Skip to main content

4. szám, 2011. január 24.


eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 4. szám, 2011. január 24.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Interjú a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjével

„A területi közigazgatás rendkívül széttagolt rendszer volt az elmúlt időszakban…A területi közigazgatás szerveit minden esetben országos főigazgatóságon keresztül a szakminisztériumok irányították, így ezek a rendszerek a központtól távol voltak. Mi a régiós rendszerrel szemben a megyerendszert szeretnénk visszahozni, illetve megerősíteni. Ennek Magyarországon megvannak a történelmi hagyományai. Bács-Kiskun esetében komoly hátrányt jelentett az utóbbi esztendőkben, hogy a szakigazgatási szervek többségének régiós központja nem itt, hanem Békés vagy Csongrád megyében voltak.
…
– Milyen szakigazgatási szervek kerülnek be a hivatalba?

– A már említett közigazgatási hivatal mellett például a munkaügyi központ egy része. Ez utóbbi 2011 végére integrálódik be teljes egészében, mivel jelenleg szintén régiós szervként működik. Hozzánk kerül a munkaügyi és a munkavédelmi felügyelet, az ÁNTSZ, a megyei földhivatal. Az építésügynél első fokon továbbra is az önkormányzat az illetékes, a következő lépcsőben viszont már szintén a kormányhivatal. A mezőgazdasági szakszolgálati hivatal négy egysége – élelmiszerbiztonság, állategészségügy, mezőgazdaság és erdészet – ugyancsak szervezetünkhöz tartozik, akárcsak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy része, valamint a nyugdíjbiztosító intézet teljes egészében. Január elsejétől az az ezerszáz ember, aki ebben a rendszerben dolgozik, egy egységes hivatal munkatársaként tevékenykedik. Az említett szervezeti egységek ugyanakkor továbbra is szakmai önállóságot élveznek.

– Mikorra várható, hogy gördülékenyen működjön az új rendszer, és mi a struktúra teljes kialakításának végső határideje?

– A hivatalnak már január elsejétől gördülékenyen kell működnie, az egyes szervezeti egységeknek ugyanolyan hatékonyan kell ellátniuk feladataikat, ahogy azt eddig is tették. Az új rendszer viszont az elképzelések szerint 2013 végére teljesedik ki. Ez a határideje a területi közigazgatási rendszer teljes átalakításának. Ennek a munkának része és első elemeinek egyike volt a kormányablakok megnyitása. Itt a cél egyértelműen az, hogy a közigazgatást egyszerűbbé, átláthatóbbá, bürokráciamentessé tegyük, és közelebb hozzuk az állampolgárokhoz. A kormányablakokban jelenleg huszonkilenc féle ügyet intézünk. A későbbiekben megyénként több kormányablak is működik majd.

– Gyakori tapasztalat: bemegy az egyszeri állampolgár a hivatalba – melyet az ő adóforintjaiból tart fenn az állam –, és úgy érzi, nem törődnek vele, leckéztetik, mintha az ügyfélpult túloldalán ülő ügyintéző szívességet tenne, hogy egyáltalán foglalkozik a problémáival. Az új kormányhivatalnál ez másképp lesz?

– Az átalakítás lényeges eleme, hogy a jelenlegi hivatalnokoknak kellő alázattal kell az állampolgárok ügyeihez, problémáihoz viszonyulniuk. Bármilyen ügyben – még ha az éppen hatósági szempontból nem is a hivatalhoz tartozik – felvilágosítást kell adni az érdeklődőnek, és tájékoztatni kell arról, hogy hova fordulhat. Az elmúlt hónapokban háromszáz embert képeztünk ki arra, hogy az országban megnyílt huszonkilenc kormányablakban kellő felkészültséggel végezhesse feladatát.”

Forrás:
Alázattal intézni a polgárok ügyeit – Válaszol Kerényi János, a megyei kormányhivatal vezetője, Sipiczki Sándor, kecskemetilapok.hu, 2011. január 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkanap vagy naptári nap? Avagy variációk a napok meghatározására

„A munkanap vagy naptári nap kérdése a jogalkotókat folyamatosan foglalkoztatja. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1959. évi IV. törvény (Áe.) az ügyintézési és eljárási határidőket napokban állapította meg. A napok az államigazgatási gyakorlatban egyértelműen naptári napot jelentettek. Az ily módon számított napokba természetesen beleszámítottak a pihenőnapok – szombat, vasárnap – és a munkaszüneti napok…
Az Áe. szerinti ügyintézési határidő 30 nap volt. Ennek értelmében az ügyintéző és az ügyfél is egyaránt pontosan tudta, ha az ügy az adott hónap 5. napján indult, akkor az ügyintézési határidő a következő hónap 5. napján jár le. E szigorú szabályhoz tartotta magát mindenki. Ha mégsem lehetett, akkor az államigazgatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatta az ügyintézési határidőt további 30 nappal. Ez volt a gyakorlat 1959-tól 2005. november 1-ig, közel fél évszázadon át.
Aztán jött a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), amely az ügyintézési határidőt 22 munkanapban és az egyéb eljárási határidőket is konkrét munkanapban állapította meg. Ehhez az „időszámításhoz” már nélkülözhetetlen volt a naptár használata. Annál is inkább, mivel a Ket. szerint bizonyos eljárási cselekmények ideje nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Így pl.: a szakhatóság eljárásának, az eljárás felfüggesztésének, a szakértői vélemény elkészítésének, a hiánypótlásnak, stb. az időtartama. Ennél fogva az ügyekben az egyes eljárási határidők nyomon követéséhez ún. mátrix táblázat szükséges, amit minden érdemi ügyintéző vezet, hiszen ebből látja, hogy hol tart a határidőkkel.
…
A parlament honlapján olvasható törvénytervezet értelmében azonban 2011. január 1-től a Ket-ben az ügyintézési határidőt naptári napban kell számítani…Ennek kapcsán sem nélkülözhető azonban a gyakorlatban a mátrix tábla, hiszen az ügyintézési határidőbe be nem számító határidők változatlanok maradtak a Ket-ben. Ugyanígy az a rendelkezés is, hogy a határozatnak tartalmaznia kell az ügyintézési határidő leteltének a napját.
Az ügyfelet az eljárási alapelvek szerint megilleti a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Ugyanakkor előfordul, hogy a teljesen törvényesen megszületett határozat és a kérelem beadása között három hónap is eltelik, aminek az az oka, hogy az eljárási határidőbe be nem számító időtartamok növelik meg az ügy elintézésének időtartamát. Mindeközben az ügyfél pedig azt várja, hogy ügyében gyors döntés szülessen.”

