„Magyarország gazdasága az egyik legnyitottabb a világon, és nem rossz a magyar alkupozíció a nemzetközi értékláncokban – hangzott el a Világgazdaság konferenciáján.
A hatéves bérmegállapodás sikeres, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet szükségessé is teszi a folyamatos bérnövekedést, de ez a következő években is nyűg lesz a cégek számára, hogyan tudják továbbra is megőrizni a versenyképességüket a növekvő bérköltségek miatt – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Világgazdaság Versenyképesség – magasabb fordulatszámon című konferenciáján.Meglátása szerint ideje elfelejteni a bérfelzárkózás kifejezést, ugyanis a gazdaság, hatékonyság és növekedés zárkózik fel, és ehhez kell igazodnia a béreknek is.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint kiszámíthatóságot teremt a hat éves bérmegállapodás, az állami szerepvállalás pedig garantálja, hogy bizonyos reálkereset elérése után csökkentetni fog közterhet.Magyarország gazdasága az egyik legnyitottabb a világon, és nem rossz a magyar alkupozíció a nemzetközi értékláncokban – emelte ki Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Meglátása szerint az a vállalkozó, amely nem tudja kitermelni a megemelkedett béreket, magára vessen. Elmondása szerint a termelékenység folyamatosan növekszik, 2009 és 2016 között a kisvállalkozói szektor termelékenysége (20 százalék) jobban nőtt, mint a nagyvállalatoké (16 százalék), tehát a cégek bírják a versenyt.
A kis és középvállalatoknak ez az eredménye nagyobb az uniós átlagnál.
Az államtitkár azt is tévedésnek nevezte, hogy a cégvilág szétaprózódott, ugyanis a vállalkozók jelentős része vállalkozói szerződéssel dolgozik valahol, és ők nem a klasszikus cégvilághoz tartoznak. Van a cégeknek egy másik része, például egy családi cukrászda, amely standard tevékenységet végez. A tényleges vállalkozások mögött stratégia, termék, innováció, hatékonyság, növekedés van.A kisvállalkozásoknál az újítást és a megújulást kell segíteni.
Innovációt a közepes és a nagyvállalatoktól lehet elvárni. A Magyarországon lévő multik sokkal kevesebbet innoválnak, mivel az a centrum luxusa, tehát nem a kis cégek húzzák le a számokat. Az államtitkár szerint el kell érni, hogy innovációs tevékenységet hozzanak a multik az itteni üzemekbe, ehhez jó környezetet teremtsen a kormányzat, a hazai nagyvállalatokat rávegyék, hogy nemzetközi piacon is értelmezhető innovációkat hozzanak létre, a kisvállalati kört pedig megújulásra segítsék.Az MGYOSZ alelnöke szerint az innováció Magyarországon kulturális probléma, ami hatással van a versenyképességre is. Ha azt látja egy vállalkozó, hogy az innováció költséges, időigénye, ráadásul még kockázatos is, akkor nagyon kis százalék indul el ebbe az irányba. Akkor kezdenek innoválni a cégek, ha még a bizonytalan piaci környezetben is vannak kapaszkodó pontok. Éppen ezért például a kiszámítható jogi környezet nagyon fontos. Rolek Ferenc szerint Magyarországon elég gyorsan változnak a jogszabályok, fontos lenne ezen a területen a kiszámíthatóság, hogy fel lehessen rá készülni, és ne két nap alatt léptessék életbe.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az innováció messze túlmutat gépek beszerzésén, több pályázat a céges folyamatok megújulását célozza. Az új technológia megvétele új kultúra megvételét is kell, hogy jelentse.”
Forrás:
Az innováció a megújulásról szól, nem a gépekről; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. február 21.
Konferencia
