Az ENSZ szakmai párbeszédet indít az államok kibertérbeli viselkedéséről – kettőt is
Hamarosan megkezdi a munkát az ENSZ égisze alatt létrejött különleges munkacsoport, amely az „államok viselkedését” hivatott vizsgálni a kibertérben. Pontosabban: az egyik munkacsoport, merthogy mindjárt kettő is alakult, az egyik Oroszország, a másik pedig az Egyesült Államok kezdeményezésére. Ami önmagában is jól mutatja: az egyre erősödő rivalizálás a két nagyhatalom között gyors tempóban terjed át a mindinkább meghatározóvá váló ötödik geopolitikai dimenzióra, azaz a kibertérre is.
A fejlemények előtörténetéhez tartozik, hogy még tavaly ősszel Oroszország is, az USA is határozat tervezetet terjesztett elő a témában. Elsőnek az orosz kezdeményezésről szavazott a világszervezet Közgyűlése. Az A/RES/73/27 jelű dokumentum, amely a nem különösebben sokat mondó „Fejlemények a nemzetközi biztonságot érintő információs és telekommunikációs térben” címet viselte, egy nyílt mandátumú munkacsoport (Open-Ended Working Group – OEWG)felállítását irányozta elő azzal a céllal, hogy további egyeztetést folytasson az államok viselkedésére vonatkozó „kibernormák” témájában. A magyarul (egyelőre még) kicsit szokatlanul csengő megfogalmazás arra a hovatovább kulcstényezőre irányul: mit tehetnek, hogyan tehetnek, mikor tehetnek, milyen feltételek és körülmények között tetetnek – vagy nem tehetnek – valamit a kibertérben „mozgó” állami szereplők. A beterjesztett javaslat listába szedve sorolja fel a kibertérben való mozgás, ténykedés során követendő, betartandó nemzetközi viselkedési normákat. A véglegesen szavazásra beterjesztett orosz szöveg két érdekességet tartalmazott: az eredeti javaslathoz képest jelentősen megkurtították a megvitatásra javasolt követendő kibernormák számát, az eredeti változatban szereplő 25 normához képest már csupán 13-at említve. Bekerült azonban egy norma, amit az oroszok – tekintetbe véve az elmúlt két és fél év nemzetközi információs és dezinformációs kampányait – láthatóan kardinálisnak tekintenek.
Az utólag beillesztett norma azt mondja ki: minden olyan vádat, amelyet arra vonatkozóan fogalmaznak meg, hogy államok az IKT-eszközrendszerre támaszkodva illegális tevékenységeket szerveznek, vagy illegális cselekedeteket hajtanak végre – bizonyítékokkal szükséges alátámasztani. Ha felidézzük a 2016-os amerikai elnökválasztás óta a politikai (és szakmai) közbeszédet eluraló „fake news” tematikát, akkor rögtön világos, hogy a – többnyire rögtön a vádlottak padjára terelt – oroszok miért tartják perdöntő jelentőségűnek ezt a kitétel. Ahogy azon sem csodálkozhatunk, az események fényében, hogy ezt a határozat tervezetet, miközben a Közgyűlés elsöprő többséggel, 119 igen szavazattal elfogadta, az USA, valamint NATO szövetségesei, az EU tagállamai, továbbá az angol-szász különleges kapcsolati rendszerbe tartozó Új-Zéland és Ausztrália elutasította azt.
Az Egyesült Államok diplomáciája ugyanakkor saját határozat tervezetet terjesztett be. Az A/RES/73/266 jelű kezdeményezés megtárgyalását hetek át halasztotta a világszervezet, a hivatalos indoklás szerint annak jelentős költségvonzata miatt. Az USA indítványa szerint egy új Kormányzati Szakértői Csoportot (Group of Governmental Experts – GGE) kell felállítani annak érdekében, hogy egy a témában korábban felállított ilyen testület munkáját folytassa. A határozat tervezetet szintén, még nagyobb többséggel elfogadta a Közgyűlés – ez alkalommal Oroszország és Kína szavazott nemmel (több ázsiai és latin-amerikai állammal karöltve).