Forrás:
Munkanap vagy naptári nap? Avagy variációk a napok meghatározására, Dr. Farkas Edit aljegyző Kaposvár, Jegyző és Közigazgatás, Évfolyam: XII. Lapszám: 6., 2011, január 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jogi segítségnyújtás is bekerülhet a kormányablakok szolgáltatásai közé

„Az igazságügyért felelős államtitkár meglátogatta a miskolci kormányablakot és elmondta, hogy a jogi segítségnyújtás is bekerülhet a kormányablakok szolgáltatásai közé.
Dr. Répássy Róbert azt mondta, hogy a jogi segítségnyújtásról a megyei kormánymegbízottakkal szeretne egyeztetni, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sokan fordulnak ilyen igénnyel az ügyintézőkhöz. Az államtitkár leszögezte, hogy az igények miatt a lehetőséget ki kell vizsgálni, hiszen a kormányablakok létrehozásának hosszú távú célja egy egyablakos ügyintézés volt. Emellett azért is fontos a jogi segítségnyújtás bevezetése, mert sok embernek nincs pénze ügyvédre.
Hozzátette, hogy a legfontosabb szempont az, hogy a kormányablakok, a kormányhivatalok egy szolgáltató államot, egy jó államot tudjanak megmutatni az állampolgároknak. ”

Forrás:
Répássy Róbert látogatása a miskolci kormányablaknál, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. január 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Belevetette magát a munkába a kormánymegbízott

„– És a főispán?
–Tudtam, hogy ez lesz az első kérdés. Valószínűleg próbálták keresni megfelelő megnevezést, és a történelemben kutatva eljutottak a főispánig. Valóban vannak hasonlóságok, de komoly átfedéseket nem kell keresni – fogalmazott a kormánymegbízott.
…
S, hogy lesz-e átvilágítás? – Ez a szó nem szerencsés, furcsa zöngéje van, óhatatlanul előrevetíti, hogy az ember valamit szeretne találni – húzta alá a kormánymegbízott. Hozzátette, azt viszont teljesen természetesnek tartja, hogy a szervezeteket egytől-egyig nagyon alaposan megnézik egyszerűen azért, hogy tiszta képet alkothassanak róluk. Ez elkerülhetetlen, hiszen egy szervezetben kell működtetni azokat, ezért a hivatal vezetésének tudnia kell, hogy hányan dolgoznak, milyen végzettségük van, milyen költségvetéssel működött egy-egy szervezet.

Ezek után pedig ezt egybe kell gyúrni… Tóth Ferenc azt szeretné, ha mindezzel nyár végére elkészülnének. És onnantól kezdve „egységesen és flottul” működne a Tolna Megyei Kormányhivatal. A munka természetesen közben sem állhat meg. Hogy nem csúsznak be hibák, azt nem ígéri a kormánymegbízott.

– Szerintem úgy nem lehet egy ilyen volumenű átalakítást megcsinálni, hogy ne legyen valami probléma. Mi igyekszünk ezek számát minimalizálni. Azt nem ígérhetem, hogy mindig minden zökkenőmentesen megy és éppen ezért előzetesen elnézést kérek a polgároktól – mondta hozzátéve, hogy azt viszont megígérheti, hogy mindig a jó szándék vezéreli majd őket.

– Legfontosabb, hogy álljon fel a szervezet, és mindenki végezze a munkáját, ahogy eddig. Csak jobban olcsóbban, precízebben – húzta alá. Lapunk kérdésére azt is elárulta, hogy a közigazgatási hivatalok továbbra is ellátják az önkormányzatok törvényességi felügyeletet, ahogyan ezt eltekintve két év szünettől, eddig is tették, de nem kell tartaniuk attól, hogy a kormányhivatal beleavatkozik a belügyeikbe.”

Forrás:
Belevetette magát a munkába a kormánymegbízott, teol.hu, 2011. január 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Interjú Heves megye kormánymegbízottjával

