„A második világháború utáni japán gazdasági csoda egyik kulcselemeként a fejlesztő állam modellje szolgált. A hosszú fejlődési folyamatban kiformálódott modell később mély hatással volt számos ázsiai országra. A 19. század utolsó harmadában, a Meidzsi-korszakban kulcsszerepet játszottak az „alapító hivatalnokok”. Az első világháború utáni új generáció – a „hivatalnokok reformnemzedéke” – Mandzsúria fejlesztési modelljét valósította meg. A kialakított intézményi struktúra, az „1940-es rendszer” a háborúban is rendkívül hatékonyan működött. Japán háború utáni reménytelen helyzetében azonban megmaradt egy „titkos fegyver”: az előző évtizedekben kialakított fejlesztő állam intézményi modellje és az azt működtető hivatalnoki kar. A célok ugyan változtak, de az eszközök készen álltak. A fejlesztő állam modellje igen fontos szerepet játszott a „japán csodában”, majd Ázsia elmúlt évtizedekbeli látványos előretörésében. A kilencvenes években azonban ez a pálya saját korlátaiba ütközött, a kiutat máig nem tudták megtalálni. A sikerben és a kudarcban egyaránt fontos szerepe van a sajátos japán állami szerepvállalásnak.”
Forrás:
A fejlesztő állam megszületése, virágzása és hanyatlása Japánban. A racionális szamurájoktól az abenomicsig; Muraközy László; Közgazdasági Szemle; 62. évf. 2. sz.; 2015. február; 172-199. oldalak (pdf)