„Az ország több mint 2100 településén 440 ezer magánháztartás címein és félezer intézetnél zajlott le a „mini” népszámlálás, vagyis a mikrocenzus. Az összeírás alkalmából a feladatot ellátó Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végképp száműzte a papírt: a felvétel teljes egészében elektronikus úton történt. A hagyományos adathordozó nemcsak azért tűnik el, mert október 1-je és 9-e között a válaszokat interneten lehetett megadni – a papír kikopott az október 10-től kirajzó számlálóbiztosok kelléktárából is. Ők azokat a címeket keresték fel, ahol a lakók tartózkodnak a kérdőívek elektronikus kitöltésétől: hónuk alatt mappák, bennük zizegő kérdőívek helyett laptopokkal és tabletekkel, amelyeken menten továbbítják a felvett adatokat.
Az elektronikus kor követelményeinek megfelelő, idén hetedik alkalommal lezajlott mikrocenzus egybeesik egy évfordulóval. Az ünnepelt maga a web: egy magyarországi számítógépre 1991 októberében megérkezett az első internet-adatcsomag, s a .hu domainvégződés kiutalását követően megkezdődött a világháló hazai terjedése. Az első évtized az üzleti és állami szféra egyes szelvényeit leszámítva szerény eredményekkel járt, 2001-ben száz háztartásból csupán ötben akadt olyan számítógép, amelyik csatlakozott a világhálóra. Igaz, komputerből sem volt rengeteg, akkoriban a háztartásoknak mindössze 17 százalékában tartottak gépet. Az eleinte kapcsolt vonalon vagy ISDN-en létrejövő összeköttetést újabb technológiák váltották fel, a szélessávú internet belépésével párhuzamosan az előfizetések száma lendületesen nőtt: 2005-ben már meghaladta az egymilliót, 2012-ben az ötmilliót. Az ütemet jelzi, hogy 1999 és 2013 között évi 30 százalékkal gyarapodtak az előfizetések.
És mire az internet használói elégedetten nyugtázhatták volna, hogy az infokommunikációs fejlődés élvonalába kerültek, máris jelentkezett a mobilinternet, amelyik tavaly már az előfizetések több mint kétharmadát adta. Az összességet tekintve az év végén az előfizetések száma 8,1 millióra rúgott, ezek 81 százaléka egyéni volt. Másképpen kifejezve: az összes háztartás 72 százalékának volt hozzáférése az internethez, az unió 28 tagállamának átlaga ugyanakkor 83 százalék volt. Az információ, kommunikáció néven szereplő szolgáltatási alágazat hozzájárulása a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez az elmúlt húsz esztendő folyamán évről évre 0,5 és 0,1 százalékpont között mozgott, nyilvánvaló összefüggésben állva a nemzetgazdaság többi ágával.
A tartalomhoz tartoznak a különféle adatok is, közöttük a felhasználókra vonatkozó információk. A rendezetlen (és rendetlen) adathalmazok Big Data néven ismertek: felfejtésükre és hasznosításukra óriási erőfeszítések történnek, így a hivatalos statisztika képviselői is törik a fejüket, miként állíthatnák ezeket a szolgálatukba. Tartalom az internetes adatközlés is, amelyik a mikrocenzus idején is különösen védett csatornákon érkezik az adatbázisba. Az idei mikrocenzus nemcsak a papír száműzése, hanem a minta nagysága is kivételes, mert az ilyenkor szokásos 2 százalék helyett a népesség 10 százalékát vonták be a felmérésbe, igyekezve a három éve alakult járások szintjére is becsléseket készíteni. A 10 százalékon belül a népszámlálásokkor megszokott kérdéseken túl ötféle egyéb kérdéssor kitöltésére kérték fel az erre vállalkozókat a társadalmi rétegződéstől, a jóllét személyes érzékelésétől a nemzetközi vándorláson át az egészségproblémákkal összefüggő esetleges gondokig.
Az elektronikus útra terelt felvétel kiegészítő felmérései kitérnek a foglalkozások presztízsére is. Az adatok körültekintő értékelése érdekében itt tesznek fel kérdéseket tizenhatféle szabadidős tevékenység eltöltésére. A tévézést követően előbb az internetes közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Instagram) látogatása iránt érdeklődnek, majd a nem közösségi oldalak felkeresése iránt. A kérdezők igyekeztek tagolni a jelenséget, hogy lépést tartsanak a felhasználók szokásaival. Az eredményekből nem olyan heterogén adatbázis jön létre, mint amilyet a közösségi oldalak gazdái elemeznek, hanem fogalmilag egyértelmű, az egyes osztályokon belül egynemű és értelmezhető információk keletkeznek. A kor kérdése, hogy a jövőben mikor és milyen módon találkozik a heterogén, esetlegességében is bámulatos nagyságú Big Data a használhatóságot garantáló statisztikai igényekkel. Egy biztos: miután a mikrocenzus adatai elektronikus formában állnak rendelkezésre, így gyorsabban kaphatunk információt a társadalmi folyamatokról, mint korábban. [a szerző a KSH korábbi főtanácsosa]”
Forrás:
Köztes népszámlálás a virtuális térben; Holka László; Világgazdaság Online; 2016. november 5.