„– Több helyütt is olvasható, hogy a megyei kormánymegbízottakat a köznyelv csak „főispánoknak” nevezi. Sokan nemcsak viccelődtek ezzel a kifejezéssel, hanem komolyan gondolták, utalva a történelmi előzményekre. Mit szól az elnevezéshez?
– A Miniszterelnök Úr engem kormánymegbízottá nevezett ki, ehhez a tisztséghez megszabott feladatokkal. Bár most is a magas szintű közigazgatás megteremtése a cél, azt gondolom, a főispánok és a komisszárok ideje is lejárt.
– Azt látjuk és olvashatjuk, hogy létrejött ez az új közigazgatási szint, de mi a pontos szerepük a kormányhivataloknak?
– A választások előtt is elmondtuk, hogy az állam szervező-vezető szerepét erősíteni kell. Már nyáron elkezdtük a változtatásokat, az eddig egymással nem együttműködő, korábban esetleg egymás kárára is tevékenykedő tárcákat összevontuk, és így együttműködési helyzetet teremtettünk. Az állammal azonban az emberek elsősorban területi vagy megyei szinten találkoznak. Korábban óriási problémák voltak a megyei közigazgatásban. Teljesen átláthatatlan volt a maga közel negyven szakigazgatási szervével. De nem csak átláthatatlan volt, hanem nagyon bonyolultnak is bizonyult a rendszer, hiszen a hivatalok sokszor egymással sem igazán kommunikáltak, a polgárok pedig nehezen igazodtak el a közigazgatás útvesztőiben. Ráadásul a működés nem volt költséghatékony sem, de ami a legfontosabb, nem érezték az emberek, hogy az állami közigazgatás értük lenne. A legfőbb célja a változtatásoknak, így a kormányhivataloknak is, hogy az államigazgatás szerezze vissza az emberek bizalmát.
– A számos hivatal működését össze kell hangolni, új struktúrát kell kialakítani, hogy mindenki tudja, mi a saját munkája. De mi az Ön konkrét feladata az új rendszerben?
– A kormányhivataloknál kettős irányítás működik. A kormányhivatal működéséért a kormánymegbízott a felelős. Az én legfontosabb feladatom, hogy az egész úgy működjön, hogy az emberek megbecsülését és bizalmát a rendszer kiérdemelje. Ha a hivatal érzékenyebb lenne az emberek problémáira, jóval együttműködőbb lenne, akkor az emberek vélhetően jobban éreznék magukat. Feladatom, hogy az integrálható és még egyéb, az államigazgatáshoz tartozó szerveket együttműködésre bírjam. Az látható, hogy majdnem minden hivatal genetikájában változásellenes, és az összehangoltsághoz kell a kormánymegbízott.
– Korábban néhány hónapig a megyei közgyűlés elnökeként dolgozott. Abban a néhány hónapban, amíg azt a tisztséget töltötte be, volt-e lehetősége átlátni, hogy milyen helyzetben is van jelenleg Heves megye és a megyei önkormányzat? Mennyire lesz rálátása a megye irányítására kormánymegbízottként?
– A megye irányítása a korábban megválasztott megyei tisztségviselők feladata marad. Az elmúlt hónapokban újjászerveztük a megyei közgyűlés szervezetét, működését, és most a megyei közigazgatás átalakítása is elindult. Ez egy folyamat, amelynek a harmadik állomása az lesz, amikor 2013-ra a megyeinél kisebb járási igazgatási központokat is létrehozzuk, így a lakosok számára még egyszerűbbek lesznek a hivatalos ügyekkel kapcsolatos intézkedési lehetőségeik.
– Az átlagember mikorra észlelheti majd azt, hogy neki tényleg jobb lesz azzal, hogy egyszerűbben tud majd hivatalos ügyeket intézni?
– Bár ez bonyolult folyamat, úgy gondolom, már 2011-ben is jól érzékelhető lesz az, hogy nem csupán máshol, hanem máshogyan is történik majd az ügyintézés. Természetesen az egyszerűsítés fokozatosan fog majd kiteljesedni, a közeljövőben is lesznek látványos és érzékelhető eredményei a törekvéseknek. A kormányablaknál jelenleg vannak olyan – elsősorban adatvédelmi – problémák, amelyek miatt a teljes körű működés még nem biztosított. De például a családdal és az anyasággal kapcsolatos ügyekben már jól működünk, és folyamatosan csiszolódik és épül a minél szélesebb körű szolgáltatás.”

Forrás:
Horváth: a komisszárok ideje már lejárt, heol.hu, 2011. január 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Újraformáljuk a közigazgatást!”

„A közigazgatás intézményi és személyzeti átalakításának talán eddigi legfontosabb állomásához érkeztünk – jelentette ki Navracsics Tibor szerdán, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program nyitórendezvényén. A Parlament Felsőházi üléstermében tartott eseményen a miniszter ismertette a 270 fiatal által elnyert ösztöndíj részleteit, majd hangsúlyozta: a kormányzat célja a „jó állam” megalkotása, mely a közjót szolgálja, nem a magánérdekeket.

Az eseményen azt a 270 fiatal pályakezdőt köszöntötték, akik mintegy 1500 jelentkező közül elnyerték az ösztöndíjat. A következő hónapokban kormányzati illetve önkormányzati intézményeknél teljesítenek majd szakmai gyakorlatot, melyet követően Európai Uniós intézményeknél folytatják pályájukat. A program lezárását követően pedig legalább két évig a hazai anyaintézmény alkalmazottai lesznek.

A miniszterelnök-helyettes leszögezte: a program elindulása talán az eddigi legfontosabb állomása a kormány által korábban elkezdett közigazgatási átalakításnak. Ez az átalakítás – fejtette ki – intézményi és személyi jellegű is. Az intézményi átszervezések jó részét már megvalósítottuk, hiszen kisebbek, átláthatóbbak lettek, január elsejétől pedig megalakultak a Kormányhivatalok és a Kormányablakok is – fűzte hozzá példaként.

Ugyanakkor – folytatta – nagyon fontos átalakításokat kell véghezvinni személyi téren is, hiszen nagyon nagy szükség van idegen nyelvet jól beszélő, komoly tapasztalattal rendelkező, valamint erkölcsi- és érték-elkötelezettséggel felvértezett közszolgákra.

Navracsics Tibor aláhúzta, céljuk a „jó állam” megalkotása, mely a közjót szolgálja, ezért a közszolgálat nem lehet értékmentes eszköz. „Olyan közigazgatásra van szükség, amely nem akadály, hanem segítség” – fogalmazott.
…
A Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója arra emlékeztetett: nagyon hosszú út vezetett e program megvalósulásáig, hiszen ehhez hasonló az elmúlt évtizedekben nem volt hazánkban. Kis Norbert hangsúlyozta, hogy a kiválasztottak nagyon komoly szűrön keresztül kerültek be, hiszen összesen 1500-an jelentkeztek, és a most kiesettek is igen jól teljesítettek.

Önök bölcsek, hogy lássák, mekkora lehetőséghez jutottak és bölcsek, hogy tudják, ez komoly felelősséggel is jár – emelte ki. Lehetőség a tanulásra, lehetőség a magyar közigazgatás megújítására – folytatta az intézet főigazgatója, majd kijelentette: hatalmas előny, hogy ezek a fiatalok még nem ismerik azokat a rossz automatizmusokat, melyek a régóta dolgozókat már meghatározzák. Fontos, hogy megőrizzék kritikus, újító hozzáállásukat – hangoztatta.”

Forrás:
„Újraformáljuk a közigazgatást!”, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. január 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Békéscsaba vagyonleltára

„Év végén leltárokat készítünk, s év elején statisztikákat gyártunk, így volt ez „mindig”. Elődeink 1903-ból származó csabai vagyonleltára is ennek egyik bizonyítéka. A vagyonleltárak sok mindent megmutatnak az utókor számára, nemcsak gazdaságtörténeti értékük jelentős, hanem igazgatás- és művelődéstörténeti forrásértékük is felbecsülhetetlen.
…
Ebbe a 108 éves leltárkönyvbe került Békéscsaba ingó- és ingatlan vagyona. Az akkor még nagyközség vagyonának állapota 1903. december 31-i állapotokat tükrözi.
…
Az ingóvagyon összeírásnál a legapróbb részletesség volt a leltárt végzők vezérvonala. Békéscsaba közigazgatás-rendszerének összes hivatalát felsorolva találjuk, s ezek berendezési tárgyainak és szakmai eszközeinek ismertetése sokat jelentenek a hivataltörténeti kutatás számára.”

