„Több mint tízezer szakember hiányzik a magyar informatikai szektorból, miközben a digitális írástudás más ágazatokban is alapkövetelménnyé vált. A munkáltatók speciális szakismeretek helyett egyre inkább a tanulási képességet és hajlandóságot keresik az állásra jelentkezőkben.
Néhány napja Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója megjegyezte: négy év múlva már 825 ezer betöltetlen informatikai állás lesz az unióban, s emiatt jelentős bevételtől esik el a gazdaság. Magyarország becslések szerint 200-300 milliárd forintot veszít majd amiatt, hogy az itthoni álláspiacról jelenleg hiányzó 15-22 ezer szakember nem dolgozik a szakmában.
A Telekom a műszaki pályára, azon belül is a programozás felé orientáló programot indít fiataloknak, a cégvezér a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban egy informatikai órán tartott előadást. A statisztikák szerint Amerikában a fizetési lista első 15 helyén infokommunikációs állások találhatók. S miközben Magyarországon jelenleg számos betöltetlen álláshely van ebben az ágazatban, még azok közül sem mindenki tanul tovább ebben az irányban, akik informatikai középiskolába jártak.
A Morgan Stanley-nél jelenleg is több mint száz pozícióba keresnek embert, ami normálisnak számít. A Budapesten több mint 1200 embert foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cég csapatához évente 70-80 friss diplomás csatlakozik – elsősorban a matematikai és informatikai végzettséget nyújtó egyetemekről, főiskolákról. A szükséges pénzügyi tudást a pályakezdők jellemzően a cégnél tanulják meg.
– Magunk sem tudjuk, milyen szakemberre lesz szükségünk egy hét vagy egy hónap múlva, azt pedig, hogy néhány év múlva kikre, végképp nem – állítja a vállalat személyzeti vezetője, Fremda Balázs. Mindenesetre az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyértelműnek tűnik: a területekre specializált tudás iránti igényt fokozatosan felváltja az alapkompetenciákra építő toborzás. Analitikus gondolkodásra, jó kommunikációs és prezentációs, valamint problémamegoldó képességre, nyelvtudásra és nemzetközi csapatmunkára van szükség az érvényesüléshez, a digitális írástudás pedig alapkövetelmény.
– Egyre inkább elmosódnak a határok a tudományterületek között. Míg tíz éve még klasszikus matematikusokat kerestünk, ma már olyan szakemberekre van szükségünk, akik emellett programozni is tudnak – mondja Fremda. Szerinte a legfontosabb most az, hogy tudják új kollégáikról: ha megváltoznak a feladatok, képességeik révén alkalmazkodni tudnak a kihíváshoz.
Bár a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője, Fogarasi Norbert szerint Magyarországon a reál tantárgyak oktatása továbbra is erős, az egyértelmű: kevés az IT-, technológiai, mérnöki irányultságú fiatal. Olyannyira, hogy a most kizárólag Budapesten működő vállalatnál vidéki iroda nyitásán is gondolkodtak, hátha a környékbeli iskolákból kikerülő tanulók révén csillapíthatnák szakemberéhségüket. Nyári gyakornoki program keretében is igyekeznek magukhoz vonzani a tehetségeket a régiós országokból, és bónusz jár például azoknak a munkatársaknak, akik sikerrel toboroznak új kollégát ismeretségi körükből.
Kódolni kötelező
Már ma is alig akad olyan munka, amit el lehetne végezni minimális informatikai tudás nélkül, a jövőben pedig szinte minden szektorban egyre nagyobb szerepet kapnak a gépek és a robotok. Az informatikushiány korántsem csak magyar jelenség. Németországban évente tízezer új informatikai álláshely jön létre, és ezek nagy részét nem sikerül betölteni. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor már a tananyag részévé tették a kódolást – igaz, azt még nem vizsgálták, van-e gyakorlati hozadéka ennek az intézkedésnek a munkaerőpiacon.”
Forrás:
Szakembervadászatra ítélve; Varga G. Gábor, Willin-Tóth Kornélia; nol.hu; 2016. február 20.
