Új-zélandi kormányzati projekt a közigazgatáson belüli szakpolitikai tanácsadás színvonalának átfogó javítására – 2. rész

„Múlt heti hírlevelünkben a Taylor&Francis Online oldalán megjelent tanulmány és a The Mandarin azt ismertető szakcikke alapján bemutattuk az új-zélandi kormányzat törekvését a belső szakpolitikai tanácsadás (policy advice) színvonalának egységesítésére és javítására, valamint az ennek támogatására bevezetett átfogó keretrendszert.

A miniszterelnöki hivatal 2014-ben elindította szakpolitikai projektjét (Policy Project), melynek során a felismert problémák megoldására – a szakpolitikai közösség bevonásával, a velük való együttműködés során – kiterjedt eszközkészletet alakítottak ki és adtak át a közszolgálatban dolgozóknak. 2016-ban a miniszterelnök a projektmunka tapasztalatai alapján három szakpolitika-fejlesztési keretrendszert vezetett be: a szakpolitikai minőségi, a szakpolitikai jártassági és a szakpolitikai képességek keretrendszerét. A továbbiakban ezeket ismertetjük röviden.

I. A szakpolitikai minőségi keretrendszer (Policy Quality Framework) a jó minőségű szakpolitikai tanácsadó munka fő ismérveit foglalja össze, és azt, ami ezt lehetővé teszi: a több szempontból született nézőpontok figyelembevételét, a minőségi gyakorlatba ültetést, a minőségbiztosítási folyamatot és munkatervezést. Egész eszköztárat fejlesztettek ki a folyamat irányításának kezdeti szakaszára azok segítésére, akik a gyakorlatban alkalmazzák ezen megoldásokat, beleértve az értékeléshez szükséges eszközöket és a tevékenységek egész sorához szolgáló útmutatókat.

A még fejlesztés alatt lévő szakpolitikai módszertani eszköztár kereshető adattárat biztosít a szükséges információk, valamint elemzési módszerek útmutatóinak eléréséhez. Ezekből megtudható például, mikor és hogyan javallott alkalmazni módszertanként a magatartáselemzést (behavioural insights) vagy a tervezői gondolkodást (design thinking). Az eszköztár különböző alrendszereit más-más állami szervek látják el információkkal – az adatelemzési módszertant például a statisztikai hivatal biztosítja. Alapelv, hogy nem jelölik ki előre, melyik módszertan a legjobb – az eszköztár különböző koncepciók széles skáláját biztosítja a köztisztviselők számára, akik legjobb belátásuk szerint fogják a megfelelőt kiválasztani, egymással kombinálni.

II. A szakpolitikai jártassági keretrendszer (Policy Skills Framework) leírja, hogy milyen tudást, alkalmazott jártasságot és magatartást igényel a jó szakpolitikai tanácsadás. A leírások több szintre oszlanak: a kezdőktől a gyakorlottakon át a vezető szakértőkig. A keretrendszer eszközöket ad ahhoz, hogy segítsen az egyéneknek saját szakpolitikai jártassági profiljuk vagy személyes hitelesítő jellemzőik kidolgozásában. A vezetőknek pedig ahhoz, hogy feltérképezzék a csapat jártassági összetételét, és azonosíthassák a hiányokat, valamint átfedéseket.

Az erősebb közösségi elköteleződés a keretrendszer egyik fókuszterülete. A szakpolitikák gyakorlóinak jobban meg kell érteni azoknak az embereknek az életét, akik számára az adott szakpolitikát megtervezték, ami nagyobb elköteleződést tesz szükségessé az ügyfelek és más érdekeltek felé, akiknek szükségük van az elérhető adatok és tények értelmezésére, a politikai környezet és a kormány céljainak megértésére.

A szakpolitikai képességek keretrendszere (Policy Capability Framework) azt összegzi, hogy milyen szervezeti képességekkel, eszközökkel, kapacitásokkal kell rendelkeznie az intézménynek a jó szakpolitikai munkához. A keretrendszer eszközöket ad a mélyreható vizsgálathoz, ami arra serkenti a vezetőket, hogy jól irányzott kérdéseket tegyenek fel. Mennyire értette meg a szakpolitikai csapat, hogy mit akarunk elérni? Mi a hozzájárulásuk a szervezet, a szektor és az egész rendszer szakpolitikai céljainak eléréséhez? Mennyire fektet be aktívan a csapat abba, hogy tovább építse tudásbázisát?

A keretrendszer négy területre oszlik.

A „gondnokság” fő kérdése az, hogy mennyire sikerül fókuszálni a szakpolitika kimenetére és a jövőbeli képességek építésére.

A szakpolitikai minőségi rendszer azt vizsgálja, mennyire vagyunk képesek és mennyiben tudjuk támogatni a minőségi szakpolitikai tanácsadást.

Az ügyfélcentrikus elkötelezettség értékelésénél a kulcskérdés az, hogy mennyire találkozik a munkát a miniszterek, az ügyfelek és más érdekeltek elvárásaival.

És végül az emberi képességeknél választ keresünk arra, hogy miképpen tudjuk biztosítani a megfelelő készségeket a megfelelő helyen és időben.

”