„Az Oxford Analytica elemzése szerint a 2015-ös hálózatsemlegességi szabályozás felülvizsgálata visszakanyarodást jelentene a nyugati országokra jellemző trendektől, a folyamat végeredménye ugyanakkor előre nem borítékolható. Egyelőre annyi történt, hogy a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC) egy leíró dokumentum (fact sheet) kibocsátásával konzultációt kezdeményezett az eredetileg is nagy vitákat kavart szabályozás újragondolására. A fordulatban az is közrejátszott, hogy a testületben a kongresszusi erőviszonyokat tükrözően szintén republikánus többség alakult ki, márpedig ebben a kérdésben a két nagy párt álláspontja között markáns különbség alakult ki. A 2015-ös és ma is hatályban lévő szabályozás oldalán állnak a demokrata politikusok, a hálózatsemlegességet támogató NGO-k és az internetes start-up cégek nagy része, míg a kritikusok és az aktuális változási szándék oldalán a republikánus politikusok és agytrösztök, valamint az internetszolgáltatók (ISP-k).
Az alapvető problémát az jelentette és jelenti, hogy a kiemelkedően nagy forgalmat generáló szolgáltatások, mint a Skype vagy a Netflix számára az ISP-k magasabb díjazást vagy forgalmi korlátozásokat vezetnének be az aránytalan „túlhasználat” miatt. A gyakorlatban ez persze sokszor a konkurencia féken tartását is szolgálta, mivel az ISP-k nagy része távközlési vagy kábelszolgáltató. A szegényebb előfizetők vagy az induló cégek részére ugyanakkor ez költségnövekedést vagy a szolgáltatás lassulását jelentené a fogyasztói oldalon, ami versenykorlátozásként is felfogható.
Az Obama-kormányzat idején az FCC végül 2015 februárjában döntést hozott, amelynek legfontosabb vonása, hogy az ISP-ket alapvetően távközlési, és nem informatikai szolgáltatóknak tekinti, amelyeket ilyen módon közmű-szolgáltatókhoz hasonlóan kell szabályozni. Ezzel együtt ez a besorolás gyakorlatilag megtiltja az ISP-knek azt, hogy blokkoljon vagy korlátozzon tartalmakat, illetve hogy fizetőképesség szempontjából priorizáljon a forgalom megszervezésében. Bár az FCC deklarált szándéka szerint csak kesztyűs kézzel szabályozna, a döntés kritikusai szerint az Egyesült Államok internetes gazdasága éppen azért tudott nagy lendülettel fejlődni, mert távol tartották a szabályozástól, a közmű-jellegű szabályozás pedig megfojtja az innovációt, korlátozza beruházásokat és fejlesztéseket.
Az FCC dokumentumában megfogalmazott javaslat éppen azt célozza, hogy gondolják újra az ISP-k besorolását, és újra informatikai, és ne távközlési szolgáltatóknak tekintsék azokat, amelyek szabályozásától az állam távol tartja magát – ugyanakkor maguknak az ISP-knek lehetőséget ad a tartalmak eltérő kezelésére.
A legnagyobb internetes platformok, mint a Google, a Facebook, az Amazon vagy a Netflix álláspontja egyelőre nem világos. Bár alapvetően – érdekeiknek megfelelően – támogatták a 2015-ös hálózatsemlegességi szabályozást, önmagában véve tartanak attól, hogy az állami szabályozás megjelenése precedenst teremthet. Alapvetően abban bíznak inkább, hogy méretük és piaci súlyuk miatt enélkül is megfelelő alkupozícióban lennének az ISP-kel szemben, így nem feltétlenül fognak a hálózatsemlegesség „visszacsinálásának” útjába állni.
Amennyiben a jelenleg érzékelhető törekvések célba érnek, érdekes képlet állna elő globálisan. Míg ugyanis az Európai Unióban, Kanadában és általában a liberális demokráciákban a hálózatsemlegesség kiszélesítésére törekednek, addig Kelet-Európában, Oroszországban, a poszt-szovjet térségben, Kínában vagy a Közel-Keleten nem is cél annak megteremtése. A hálózatsemlegesség előtti viszonyok visszaállítása esetén így e téren az Egyesült Államok szövetségeseivel ellentétes oldalra kerülne.”
Forrás:
A net-semlegesség amerikai újraszabályozása távolodhat a nyugati konszenzustól; Oxford Analytica; 2017. május 2.
Lásd még: Net neutrality; Wikipédia
Net neutrality is under threat (again). Here’s why you should care; Kelsey D. Atherton; Popular Science; 2017. május 3.
