Skip to main content
gazdaságközigazgatás: külföldönpolitikatársadalom

A kínai társadalmi kreditrendszer különös valósága a mindennapokban

Szerző: 2018. június 10.június 2nd, 2019One Comment

„Hírleveleinkben többször is foglalkoztunk a Kínában 2014-ben elindított, a maga teljességében a tervek szerint 2020-ban megvalósuló társadalmi kreditrendszerrel (TKR). A Wired oldalán újabb érdekes – némely esetben európai szemmel erősen szokatlannak tűnő – részletek derültek ki arról, hogy mit is jelent ez a mindennapi életben. A szerző emlékeztet rá, hogy sokan valóságos orwelli rémálom beteljesülését látják benne, míg a múlt heti hírlevelünkben általunk is ismertetett tanulmány szerint nem ez a fő cél. Az állampolgárok megfigyelésére és kordában tartására a kínai államberendezkedésnek számos, eddig sem titkolt eszköze van, ráadásul a TKR jelenleg inkább különböző helyi kezdeményezések „ökoszisztémájaként” írható leginkább le, nem pedig központi kezdeményezésként. A kezdeményezők és úttörők között pedig jelentős szerepet töltenek be üzleti vállalkozások, a maguk többszázmilliós ügyfélállományukkal. Mind a jelenleg ismertetett, mind a múlt heti hírlevélben bemutatott elemzés rámutat ugyanakkor arra, hogy a TKR modelljének kiépülése során elmosódnak a határok a magánszféra és a politikai színtér, az üzleti és az állami szektor, a helyi és a központi hatáskörök között, ami korántsem oszlatja el azokat az aggályokat, miszerint a jelenleg még „csak” üzleti céllal gyűjtött és felhalmozott adatok egyszer az állam kezében is hatékony eszközzé válnak a társadalmi kontroll gyakorlásában, egy „IT-alapú autoriter rendszer” kiépítésében és fenntartásában.

A Wired szakcikke szintén kitér a TKR-ben úttörő szerepet játszó, 2015-ben indult Sesam kreditrendszer bemutatására. A Sesam Creditet az Alibaba e-kereskedelmi óriás pénzügyi leányvállalata, az Ant Financial vezette be, 350-től 950 pontig értékelve ügyfelei megbízhatóságát. Mint arra az elemzés már az elején rámutat, az európai (példa kedvéért brit) gyakorlatban a hitelminősítés során csak a pénzügyi megbízhatóságot értékelik, és azt csupán hitelkártya kiadásakor vagy kölcsön nyújtásakor veszik figyelembe, a kínai gyakorlat ennél sokkal átfogóbban értékeli a helyesnek tartott viselkedést és a „szavahihetőséget”. A szerző ennek illusztrálására néhány konkrét példát mutat be – nem csak a mérésre, hanem a jutalmazásra és a büntetésre is.

Kórházi várólisták átugrása. A kínai kórházakat hatalmas bürokrácia és hosszas várólisták jellemzik. A Sesame Credit a 650 pont felei ügyfeleinek nem csak célirányos kölcsönt kínál, hanem a várakozási idő akár 60%-os csökkentését is ígéri. Ugyanakkor szankcionálhatja is például azokat a pácienseket, akik erőszakosan léptek fel egészségügyi dolgozókkal szemben, vagy olyan szolgáltatókat, amelyek illegális plasztikai sebészeti rendelőket tartottak fenn.

Büntetések a virtuális valóságból. A Sesam Credit ügyvezetője már 2015-ben kijelentette: kreditértékük lefokozására számíthatnak azok, akik napi 10 óránál többet játszanak videojátékokkal, míg jutalmazhatják azokat a gondos szülőket, akik egy rakás pelenkát vásárolnak. De a videojátékoknak ennél közvetlenebb hatása is lehet a kreditpontokra: a példában említett népszerű online játékban, miután a részvételhez hivatalos állami azonosítójukat és kreditértéküket is meg kell adniuk a versenyzőknek, csalás esetén ez utóbbiakat a rendszer akár azonnal csökkentheti, ami ezután a valós életben is nehézségeket okozhat egy későbbi hitelfelvételnél.