Forrás:
Békéscsaba vagyonleltára, Békés Megye Hírek, 2011. január 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jön a sérelemdíj: A két év múlva hatályba lépő Ptk. újdonságai

„Számos újdonságra lehet számítani a 2013. január 1-jén hatályba lépő új polgári törvénykönyvben (Ptk.). A gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag teljes egészében, egy önálló könyvként a polgári jog részévé válik, és megszűnik a gazdasági társaságok külön törvényben való szabályozása.

A kódexben – amelynek tervezete várhatóan a nyár közepére készül el, a parlament pedig decemberben fogadhatja el – megjelenik majd az az elv, amely szerint a közszereplők jobban bírálhatók az átlagembereknél; a nem vagyoni kártérítés helyett bevezetik a sérelemdíjat, a polgári törvénykönyvbe kerül a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag, a bejegyzett élettársi kapcsolat azonban továbbra is csak külön törvényben lesz szabályozva.

…A törvénykönyv 2013. január 1-jén lépne hatályba.

Székely László elmondta: a kódexalkotók egyik nagy problémája oldódott meg azzal, hogy a sajtóra vonatkozó joganyag kikerült a Ptk.-ból – így például a sajtó-helyreigazítás kérdése -, és a médiaalkotmányban, illetve a médiatörvényben lett szabályozva.

Jelentős újítás lesz – folytatta -, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag teljes egészében, egy önálló könyvként a polgári jog részévé válik, és megszűnik a gazdasági társaságok külön törvényben való szabályozása. Minden, ami a gazdasági társaságokkal összefüggésben a magánjogra tartozik, az a Ptk.-ban lesz – ami körülbelül 200-250 plusz paragrafust jelent -, a technikai, számviteli szabályok pedig a cégjogban, illetve a számviteli-pénzügyi jogban lesznek szabályozva.”

Forrás:
Jön a sérelemdíj: A két év múlva hatályba lépő Ptk. újdonságai, Világgazdaság Online, 2011. január 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Ennyibe került a kormányzati portál

„Hatvanmillió forint plusz áfába került az egységes kormányzati portál, a www.kormany.hu weboldal fejlesztése – közölte a kormányszóvivő egy keddi háttérbeszélgetésen. Nagy Anna hozzátette, a honlap havi működtetése hárommillió forintba kerül. A szóvivő emlékeztetett, a www.kormanyszovivo.hu rendszerének kialakítására korábban 200 millió forintot költöttek.

Amíg a kormany.hu tesztüzemmódban működik – a tervek szerint még egy vagy két hónapig -, addig a kormanyszovivo.hu és a korábbi minisztériumi honlapok is megmaradnak. A tesztüzemmód végével azonban már csak az új portál lesz elérhető, és innen követhetők majd nyomon online például a kormányszóvivői sajtótájékoztatók is.

A honlapon keresztül kérdezni is lehet majd a szóvivői tájékoztatókon. Ha a feltett kérdésre nincs idő reagálni a sajtóértekezleten, azt később válaszolják meg a honlapon. Kérdezni azonban a sajtótájékoztató időpontján kívül is lehet a portálon.

Ezen kívül a honlapról elérhető lesz számos beszéd szó szerinti leirata, és letölthetők lesznek képek, videók is. A weboldal sajtószobája regisztráció után érhető el.
….
A keddi háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a www.kormany.hu oldal hírportálként is kíván működni. A főszerkesztő, Hollik István úgy fogalmazott, próbálják megközelíteni az MTI sebességét.”

Forrás:
Ennyibe került a kormányzati portál, InfoRádió/MTI, 2011. január 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Digitális területi tervezés – Realitás vagy utópia?

„Társaságunk kiváló lehetőséget kapott arra, hogy az Európai Térinformatikai Ernyőszervezet támogatásával (www.eurogi.org) március 3-án szakmai konferenciát rendezzen Budapesten a várostervezés/térségi tervezés és térinformatika témakörben Digitális területi tervezés – Realitás vagy utópia? címmel. A tematikus konferencia elsődleges célja az EU Plan4all projekt 1 eredményének, a legjobb európai gyakorlat megismertetése. A projektben Magyarország nem vett részt, ezért ezúton kívánjuk biztosítani a hazai szakemberek tájékoztatását. Szóba kerül a tervezés igénye a térbeli adatokkal szemben, továbbá az, hogyan alakítható ki a térségi tervezést az európai jogszabályi környezethez igazodó, azt hatékonyan kiszolgálni képes térbeli adat infrastruktúra és kapcsolódó térinformációs adatszolgáltatás. A rendezvényt a 2.HUNAGI Konferencia rangjára emelve, kiállítással egybekötve a témakörben érintett hazai szakmai körök és kormányzati és a vállalkozói szféra döntéshozóinak bevonásával kívánjuk megrendezni és arra 100-200 szakembert várunk. Az előadók között megtalálhatók a témakör vezető európai szakemberei, továbbá a honi kormányzat azon felelősei, akik a térségi tervezést támogató adatpolitikával, téradat infrastruktúrával és a korszerű szolgáltatásfejlesztéssel számolnak be. ”

Forrás:
2nd HUNAGI Conference – Plan4all: Harmonised spatial data for digital spatial planning, HUNAGI

Vissza a tartalomjegyzékhez

Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban – E-környezetvédelem (KEOP 6.3.0.)

„Az e-környezetvédelem programja alapvetően a környezeti tervezés, stratégia- és programalkotás segítése mellett, a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységének, illetőleg helyi önkormányzatok informatikai támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) és a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését – a környezeti demokrácia fejlesztését – tekinti elsődleges prioritásának.
Mindezekhez elengedhetetlen a környezetvédelem szakterületeivel összefüggő adatkezelések harmonizálása, az interoperabilitás feltételeinek megteremtésével a különböző adatgazdáknál fellelhető környezeti adatbázisok összekapcsolása, valamint az IPPC irányelv által is megkövetelt integrált szemlélet alkalmazásának terjesztése.”

