Skip to main content
gazdaságInternetjogközigazgatás: külföldönművelődés

Az Európai Bizottság eltitkolt jelentése a kalózkodás (jogvédett tartalmak illegális letöltése) hatásairól

Szerző: 2017. szeptember 24.No Comments

„Egy parlamenti képviselő csak az információs szabadságra hivatkozva jutott hozzá ahhoz a riporthoz, mely rossz híreket közöl a kiadók számára.

Kisebbfajta bombát robbantott egy pár napja közölt blogbejegyzésével Julia Reda, az Európai Parlament (EP) egyetlen kalózpárti képviselője, ugyanis egy olyan, soha nem publikált tanulmányt közölt, melyben a szerzők azt állapítják meg, hogy néhány speciális esetet leszámítva nem találtak arra bizonyítékot, hogy a kalózkodás, a jogvédett tartalmak engedély nélküli terjesztése komoly negatív hatást gyakorolna e tartalmak értékesítésére, vagyis hogy igaz lenne az az állítás, hogy a kalózkodás óriási bevételkiesést okoz a kiadóknak.

A szóban forgó tanulmányt az Európai Bizottság (EB) még 2014-ben rendelte meg a holland Ecorys tanácsadó cégtől, akik 360 ezer euró fejében el is végezték a munkát, melynek célja az volt, hogy pontosan feltárják: a kalózkodásnak milyen hatása van a jogvédett művek értékesítésére. Az Ecorys 2015 májusában zárta le a vizsgálatot, ám a 304 oldalas jelentést soha nem hozták nyilvánosságra.

A tanulmány általánosságban azt állapítja meg, hogy a teljes iparágat nézve nem találtak arra robusztus statisztikai bizonyítékot, hogy az értékesítésekre komoly befolyással lenne a kalózkodás. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincs hatása, mindössze azt, hogy az általuk használt statisztikai módszerekkel ez a hatás alig-alig mutatható ki – kivétel azért akad, pl. a premier, frissen bemutatott (blockbuster) filmek esete, ahol azt találták, hogy negyven százalékos illegális megtekintéssel kell számolni.

Mivel hasonló végeredményre jutó tudományos kutatások születtek már korábban is, és ezeknek sem volt komoly hatása a kiadói ipar törekvéseire, itt sem ez az igazán fontos, hanem sokkal inkább abból lehet – van – botrány, hogy a jelentést „eltitkolták”. Julia Reda megjegyzi, hogy a kalózkodásról szóló vitákban minden releváns eredményt fel kell használni, és egy ilyen kutatás süllyesztőbe küldése manipulációra utal – valószínűsíti, hogy ha ő júliusban nem ad be kérelmet, hogy szeretné megnézni a dokumentumot, az még évekig ismeretlen maradt volna.

A képviselő biztos abban, hogy szándékosságról van szó, mivel magát a jelentést teljes egészében sosem propagálták, mindössze azokat a részleteket használták fel kimazsolázva pl. egy 2016-os EB-jelentésben, mely a kalózkodás káros hatásait mutatja be az említett kivételes területeken. Felveti azt, hogy politikai szándékok állnak a háttérben, mivel az EU hamarosan új – sokak által vitatott – szerzői jogi szabályozás bevezetését hajtja végre, és valószínűleg egyes körök számára kellemetlen lett volna a jelentés széles körű terjesztése.

Az EU, az EB érintett hivatalnokai egyelőre még nem kommentálták a jelentést és Reda megjegyzéseit.”

Forrás:
Eltitkolt jelentés a kalózkodás hatásairól; Dajkó Pál; IT café; 2017. szeptember 22.
Estimating displacement rates of copyrighted content in the EU. Final Report ; Európai Bizottság; 2015. május (pdf)
Lásd még: Az EU rendelt egy kutatást, hogy hogyan befolyásolja a kalózkodás a legális kereskedést, majd inkább elhallgatták az eredményét; Horváth Bence; 444.hu; 2017. szeptember 22.
Mégsem olyan káros a kalózkodás?; Benke Attila; IGN Hungary. 2017. szeptember 23.