„…Dr. Bagyura Zsolt, a GE Healthcare kutatásvezetője egy döbbenetes adattal kezdte előadását: egy orvosnak tanulmányai során 29-30 ezer oldalnyi tankönyvet kell megtanulnia és értelmeznie. Véleménye szerint ez felveti azt a kérdést, hogy mennyi adatot dolgoz fel az emberi agy? Elmondta, szükség van okos innovációkra az egészségügyben. Ehhez nyújtanak segítséget az analitikai szoftveres alkalmazások, számítógépes rendszerek, hiszen az emberi elme adatfeldolgozási kapacitása a felejtés, a beszéd és írás lassúsága miatt messze elmarad a számítógépekétől. Ezt segíti, hogy 10 éven belül az embereket több milliárd adatpontot tartalmazó virtuális adatfelhő veszi körül, így hatalmas egészségügyi adatmennyiség érhető el azonnal. Végezetül kifejtette, hogy az egészségügyi adatmennyiség robbanásszerűen nő, az adatfeldolgozásra korlátozottan képes az emberi agy, ezért kell optimalizálni hazánkban is az egészségügyet, ennek a jövőjét az emberi intuíció + analitikai döntéstámogató szoftver párosában látja.
A jövő egészségügye az információtechnológia tükrében
Milyen lesz információtechnológiai oldalon a jövő egészségügye? Ez volt az első panelbeszélgetés témája, mely során a beszélgetők – Guba Tamás, Heim Pál és Bagyura Zsolt – egyetértettek abban, hogy analitikai és döntéstámogató rendszert nem kell mindenkinek fejleszteni, ez egy olyan szolgáltatás kellene hogy legyen, amit hozzá lehet illeszteni meglévő rendszerekhez. Véleményük szerint egy egészségügyi információs rendszer esetében az a legjobb, ha nem nem egy adott kórházra specifikus, hanem általánosabb. Bagyura Zsolt a GE Healthcare képviseletében elmondta, hogy cége nyitott arra, hogy Magyarországon az egészségügyi intézmények a GE rendszerét úttörő szerepben használják.Vonalkódok, QR kód, RFID és társai
Az egészségügy az egyik olyan terület, ahol a legdinamikusabban növekszik a vonalkódok és QR kódok használata – mondta Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. Implementációs és értékesítési igazgatója. Az egységes azonosítási rendszerek létrehozásának célja, hogy hatékonyabban lehessen működtetni a folyamatokat az egészségügyi ellátórendszerben. Ez gyakorlatilag egy közös nyelvként funkcionál, minden érintett szereplő egységesen tudja használni ezeket a megoldásokat. Nagy előnye a rendszernek, hogy a szabványok létrehozása a felhasználók, azaz ebben az esetben a kórházak, gyógyszergyártók, gyógyászati segédeszközgyártók bevonásával történik – emelte ki Krázli Zoltán.Egységes megoldásokat kínál a rendszer az adatok egységes gyűjtése, majd azok továbbítása és megosztása terén is. Az egységes azonosítási rendszereket az egészségügyben többek között a gyógyszer azonosítás, a gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök terén használják. A beszerzések is hatékonyabbá tehetők általuk, hiszen a beszállítók felé egységes rendszerben tudnak kommunikálni az intézmények, aki így jóval hatékonyabban tud dolgozni – tette hozzá Krázli.
Regős Péter, a Vonalkód Rendszerház beszerzési igazgatója arról beszélt, hogy az egészségügy mely területein használatosak az automatikus azonosításon alapuló adatgyűjtő megoldások. Ilyen terület többek között a gyógyszer nyomon követés, ahol nagy szerepe van ezen megoldásoknak bizonyos hibák kiküszöbölésében, költségeket lehet csökkenteni, adatokat lehet megosztani és elérni, valamint komplett globális nyomon követést tesznek lehetővé. Vérkészítmények azonosításában már évek óta használatosak a vonalkód-technológiai eszközök, de már olyan adatok is összegyűjthetők, amelyek segítségével pontosan követhető a vérkészítmény útja.
A kórházi konszignációs raktáraknak lehetőséget ad a készletek azonnali módosítására, jobb átláthatóságot biztosít, és a költségeket is csökkenti – hangsúlyozta Regős Péter. A következő hónapokban életbe lép az az európai uniós szabályozás, ami előírja, hogy 2018-tól kötelező lesz az UDI (unique device identification, egyedi eszközazonosító) kódok használata a gyógyszereknél. Ez egyrészt jó, mivel egységessé teszi a készítményeket, másrészt azonban a kórházi és gyógyszertári informatikai rendszerek még nem felkészültek ezen kódok fogadására – mutatott rá Regős Péter.