Forrás:
Új Széchenyi Terv, Zöldgazdaság-fejlesztési Program

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megújul a központi adminisztráció az oktatásban

„Egy közel kétmilliárdos beruházás által megújul a központi adminisztráció az oktatásban. Az Educatio Nonprofit Kft által végre hajtott beruházás során felépítenek egy a mai kor elvárásainak megfelelő szervertermet, és beszerzésre kerül a szerverteremben üzemeltetendő szerverpark is.

Több százezer ember államilag nyilvántartott oktatási adatait érinti az a szerverberuházás, amelyet az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. valósít meg 2010 és 2011 fordulóján. A Győrben csaknem kétmilliárd forintból, Európai Uniós támogatásból megvalósuló szerverterem szolgálja majd ki többek között a közoktatási intézmények, a tanulók és pedagógusok adatait kezelő Közoktatási Információs Rendszert, valamint a felsőoktatásban hasonló feladatokat ellátó, az oktatók, hallgatók adatait kezelő Felsőoktatási Információs Rendszert.”

Forrás:
Megújul a központi adminisztráció az oktatásban, digibiz.hu/MTI, 2011. január 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Milyen lehet a Digitális Európa 2030-ban?

Az IPTS uniós kutatóintézet megkísérli ezt felvázolni az állami és politikai működés szempontjából. A jelentés a társadalmi, politikai és kutatási trendek módszeres elemzésén nyugszik. Az infokommunikációs eszközök és a kormányzás, a közpolitikai tevékenység alakításának és gyakorlásának kapcsolata áll a kutatók érdeklődésének középpontjában. Az elemzés során forgatókönyveket használnak a lehetséges fejlődési irányok meghatározására.

Forrás:
Envisioning Digital Europe 2030: Scenarios for ICT in Future Governance and Policy Modelling, European Commission, Joint Research Centre, Institute for Prospective Technological Studies, 2010. december (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Újpesten rejtőzik a magyar fejlesztésű robotrepülőgép

„A méltatlanul elhanyagolt magyar űripar, bár széllel szemben kell helytállnia, igen jól teljesít. A magyar szakembereket elismerik a nemzetközi porondon, a hazai fejlesztésű eszközök pedig sokszor a drágább külföldi konkurenciát is felülmúlják. Ellátogattunk a magyar high-tech egyik fellegvárába, ahol a robotrepülő mellett azt is megtudhattuk, mivel járultak hozzá a magyar szakemberek a Hold vízkészletének felfedezéséhez.

Tavaly év végén adták át Újpesten azt a 11 000 négyzetméter alapterületű, Közép-Kelet Európában egyedülálló high-tech létesítményt, az EL-TECH Centert, amely olyan csúcstechnikájú elektronikai eszközök tervezésére, gyártására és tesztelésére ad lehetőséget, amilyenek például a műholdas alkatrészek, repülőgép fedélzeti műszerek, robotrepülők vagy speciális, nano tartományban érzékelő műszerek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője valamint az indiai követ jelenlétében átadott létesítményben számítógépes tervezőrendszerek, elektronikus és mikrohullámú mérőlabor, klímavizsgálati helyiség és lézertechnológiai berendezések is rendelkezésre állnak, akárcsak a chipbeültetési (bondolás) technológiával ellátott nagytisztaságú szoba. Az űrkörülményeket vákuumkamrával modellezik, a vibrációs laborral pedig az űrhajó fellövése, illetve a repülőgép által okozott igénybevétel szimulálható.”

Forrás:
Újpesten rejtőzik a magyar fejlesztésű robotrepülőgép, Andersen Dávid, HVG.hu, 2011. január 14.
Korábbi bejegyzésünk:
Lézer és robotrepülő: egyedülálló high-tech központ nyílt Magyarországon

Vissza a tartalomjegyzékhez

Növekvő kihívások – lépést kell tartani az infokommunikációs technológiákkal

Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára az MTV ‘Ma reggel’ c. műsorának vendége volt. Az interjú megtekinthető az államtitkár weboldalán.
Forrás:
Növekvő kihívások – lépést kell tartani az infokommunikációs technológiákkal, www.nyitraizsolt.hu, 2011. január 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Interjú a Google informatikai vezetőjével

„- Mit tart a legnagyobb eredményének Google CIO-ként?
…
Azokra a dolgokra vagyok a legbüszkébb, amelyekben megengedtük a Google-nak, hogy eltérő legyen. A Google egyedi módokon bérel fel, léptet elő és jutalmaz embereket. Ezek a dolgok (és más egyedi dolgok is, amelyeket a Google tesz) élvezik a részlegem által fejlesztett, használt szoftverek támogatását. Büszke vagyok arra is, hogy a felhasználóinknak választékot biztosítunk a személyes technológiát illetően és egy kiemelkedő ügyféltámogató rendszert hoztunk létre: az esetek 90 százalékában az első támogató személy képes megoldani a gondot. Arra is büszke vagyok, hogy a pénzügyi rendszerünket is sikerült tavaly döccenő nélkül továbbfejlesztenünk. És van még persze számos más dolog, amit a részlegem elért és büszke vagyok rá.

– A Google marketing- és üzleti stratégiái és elvei mennyiben korlátozzák vagy terjesztik ki a technológiai lehetőségeket? Például mi történik akkor, ha egy adott elképzelés helyesnek tűnik az IT szempontjából, de nem illik össze azzal, amit a Google termékmarketing pártol?