K-pop rajongóinak kordában tartása. A K-pop (koreai pop) fanatikus kínai rajongói nem egyszer komoly fennakadásokat okoztak a pekingi reptér működésében, amikor egy koreai sztár érkezésekor benyomultak az utasoknak fenntartott térbe, hogy mielőbb kedvencük közelében lehessenek. (Európában a K-pop csak ritkán tör át, így nehéz elképzelni, hogy Koreában, de Ázsia más részein is milyen hihetetlen népszerűségnek örvendenek a műfaj előadói.) Ezt a fajta kergeséget eddig olcsón megúszták nagy tömegük és amiatt, hogy olcsó és visszatéríthető jegyekkel legálisan is bejuthattak az egyébként számukra tiltott zónákba. Az új szabályozással a hasonló kihágásokat elkövetőket egy éves repülési tilalommal vagy más TKR-büntetéssel sújthatják, más repülőtéri garázdaságokhoz hasonlóan. (Az írás ugyan nem tér ki rá, de a „gyanús” csoportok és egyének azonosítását a közösségi hálós aktivitásuk nagymértékben megkönnyíti – egy K-pop sztár érkezésekor a megfigyelt kört elég leszűkíteni deklarált rajongóikra.)

Jutalmak társkereső oldalakon. Kínában a magas TKR-érték a párkereső oldalakon is nagy előnyt jelent. (Tegyük hozzá: a demográfiai sajátosságok miatt, miszerint a férfiak száma lényegesen meghaladja a nőkét, ez különösen súlyos szempont.) Az egyik népszerű, 140 millió (!) felhasználóval rendelkező kínai társkereső oldal (amelynek tulajdonosai között az amerikai Tinder anyavállalata is ott van) a magas Sesam Credit pontszámmal rendelkezőknek jobb láthatóságot biztosít (vagyis nagyobb eséllyel találnak rájuk), egy másik társkereső pedig feltűnő helyen jelzi is ügyfelük pontszámát, amennyiben az hozzájárul. De voltak egészen furcsa vadhajtások is. Az Alipay létrehozott egy olyan alkalmazást, amely csak nők részvételével szervez felhasználói csoportokat, de 750 kreditpont fölött férfiak is kommentálhatnak rajta. Az esetek többségében ez nyílt szexuális ajánlat volt, ami hamar a „digitális prostitúció” kategóriájába nyomta az alkalmazást (amit azóta leállítottak).

Letét nélküli bérlés. A magas kreditpont lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy letét nélkül vehessenek ki hotelszobát vagy bérelhessenek autót, ami lényegesen könnyebbé teheti a mindennapi életet Kínában. De az ellenkezőjére is van példa: helytelen viselkedéssel (mint pl. bliccelés, hamis termékleírás közzététele a neten, lefoglalt szobák igénybe nem vétele) egy kormányzati kreditrendszerben is pontokat lehet veszíteni, ami komoly utazási és szolgáltatási korlátozásokkal járhat. A kormány az utazási korlátozásokkal sújtottak nevét nyilvánosságra is hozhatja, amire éppen nemrég konkrét példa is volt.

Összejövetelek tiltása. A kormányzat Kínában a TKR-t is igénybe veszi a civil szféra feletti kontrolljának gyakorlásában, az „illegális társadalmi szervezetek” szétzúzására. A civil ügyek minisztériuma bejelentette, hogy feketelistát fog vezetni mindazokról, akik csalónak, megtévesztőnek minősített szervezetekben vesznek részt, csökkentve az ilyen személyek TKR-pontszámát. Az azonban, hogy egy szervezet legális vagy nem legális, nagymértékben politikai megfontolás kérdése. A legálisak közé ráadásul a formailag civil, de valójában a kommunista párt szervezte szervezetek is beletartoznak.

Vásárlások korlátozása. A legfelsőbb bíróság 2015 óta közzé teszi azok listáját, akik elmulasztották befizetni bírói úton kiszabott büntetésüket (milliókról van szó) a Sesam Credittel kapcsolatban. A jelenlegi gyakorlat szerint a Sesam Credit csökkenti ezen ügyfelek pontértékét, korlátozva lehetőségeiket a luxusjavak vásárlásában. (Újabb példájaként az üzleti szféra és az államhatalom közötti átjárhatóságra.) Tekintve azonban, hogy a mobilfizetés rendkívül széles körben elterjedt Kínában, a gyakran adósságban maradókat – még ha ez ma még extrém példának is tűnik – akár attól is eltilthatják, hogy reggelit vagy buszjegyet vegyenek maguknak, vagy akár munkát keressenek.”

Forrás:
The odd reality of life under China’s all-seeing credit score system; Charles Rollet; WIRED UK; 2018. június 5.
Lásd még: Sesame Credit; Wikipédia