Innováció nélkül nincs gyógyszeripar
Az innovatív gyógyszergyárak által kifejlesztett gyógyszerek között vannak olyanok, melyek alapvetően változtatták meg egy kezelés menetét, mondta Dr. Jakab Zoltán az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Az okos gyógyszerek fontosságát hangsúlyozta, melyek véleménye szerint új esélyeket adnak sok betegnek. Kiemelte az IMI 2 elnevezésű egészségügyi kutatás-fejlesztési programot, mely 3,3 milliárd euró értékben hatóanyag fejlesztéseket, innovációkat a klinikai vizsgálatokban, és számítástechnikai alkalmazások és adatbázisok fejlesztését támogatja.Az otthoni diagnosztikai eszközök jövője
Az egészségügy számítástechnikai forradalmának legfontosabb eszköze az adat, az otthoni diagnosztika egyik problémája az, hogy ez még nem áll megfelelő módon rendelkezésre – mondta Dr. Lantos Zoltán nemzetközi egészségügyi szakértő.A terület másik neuralgikus pontja az, hogy még ha rendelkezésre is állna számos adat az otthoni diagnosztikai eszközök révén, megfelelő elemzés és visszacsatolás nélkül nem lehet megmondani, hogy az adott értékek egészségesek vagy már károsak. Példaként Lantos az otthoni vérnyomásmérést említette: hosszú vita folyt arról orvosok körében, hogy az otthoni vérnyomásmérés határértéke ugyanaz legyen-e, mint a rendelőben mérté – végül az a döntés született, hogy az otthoni mérés esetében alacsonyabb határértéket kell meghatározni.
A megoldás a digitális egészség-ököszisztéma kialakítása jelenti: szenzorok vesznek körül minket, van, amit magunkon viselünk, és van, ami a lakásunkban van, ezen kívül mobilapplikációk is rendelkezésre állnak, amik nem csak gyűjtik az adatokat, hanem algoritmusok révén azonnali visszacsatolást adnak, de történhet mindez felhőalapon is – magyarázta Lantos.
Az igazi előrelépést egy jól kidolgozott személyes képernyő tudja biztosítani – akár tableten, mobilon, okostévén is. Az otthoni diagnosztika jövőjén megerősödik a tapasztalatok cseréjének a szerepe, az arra való igény, hogy különböző fórumokon keresztüli tapasztalatot cseréljenek a hasonló betegségben szenvedők.
Az egészség-ökoszisztémán belül akkor tud jól működni az egészségügyi szolgáltató, ha illeszkedik ezekhez a trendekhez, tehát kommunikációs felületet biztosít a közösségek számára. Azonban egyetlen szolgáltató ezt nem tudja megtenni, így a jövőben a mostani versenyhelyzet felváltja majd az, amikor számos gyártó és szolgáltató együttműködik – összegezte Lantos.
Mi lesz hosszabb távon?
Mi az okoseszközök hosszútávú szerepe, nem kerül-e veszélybe a hitelesség, melyek a potenciális veszélyforrások – ezeket a kérdéseket járta körül Heim Pál a záró panelbeszélgetés során Perjés Ábellel, Lantos Zoltánnal és Kuthy Antallal.Az állam szerepvállalásáról a beszélgetésben elhangzott, hogy az elérhető TÁMOP és TIOP programok erre vonatkozó projektjei azt szolgálják, hogy az egyén minél tudatosabban tudjon dönteni egészségügyi kérdésekben, azokat a fejlesztéseket támogatják amelyek online vagy mobil eszközök segítségével egyéni egészségterveket képes létrehozni. Azonban tudni kellene az alkalmazási peremfeltételeket, ezek hiányában az ilyen jellegű fejlesztések inkább veszélyesek, mint hasznosak.
A modern fenntartható egészségügy nem egyedi beavatkozásokat, hanem értékteremtő folyamatokat finanszíroz, ilyen módon ezek az okos eszközök mindenképpen segítenek a folyamat értékének eléréséhez, emellett hatékonyságnövelőek is.”
Forrás:
Modernizálnák az egészségügyet; Napi Gazdaság Online; 2015. március 24.