– Filozófiánkból eredően létezik válasz arra a kérdésre, hogy mi kell legyen az IT szerepe a Google-nál. Nyilvánvalóan része vagyunk a Google-nak és meggyőződünk róla, hogy a Google kipróbálja termékeit és azokat a felhasználók teszik jobbá. Ez hihetetlenül fontos. Világos, hogy ez része a munkánknak. De az én küldetésem nagyban az, hogy a Google-t egy hihetetlenül hatékony szervezetté tegyem. Ez pedig a választás filozófiáján keresztül lehetséges. Lehetővé tesszük a felhasználóknak, hogy – bizonyos korlátok között – kiválasszák az eszközt, amivel hatékonyabbak tudnak lenni. Ez hozza létre a legjobb általános környezetet. Persze időközben meggondolhatjuk magunkat azt illetően, hogy mik lehetnek az opciók. Jelenleg három operációs rendszert támogatunk laptopokon és asztali gépeken: MacOS, Windows és Linux. Az emberek, akik a Google-nál dolgoznak, de azok is, akik mostanság csatlakoznak munkaerő táborunkhoz, erősen megalapozott véleménnyel vannak, milyen körülmények között képesek a legjobban dolgozni. Mi úgy végezhetjük legjobban a munkánkat, ha támogatjuk őket ebbéli meggyőződésükben.”

Forrás:
Interjú a Google CIO-val, Egri Imre, Computerworld, 2011. január 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jelentés a magyar mobiltelefon piacról

„Itthon gyorsabban nő az okostelefon ellátottság, mint Nyugat-Európában. Az IDC adatai szerint a múlt évben két és félszeresére nőtt az okostelefonok aránya Magyarországon. Igaz az okostelefonok közé számít az érintőképernyővel nem rendelkező, de levelezésre alkalmasabb Blackberry-szerű készülékek hada is.

Tény, hogy Nyugat-Európában már a mobilok harmada, nálunk viszont még csak kevesebb, mint az ötöde számít okostelefonnak. Az IDC piackutató intézet adatai szerint ugyanakkor gyorsuló ütemben zárkózunk fel a fejlett világhoz. Részben az erős karácsonyi szezonnak is köszönhetően egy év alatt, a nyugat-európai átlagot is bőven megelőzve, két és félszeresére nőtt a hazai smartphone piac, szemben a „csupán” kétszeresére növő nyugat-európaival. Egy kicsit konkrétabban: bár a magyar mobiloknak még csak 18,2 százaléka okos mobil, ám a 2010-es év harmadik negyedévében eladott 668 ezer mobiltelefonból 122 ezer már okos mobil volt. A Nokia Siemens Networks előrejelzései szerint ráadásul már csak négy évet kell várni, hogy a hazai készülékek legalább fele „okos” legyen.”

Forrás:
Nálunk a „buta” okostelefon a menő, Devecsai János, digibiz.hu, 2011. január 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Régiók Bizottsága véleménye – Európai digitális menetrend

„19. rámutat, hogy Európának életszerűbb, felhasználóközpontúbb kutatásra és innovációra van szüksége. Az egyetemek és az ipar közötti együttműködés platformjául szolgáló élő laboratórium olyan európai szintű elképzelés, amelyet a végfelhasználók elkötelezett szerepvállalásával tovább kell fejleszteni. A jól működő szolgáltatási folyamatok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy aktív szerepet játsszanak a kutatásban és az innovációban, valamint valamennyi érdekeltet a folyamatos tanulásban való részvételre ösztönzik. Mindez erőteljes pozitív hatást gyakorolhat a helyi szintű szolgáltatási folyamatok megújítására és a regionális együttműködés fokozására. A digitális menetrend végrehajtása során olyan ösztönzőket kell létre­ hozni, amelyek arra buzdítják a helyi és regionális önkormányzatokat és az egyetemeket, hogy közösen munkálkodjanak az élő laboratóriumok szükséges koncepcióinak kidolgozásán;
….
24. rámutat, hogy a közszféra információihoz való nyílt hozzáférés a társadalom egésze számára előnyös. A kapcsolt nyilvános adatokat felhasználó új gyakorlatok kidolgozása a felhasználóközpontú szolgáltatási folyamatok irányába tett lépés. A további előnyök innovatív szolgáltatások, új üzleti modellek és fokozott közszférabeli hatékonyság formáját ölthetik, ezért az RB üdvözli a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatát.
…
38. javasolja, hogy a finanszírozás és az egyéb támogatási intézkedések a nyílt hozzáférésű szélessávú hálózatok végrehajtását részesítsék előnyben, amelyek alapját egy horizontálisan rétegelt hálózati architektúra és olyan üzleti modell képezi, amely a hálózathoz való fizikai hozzáférést szétválasztja a szolgáltatásnyújtástól. A meglévő optikai kábelhálózatot meg kell nyitni a verseny előtt;
39. emlékeztet arra, hogy lakóhelyétől függetlenül minden állampolgár számára biztosítani kell az információs társadalom működő infrastruktúráját. A megbízhatóan működő és gyors kommunikációs kapcsolatoknak és az ezeket kiegészítő haté­kony, vezeték nélküli mobilszolgáltatásoknak jelentős szerepük van a régiók versenyképességének és elérhetőségének, valamint az esélyegyenlőségnek az előmozdításában;
…
48. fontosnak tartja az informatikai eljárások felhasználását a polgári szerepvállalást előmozdító eszközként. Helyi és regionális szinten például olyan digitális vita- és munkafórumokat kellene létrehozni, ahol a polgárok részt vehetnének a hozzájuk közel álló hétköznapi szolgáltatások fejlesztésében;
…
52. rámutat, hogy szűkebb szakterületeken még a kisebb regionális és helyi szintű intézmények is létrehozhatnak világ­ szerte érdeklődésre számot tartó tudást, különösen, ha globális hálózatokban vesznek részt, és tudásalapú vállalkozásokkal működnek együtt;
53. szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság fejlessze tovább a tudásháromszög és az élő laboratórium elképzelését, amelyek bővítik a különböző tevékenységek közötti szinergiákat, szorosan kapcsolódnak a valós kihívásokhoz és problémameg­oldáshoz, és amelyeknek szerves részét képezi a regionális dimenzió;”

Forrás:
A Régiók Bizottsága véleménye – Európai digitális menetrend, Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2011. január 18. (2011/C 15/07) (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyszerűbben kezelhető lesz a jövőben a Twitter

„azt hangsúlyozta, hogy a mikroblog egyre inkább egy mobil platformmá alakul majd át. Napjainkban már az összes tweet 40 százalékát mobil készülékről küldik el, egy évvel ezelőtt ez a szám még csak 25 százalék volt. Minden második Twitter-tag használja rendszeresen az okostelefonját vagy a tábla PC-jét.

