„Már 636 intézmény csatlakozott az idei, harmadik alkalommal meghirdetett digitális témahéthez, amelynek célja a fiatalok felkészítése a digitális világra, az online információk közötti válogatásra, azok strukturált keresésére, saját megoldások keresésére és megosztására – hangzott el az április 9. és 13. között tartandó eseményt beharangozó csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról beszélt, a kormányzati cél az, hogy minél nagyobb mennyiségű kulturális tartalom jusson el a felhasználókhoz. Emlékeztetett arra, egy kormánydöntés azt tűzte ki célul, hogy 2021-re a teljes múzeumi, könyv- és levéltári dokumentumállomány fele elérhető legyen digitálisan. Kiemelte: a kulturális alapellátásban való gondolkodás azt jelenti, hogy minél szélesebb rétegekhez szeretnék az értékes kulturális tartalmat eljuttatni. Az államtitkár hozzátette, hogy a közgyűjtemények kincseinek online elérhetővé tételével a digitális nemzetegyesítés is megtörténhet.
Célként említette, hogy a digitális fejlesztések eredményeként egy közös keresőfelületen legyenek hozzáférhetőek e digitalizált tartalmak, ami negyven százalékkal emelheti a közgyűjteményi tartalmak elérését.Óriási nagy költözködésbe fogunk – fogalmazott a 600 milliárd forintot meghaladó költségű múzeumáthelyezési és -felújítási programra utalva, amelyet történelmi léptékű kulturális intézményfejlesztésnek nevezett, megjegyezve, hogy a digitalizáció költségei mintegy 15 milliárd forintot tesznek ki.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos azt emelte ki: javában zajlik a hazai oktatási rendszer digitális átalakítása, a témahét így egyszerre alkalmas az elmúlt évek eredményeinek bemutatására és arra, hogy további lendületet adjon a folyamatnak, ezernél több iskolában százezernél több diáknak mutatva be, hogyan működik majd három-öt év múlva a hazai köznevelési rendszer.
El fogjuk azt érni, hogy három-öt esztendőn belül Európa legjobb, legizgalmasabb, legérdekesebb, legkomolyabb színvonallal bíró digitális oktatási rendszerei közé fog lépni a magyar oktatási rendszer” – jelentette ki a miniszterelnöki biztos. Mint mondta, a programban részt vevő intézményeknek azt kell vállalniuk, hogy több napon keresztül, több tantárgy oktatása során legalább napi öt órában alkalmaznak digitális eszközöket és módszereket, az ajánlás szerint úgy, hogy az több évfolyamot érintsen. Hozzátette, a cél az: Magyarországon a digitális átalakulás úgy valósuljon meg, hogy annak minden polgár a nyertese legyen, ez viszont csak úgy érhető el, ha elsajátítják a digitális írás- és olvasástudást. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a 21. század digitális iskolája érdekesen tudja átadni a tudást a fiataloknak.
Horváth Ádám, a programhetet koordináló Digitális Pedagógia Módszertani Központ divízióvezetője elmondta: az évek óta megrendezett témahetek funkciója, hogy új pedagógiai eszközökkel színesítsék a munkát, gyakorlati ismerteket, projekt- és csoportszemléletet, készség- és gondolkodásfejlesztést nyújtva. Megemlítette: a már működő három témahét a pénzügyi tudatosság, a fenntartható fejlődés, illetve a digitális kompetenciák köré szerveződik.
Jelezte: a digitális témahéten az indulás 2016-os évében 787 iskola 79 ezer diákkal vett részt, míg tavaly már 1019 intézmény, 129 ezer diák csatlakozott a programhoz, amelyben a tanórák mellett intézmények és cégek eseményei is helyet kapnak. Kitért arra, hogy első alkalommal csatlakoztak intézmények a témahéthez, és nagyságrendekkel nőtt a határon túli résztvevők száma.”
Forrás:
Hoppál: a digitális nemzetegyesítés is megtörténhet; OrientPress; 2018. március 8.
Szerkesztői megjegyzés: A digitális elérhetőség nyilvánvalóan a közös keresési felületen keresztül elérhető katalógusokra vonatkozik, és nem a fizikai tárgyak digitális másolataira.
