„A pontos fogalmazás nehézségeivel mindenkinek meg kell küzdeni, ha azt tűzi ki céljául, hogy hallgatója még véletlenül se érthessen mást mondandójából, mint amit ő ki akart vele fejezni. Különösen nagy jelentősége van ennek a jogi szövegek megfogalmazásában. Ki ne találkozott volna olyan esettel, hogy ugyanazt a jogszabályt két jogértelmező munkakörben dolgozó másféleképp értelmezte, magyarázta és másféle döntést hozott annak alapján? A kötet ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik.
A pontatlan fogalmazásból eredő bajok különösen jellemzik a magyar jogi nyelvet, mely ráadásul a latin és német jogi kifejezések és megfogalmazások tükörfordítása miatt rendkívül idegenszerű is. Ez az idegenszerűség erősítette a jogi szakmára egyébként is jellemző nyelvi elkülönülési hajlamot, s így a magyar jogi nyelv egyre távolodott a magyar köznyelvtől. Ez a szétfejlődés nem sajátosan magyar jelenség és nem is mindenütt tettek eddig ellene. Ennek a kötetnek a tanúsága szerint egyetlen szerencsés kivétel van ez alól: Svédország. Innen indult el a jogi nyelv és a köznyelv közti szakadék áthidalásának kísérlete, mely a politikai vezetés kezdeményezésére keletkezett, később pedig társadalmi mozgalommá vált. Ezt választotta mintájául és ez alapján kezdeményezte a Clear Writing, azaz a Pontos Fogalmazás mozgalmát az Európai Bizottság Fordítói Főigazgatósága (DGT), szembesülve azzal a követelménnyel, hogy az európai uniós jogszabályok az Unió minden hivatalos nyelvén pontosan ugyanazt kell, hogy jelentsék. Ennek a feladatnak a megoldása azonban korántsem egyszerű, lévén az európai uniós országok jogrendje és jogi nyelvezete teljesen különböző logikájú.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet azért vett részt a Pontos Fogalmazás Művészete című konferencia megszervezésében, és azért jelenteti meg a konferencia kötetét, hogy ezzel belülről ösztönözze a magyar jogi nyelv megújítását, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a jogalkotók, a jogalkalmazók és a jog érintettjei ugyanazt érthessék a jogszabályokon.”
Forrás:
A pontos fogalmazás művészete; Magyar Nyelvstratégiai Intézet; 2016 (pdf)
Lásd még: A pontos fogalmazás művészete; Fordítási Főigazgatóság; Európai Bizottság; ISBN: 978-92-79-23860-4, doi: 10.2782/56340 (pdf)
„Az Európai Bizottság munkatársai sokféle dokumentumot készítenek. Bármilyen dokumentumról is legyen szó – jogszabályról, szakmai anyagról, jegyzőkönyvről, sajtóközleményről vagy akár felszólalásról –, a pontosan megfogalmazott anyag mindig hatásosabb, hiszen könnyebben és gyorsabban megérthető. Ez az útmutató segítséget kíván nyújtani a pontos fogalmazáshoz mindazoknak, akik a magyart – akár anyanyelvként, akár az Unió egyik hivatalos nyelveként – használva alkotnak szöveget. A máig hatályban lévő 1/1958/EK tanácsi rendelet értelmében ugyanis az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelve egyben munkanyelve is a Bizottságnak. Az alábbiakban elsősorban tippeket olvashat, nem szabályokat – mindig a készülő dokumentum mondanivalóját és olvasóközönségét figyelembe véve érdemes ezeket alkalmazni.”
Claire’s clear writing tips; Európai Bizottság; 2014. december 4. (pdf)