Colosto kitért az üzleti modellre is, amely szerinte nagyon sikeres, és ennek köszönhető, hogy a Twitter független vállalat maradhat. A cél az, hogy a platform a jövőben még egyszerűbben és könnyebben kezelhető, továbbá egységesebb legyen, különösen amiatt, hogy meg tudják szólítani az eddigi passzív felhasználókat. A mikroblog-szolgáltatás kapocs lehet egy közösségi hálózat és egy információbörze között, a fő cél azonban továbbra is az információk átadása marad.

A trendek közül a szakember a televíziós műsorokkal való összefonódást emelte ki. Példaként a Glee című, hazánkban is sugárzott sorozatot említette, amelynek szereplői rendszeresen twittereznek és minden rész sugárzásakor jelentős mértékben megnő az elküldött üzenetek száma. Az még a jövő zenéje, hogy vajon a Twitter helyet kap-e a hibrid televíziókban vagy a mobil készülékeket hódítja meg.”

Forrás:
Egyszerűbben kezelhető lesz a jövőben a Twitter, SG.hu, 2011. január 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A számítástechnikai felhő lesz az idei Cebit fő témája

„Az idei Cebit számítástechnikai és informatikai kiállítás- és vásár fő témája a számítástechnikai felhő lesz, súlyponti témái pedig professzionális alkalmazások (prof), a fejlesztés (lab), az e-kormányzat (gov) és a lakossági alkalmazások (life) lesznek.

A rendezvény a szakmai látogatók mellett mostantól nagyobb hangsúlyt helyez majd nagyközönség, az érdeklődő felhasználók igényeinek kiszolgálására is, miután a vásár kizárólag szakmai seregszemlévé való átalakítására tett próbálkozás nem hozta meg a várt eredményt. Az új elektronikus német személyigazolvánnyal, az „ePerso”-val rendelkezők ingyenesen látogathatják a rendezvényt.

„A számítógépes felhőbe telepített informatikai szolgáltatások alapjaiban alakítják át a szakmát” – mondta August-Wilhelm Scheer, a számítástechnikai és informatikai ágazat szakmai képviseleti szerve, a Bitkom elnöke Münchenben, a vásárt beharangozó rendezvényen. „Egyetlen más téma nem vetekedhet a számítástechnikai felhő horderejével legyen szó akár alkalmazás fejlesztőkről, akár szakmai vagy lakossági felhasználókról” – mutatott rá az elnök.
…
A számítástechnikai felhő megjelenésének köszönhetően a szuperszámítógépek ismét széleskörű felhasználást nyerhetnek az informatikában. A felhasználók csak az általuk igénybe vett szolgáltatások után fizetnek díjat, ami számos vállalat számára páratlan alkalmazási rugalmasságot és alacsonyabb működési költségeket jelent. A számítástechnikai felhő alapjaiban alakítja át az informatikai szolgáltató ágazatot, de magát az alkalmazásfejlesztő szakmát is.”

Forrás:
A számítástechnikai felhő lesz az idei Cebit fő témája, Szabadság, 2011. január 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kiberbűnözők figyelme új területek felé fordul

A Cisco vállalat éves jelentése szerint a kiberbűnözők számára egyre nehezebb az idáig szinte kizárólagos célpontjukat jelentő asztali PC-k (Microsoft Windows) felhasználása céljaikra. Úgy tűnik, hogy a rosszindulató támadások és a kéretlen üzleti levelek elleni évtizedes erőfeszítések hoznak bizonyos eredményeket. 2010 volt az első év, amikor a levélszemét mennyisége csökkent összességében. Persze ez egy átlagos érték, voltak országok, ahol jelentősen nőtt (összefüggésben a szélessáv elterjedésével – Angliában például 99 %-os volt a növekedés). A mobil eszközök rohamos elterjedése új lehetőségeket kínál a bűnözőknek, különösen a mobil alkalmazások jelentenek nagy veszélyt biztonsági szempontból.

A jelentés tárgyalja még a társasmédia, az informatikai felhő, valamint a globális bűnözői tevékenység hatását a hálózati biztonságra. Figyelmet érdemel a Cisco által kialakított eszközkészlet (Cisco Cybercrime Return on Investment), amellyel előre lehet jelezni (bizonyos mértékben) a jövendő fenyegetéseket.

Forrás:
Cybercriminals shifting focus to non-Windows systems, net-security.org, 2011. január 20.
Cisco 2010 Annual Security Report (pdf – 4.2 MB)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Bankkártyán a cafeteria

„Mágnescsíkkal ellátott plasztik kártyára utalhatják január elsejétől a munkáltatók a béren kívüli juttatásokat, vagyis a cafeteriát. Bauer Éva, a rendszert működtető MultiPay Zrt. ügyvezetője azt mondja, egyelőre négyezer patikapénztáras elfogadóhelyen használható a kártya, de terveik szerint februárra-márciusra több tízezer elfogadóhellyel bővülhet a szolgáltatás.

Bauer Éva szerint nemcsak a több száz dolgozót foglalkoztató nagy cégeknek éri meg majd kártyát használni, hanem a kisebbeknek is, amelyek korábban éppen a költséges adminisztráció miatt nem adtak a dolgozóknak béren kívüli juttatást.”

„A cafeteriaszolgáltatások adminisztrációjának egyszerűsítésére bevezetett plasztikkártyát februártól több nagy élelmiszer-áruházlánc és szupermarket-hálózat üzletei is elfogadják, de várhatóan belép még a BKV és más szolgáltatók is. A hideg- és melegétel-utalványokat is helyettesítő kártyával ezért várhatóan az egész országban lehet fizetni.

Timár György, a Multi-Pay rendszert működtető társaság vezérigazgatója szerint az új, többfunkciós kártya potenciális ügyfeleinek száma minimálisan 1 millió alkalmazott – ennyien használják ugyanis egészségpénztári kártyájukat az országban. A plasztikra épülő informatikai rendszer megkönnyíti az elszámolást, feleslegessé teszi a papíralapú utalványokat, mivel egy kártyán elkülönítve kezeli a különféle cafeteria juttatásokat.”

