAR; Michael Hausenblas; MapR blog; 2014. november 11.

Az „okos városok” helyzete az Európai Unióban
A Rand Corporation tanulmánya az Európai Unió számára készült háttéranyagként 2013/2014 fordulóján. A szerzői először meghatározták, hogy mit tekintenek „okos városnak”. Ezután feltérképezték, hogy a tagországokban mely városok felelnek meg ennek a definíciónak. Az Europe 2020 „okos várossal” kapcsolatos célkitűzéseit és elérendő céljait elemezve azt találják, hogy a fejlődés korai szakasza ellenére, a célokat sokkal egyértelműbben, jobban kell meghatározni, világosan össze kell hangolni a városfejlesztéssel, innovációs tervekkel és magával az Europe 2020 kezdeményezéssel ahhoz, hogy sikeresek legyenek.
Forrás:
Mapping Smart Cities in the EU; Catriona Manville és társai; European Parliament, Directorate-General for Internal Policies, Policy Department A: Economic and Scientific Policy; 2014. január (pdf)