„Az alkotmányozással kapcsolatosan hatalmas politikai és szakmai viták és álviták közepette lassan, de szinte napról-napra határozottabban előtérbe kerül a járások léte, ha úgy tetszik: a járási rendszer visszaállítása. Függetlenül attól, amint azt több írásomban említettem, úgy tűnik, hogy az alkotmányozás kérdése alapvetően nem érintette (remélhetőleg) az önkormányzatiság és az önkormányzati rendszer lényegét.
Azt viszont rögtön ki kell emelni, hogy a járás, mint téma iránti érdeklődés nem véletlenül haladja meg az átlagosat, hiszen olyan dologról beszélünk, amely közvetlenül vagy közvetve érinti, illetve érintheti lényegében az ország teljes lakosságát. Példának okáért ugyanis nehezen képzelhető el legalábbis nagy számban olyan fővárosi ember, akinek ne lennének vidéki rokonai, vagy a családban ne lenne semmiféle Budapesten kívüli ingatlan stb.. Márpedig ők, illetve ezek valamelyik járáshoz fognak tartozni, bár még nem tisztázott egyértelműen a városok helyzete.
Ehhez képest még napjainkban is rendkívül kevés „biztosat” lehet tudni a leendő járásokról, hiszen az eddig általunk is gondosan gyűjtött különböző hírek, híradások végül is legfeljebb egy-egy részterületet/részkérdést érintettek, közelítően nem fogják át a megoldandó témaköröket, az azokkal óhatatlanul együtt járó problémákat.Ilyen körülmények között a megjelent és esetenként egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokon, véleményeken, hiteles vagy kevésbé hiteles állásfoglalásokon kívül elsősorban korábbi tapasztalatokra, illetve a gyakorlatban dolgozó és véleményükkel többször segítő, gyakorló kollégák megnyilvánulásaira hagyatkozhatom. Ezekből állítottam össze egy csokorra valót – azzal a céllal, hogy további gondolkodásra késztessem, megerősítésre vagy éppen cáfolatra bírjam a téma iránt komolyabban érdeklődőket. Részleteiben:
1) Szinte minden jel arra mutat, hogy a létre jövő járások „csak” állami, igazgatási feladatokat fognak majd ellátni.
…
2) Kiemelkedő jelentőségű annak szabályozása, hogy a létrejövő járási hivatalok, amelyek tulajdonképpen kormányhivatalok lesznek, milyen feladatokat és hatásköröket látnak majd el. Elsősorban azt lesz majd nem egyszerű eldönteni, hogy az új hivatalok megkapják-e a jelenlegi teljes települési jegyzői államigazgatási feladat-hatásköri rendszert, vagy annak csak egy részét (de konkrétan melyeket?!).
…
3) Óriási jelentőséggel bír annak eldöntése, hogy az új rendszerben végül is hány járás legyen.
A mai ismeretek alapján semmiképpen nem szeretnék egyfajta számháborúba belemenni. Csak annyit tartok szükségesnek megjegyezni, hogy ebben a kérdésben akkor lenne célszerű végleges döntést hozni, ha már pontosan körvonalazódtak a hivatalok által ellátandó feladatok és hatáskörök.
…
4) Az eddigiek alapján nem érzem tisztázottnak a városi jegyzői jogkörök és a járási hivatalok egymáshoz való kapcsolatát, magyarán azt, hogy hogyan fognak beilleszkedni a városok a járási szisztémába.
…
5) Az előző pontban írtakhoz hasonlóan a magam részéről távolról sem látom egyértelműnek a jelenlegi körjegyzőségek jövőbeli helyzetét, hiszen több érv inkább ezek megszűnése/megszüntetése mellett szól. De: tényleg ilyen egyszerű ez?
6) Utoljára, de távolról sem utolsó sorban említem a települési, ez esetben mindenekelőtt és elsősorban a községi/nagyközségi jegyzők (és részben az általuk vezetett apparátusok) jövőbeni helyzetét.”
Forrás:
A közeledő járásokról, Dr. Kara Pál, ETK Önkormányzati Klub, 2011. április 12.
