„A Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumának legutóbbi ülésére 2011. március 29-30. között került sor Békéscsabán. A 23 megyei jogú város címzetes főjegyzője és jegyzője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Állami Számvevőszék és a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőivel illetve magas szintű képviselőivel, elismert szakemberek körében tárgyalta meg a nagyvárosokat érintő aktuális ügyeket.
A tanácskozás témáinak középpontjában a közigazgatási rendszer átalakítása, a reformfolyamat jelenlegi helyzete, eddigi eredményei és tapasztalatai, továbbá az önkormányzati működés gyakorlati kérdései álltak.Az első előadó Dr. Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt, aki a közigazgatási reformintézkedésekről nyújtott részletes tájékoztatást „A területi közigazgatás átalakítása és a Jó Állam születése” címmel.
A kormányváltás óta eltelt szűk egy év eredményeit ismertetve elmondta, forradalmi változás, történelmi léptékű átalakítás kezdődött a területi közigazgatásban. Az új közigazgatás célja a Jó Állam megteremtése. Kiszámítható, stabil, átlátható és felelős államra, elszámoltatható döntésekre és jogbiztonságra van szükség. Vissza kell állítani a közigazgatás rangját, és egy új társadalmi szerződést, egyenrangú, bizalmi kapcsolatot kell létrehozni az állam és az állampolgárok között.
Ezeket a pozitív változásokat, az ügyfélbarát állam kialakítását és a bürokrácia csökkentését szolgálják az elmúlt hónapok intézkedései.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a területi közigazgatás átfogó átalakításának fontos lépése volt a kormányhivatalok és a kormányablakok létrehozása. A kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű helyi szervei, melyek a kormány döntéseinek területi végrehajtását, koordinálását és ellenőrzését végzik helyi szinten, valamint informatikai, képzési, ügyfélszolgálati és hatósági feladatokat is ellátnak. 2011. július 1-jétől bizonyos önkormányzati hatósági feladatkörök is a kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek.
Az első 29, egységes arculattal rendelkező kormányablak 2011 januárjában kezdte meg működését. A végső cél a kormányablakok működésének kiszélesítése bővülő helyszínekkel és ügykörökkel. Az egyablakos ügyintézés a tervek szerint 2013 végére valósul meg. Ehhez az államigazgatási feladatok és hatáskörök felmérése szükséges.
Dr. Csonka Ernő elmondta, hogy az integráció a központi hivatalok szintjén is megtörtént, ennek köszönhetően jött létre a Nemzeti Államigazgatási Központ, mely a kormányhivatalok vonatkozásában funkcionális és koordinációs feladatokat lát el.
A kormány céljai között szerepel az államigazgatási és önkormányzati feladat-és hatáskörök tisztázása.
A már lezajlott és a közeljövőben végbemenő változások európai uniós támogatásból valósulnak meg, és jól működő közigazgatást, egyenrangú állam-állampolgár viszonyt teremtenek. Mindezen törekvések a Széll Kálmán Tervben szerepelnek.
A helyettes államtitkár a változtatásokhoz szükséges jogszabály-módosításokról is beszélt.
…
Ezt követően Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke az ÁSZ önkormányzati államháztartási alrendszert érintő ellenőrzési tevékenységéről, módszereiről és tapasztalatairól beszélt…Az ÁSZ által lefolytatott kiemelt ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: a költségvetési pénzügyi egyensúly biztosítása; az európai uniós források fogadására való felkészültség; a belső kontrollrendszer; valamint az ÁSZ korábbi javaslatainak hasznosítása. Az ellenőrzés célja a közpénzek megtakarítása, hozzáadott érték teremtése, a szükséges változások kezdeményezése, valamint mérhető eredmények felmutatása.
Az ÁSZ 2009-ben 119, 2010-ben 125 önkormányzatnál folytatott kiemelt ellenőrzést. 2011-ben a Magyar Államkincstár adataira támaszkodva 232 olyan önkormányzatot választottak ki, amelyeknél kockázatosnak tűnt a vagyoni helyzet, a gazdálkodás és a likviditási mutató. A szóban forgó önkormányzatok részére az ÁSZ testreszabott tanúsítványokat készített, melyek kitöltése után döntenek a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról.
Az ÁSZ fontos célkitűzése az ellenőrzések ésszerűsítése és a hatékonyság növelése. A rövid távú tervek között szerepel egy olyan monitoring rendszer létrehozása, mely a Magyar Államkincstár rendelkezésére álló és egyéb adatok alapján folyamatosan ellenőrzi az önkormányzatokat. Ha valamely mutató aggályosnak tűnik, az ÁSZ az érintett önkormányzathoz fordul további információért, és ez alapján dönt a helyszíni ellenőrzés szükségességéről. Mindez folyamatos jelenlétet és a vagyoni, pénzügyi kockázatok figyelemmel kísérését biztosítja anélkül, hogy helyszíni ellenőrzést kellene lefolytatni.
A monitoring rendszernek köszönhetően az ÁSZ naprakész lesz az önkormányzatok pontos feladatait illetően is, mivel jelenleg nem egyértelmű, melyek a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok.
Warvasovszky Tihamér bemutatta az önkormányzatok kötelezettségállományának és eladósodási mutatójának alakulását, valamint a kötvénykockázatokat is. Kifejtette, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt az önkormányzati feladatok száma, de nem nőtt arányosan a rendelkezésre álló központi források összege.
…
A második ülésnap Dr. Szekeres Antal előadásával kezdődött, melynek címe „A megyei jogú városok képviselőtestületeinek és a polgármesteri hivatalok működésének összehasonlító elemzése, különös tekintettel az önkormányzati választások óta eltelt változtatásokra”. A megyei jogú városok önkormányzati működésének összehasonlító elemzése során beszélt az önkormányzati választások új anyagi és eljárásjogi szabályairól, valamint az önkormányzati szervezeti struktúra változásairól. Elmondta, hogy az új jogszabályok értelmében több aljegyző is választható, és lehetőség nyílt nem képviselőtestületi tag alpolgármesterek megválasztására. Az előadás során szó esett a hivatali szakmai munkáról, az önkormányzati ügyiratforgalomról, valamint adózási, végrehajtási és az állampolgárok adatainak nyilvántartását érintő kérdésekről is.”
Forrás:
A vidék fővárosainak jegyzői Békéscsabán, Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja, 2011. március 31.