Forrás:
Bankkártyán a cafeteria, Kossuth Rádió, 2011. január 18.
Jön a cafeteriakártya, HVG.hu, 2011. január 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Drámaian nő az internetes bűnözés Ausztriában

„Egy év alatt négyszázszorosára nőtt az internetes bűnözéssel összefüggő feljelentések száma Ausztriában – derült ki a belügyminisztérium jelentéséből.

Miközben a bűnözés összességében érezhetően csökkent 2010-ben, az internetes bűnelkövetéssel kapcsolatos feljelentések száma a 2009-es 38-ról közel 1500-ra emelkedett. Közel 150 honlapfeltörését jelentették a hatóságnak, pénztárak és jegyautomaták manipulálása miatt több mint 300 esetben érkezett panasz.

A minisztérium tájékoztatása szerint a legtöbbször hamis internetes áruházak útján csalnak ki pénzt az internetfelhasználóktól. Az ilyen honlapok száma egy év alatt a többszörösére nőtt, több száz ilyen portál létezéséről szerzett tudomást a rendőrség. Ezek az áláruházak legtöbbször csak néhány hétig üzemelnek, sokszor dél-amerikai, ázsiai vagy kelet-európai netkávézókból működtetik azokat a csalók.

Egy bűnügyi illetékes vadnyugati viszonyokról nyilatkozott az osztrák rádiónak. Nagyon gyorsan meg lehet gazdagodni, és jól el is lehet rejtőzni az interneten – mondta.”

Forrás:
Drámaian nő az internetes bűnözés Ausztriában, Index.hu, 2011. január 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

E-kereskedelem mobilról – 2010-ben

„2010-ben már hazánkban is mérhetővé vált, és elérte az 1,5%-ot az okostelefonok segítségével vásárolt termékek aránya a teljes e-kereskedelmi értékesítésen belül. Hazánk ezáltal követi a fejlett e-kereskedelmi piacokat: lassan kezdenek átalakulni a vásárlási szokások – derül ki a GKIeNET – T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságból kutatásából.

Egyre tudatosabban vásárolunk
Míg 2009-ben 99 milliárd Ft-ért vásároltunk termékeket az interneten, ez a szám 2010-ben várhatóan 135 milliárd Ft felett lesz (a turisztikai és biztosítási szolgáltatásokkal nem számolva), és a karácsonyi időszak évek óta az e-kereskedők fő szezonja. A magyar online áruházak a november közepétől december 20-áig terjedő időszakban realizálják átlagos éves forgalmuk csaknem egynegyedét. Az elektronikus vásárlások növekedése jelzi a magyar fogyasztók is egyre szívesebben választják a kényelmes, és többségében jelentős árkedvezményeket kínáló online áruházakat. A keresgélési kedvet csak tovább növeli, hogy interneten a legtöbb esetben találhatunk a véltnél, vagy hagyományos kiskereskedelmi forgalomban látottnál is kedvezőbb árat. A megfelelő ár és webáruház kiválasztásában pedig ma már az okostelefonokat is igénybe veszik hazai fogyasztók.
Az előző évek tendenciáit követve, 2010-ben megközelítőleg 1,2-1,4 millióan vásároltak online különböző termékeket és szolgáltatásokat Magyarországon. Emellett 2010 végére a teljes magyar mobiltelefon állomány 15%-a azaz kb. 1,5 millió telefon tekinthető okostelefonnak, és az arány hónapról hónapra változik: az idei karácsonyi szezonban már minden harmadik eladatott új telefon ebbe a kategóriába sorolható, ahogy a világ számos más országában is. Nem meglepő tehát, hogy a hangszolgáltatás mellett internetezésre is fejlesztett mobilkészülékeket elkezdték egyre többen termékek vásárlásra is használni.
…
Az elektronikus kereskedelemben érdekeltek számára kedvező jel, hogy az elektronikusan értékesített szolgáltatásokat már a magyar fogyasztók is többségében elektronikus úton fizetik ki, így várhatóan a termékek esetében is fokozatosan emelkedni fog az elektronikus fizetési megoldások használatának aránya.”

Forrás:
E-kereskedelem mobilról – 2010-ben már okostelefonról is intenzíven vásároltunk, GKIeNET, 2011. január 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Változás a Google vezetésében

„Távozik a Google éléről Eric Schmidt, aki 2001 óta töltötte be a cég elnök-vezérigazgatói posztját. Helyét Larry Page, a Google egyik alapítója veszi át, aki eddig a cég termék- és technológiai igazgatójaként dolgozott. Schmidt továbbra is a cégnél marad az igazgatóság elnökeként (Executive Chairman), napi ügyekben is részt vállal, ám az üzleti és technológiai döntésekért április negyedikétől Page lesz felelős.
…
A brit Guardian cikke szerint az idén tízéves Google-nak azt a problémát kell megoldania, hogy óriáscéggé nőve miként tudja megtartani a kezdeti éveket jellemző dinamizmust. A brit napilap elemzése szerint a társaság a legtöbb országban legalább kilencven százalékos részesedéssel bír ugyan a keresők piacán, működését számos probléma is nehezíti.

Talán legfontosabb ezek közül, hogy minden próbálkozása ellenére a Google továbbra is csupán egy lábon áll – eredménye a keresőhirdetésekből származó bevételeken alapul. A számos felvásárlás és termékfejlesztés legfőbb célja újabb piacok, bevételi források megszerzése lenne, de eddig ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. Ugyanakkor a keresőhirdetések piacának növekedése lelassult az elmúlt években, miközben olyan új szereplők veszélyeztetik a Google egyeduralmát, mint a hatalmas növekedési pályán mozgó Facebook”

Forrás:
[origo], 2011. január 21.
Google Announces Fourth Quarter and Fiscal Year 2010 Results and Management Changes, Google Investor Relations, 2011. január 20.
Why Is Eric Schmidt Stepping Down at Google?, Ken Auletta, New Yorker, 2011. január 21.
Google Co-Founder Larry Page Gets Ready for His Close-Up, Sam Gustin, Wired, 2011. január 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Utasítás Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról


Forrás:
1/2011. (I. 20.) BM utasítás a Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról, Hivatalos Értesítő, 2011/4. szám, 2011. január 20., 333-398. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.