Az orosz javaslat alapján felálló munkacsoport 2019 júniusában kezdi meg működését, és előre láthatóan 2020 őszéig végzi munkáját. Fő jellegzetessége (erre utal nevében a „nyílt mandátum”), hogy az ENSZ valamennyi tagállama delegálhat szakértőket az általa folytatott munkamegbeszélésekre, vitákra. Ezzel szemben az amerikai javaslat alapján felálló munkacsoport jóval szűkebb résztvevői körre korlátozza majd munkáját. Jellemzője az is, hogy a – három évesre tervezett – működése végén közreadandó jelentését nem szükséges egyhangúlag megszavaznia a résztvevőknek.
Az említett ENSZ határozati javaslatok letölthetők az alábbi linkekről:
Resolution adopted by the General Assembly on 5 December 2018. 73/27. Developments in the field of information and telecommunications in the context of international security; United Nations, General Assembly; 2018. december 11. (.pdf)
Resolution adopted by the General Assembly on 22 December 2018. 73/266. Advancing responsible State behaviour in cyberspace in the context of international security ; United Nations, General Assembly; 2019. január 2. (.pdf)
Discussing State Bahaviour in Cyberspace: What Should We Expect?; Stadnik Ilona; Diplo Foundation; 2019. március 20..
Közösségi média-fülelés: a közdiplomácia hasznos eszköze, tartják a svédek
A Svéd Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Svéd Intézet 2016 óta alkalmaz digitális média eszközöket a közösségi médiában, illetve más online terekben zajló, Svédországról szóló „online beszélgetések” monitorozására.
A közkeletű kifejezéssel csak „közösségi média-fülelésnek” is nevezett tevékenység mozgatóelve az, hogy az egyes szervezetek – jelen esetben a svéd országimázs közvetítéséért felelős külügyminisztériumi háttérintézmény – napra kész információkkal rendelkezzen a Világhálón a megbízóval, jelen esetben Svédországgal kapcsolatban terjedő „szóbeszédről”. Az igazság az, hogy ez az ártatlannak, talán akár jelentéktelennek tűnő elektronikus csacsogás, digitalizált, hálózatba szerveződő és mobilizált korunkban, mindennél fontosabb visszajelzést biztosíthat egy ország „soft power alapú” külpolitikai érdekérvényesítésének tervezéséhez és menedzseléséhez.
A közösségi média-fülelés nyílt forrásból, alapvetően a Facebook, aTwitter, az Instagram, a YouTube, de nem különben online blogok, vagy egyes ma is igen aktív és befolyásos online fórumok (pl. a Reddit), valamint természetesen az online hírcsatornák monitorozásából nyeri ki a szükséges információt. A svéd szakértők három jelentős okot azonosítottak, ami véleményük szerint feltétlenül indokolttá teszi napjainkban azt, hogy a közdiplomáciával foglalkozó szervezetek intézményesen, folyamatosan, átfogóan figyelemmel kísérjék az online beszédterekben zajló információforgalmat.
- A közösségi média figyelése különösen alkalmas arra, hogy hosszú távú tendenciákat, fejleményeket kitapintsunk, észrevegyünk.
- Ugyanakkor a közösségi média monitorozása szinte egyedülállóan naprakész visszajelzést szolgáltasson a közvélemény pillanatnyi témáiról, vélekedéseiről, értékítéleteiről.
- A közösségi terek figyelése különösen jól segíti a „kommunikációs lehetőségek” megpillantását, azonosítását.
Ahogy a fenti felsorolásban említettük, a közösségi média beszélgetések monitorozása elsősorban a hosszú távú tendenciák, az egyes alakuló, vagy átalakuló trendek észlelésére és elemzésére kínál elsőrangú alkalmat. Természetesen, itt nem véletlenül hangoztatjuk a hosszú távot. Tényleges tendenciák nyilván csak viszonylag hosszabb idősorokba rendezhető adattömeg megfigyelése, elemzése révén válnak azonosíthatókká. A svéd közdiplomáciai szakemberek megemlítik, hogy már egy olyan triviális információ, mint például a forgalom volumenének figyelése, elemzése, jelentős visszajelzést biztosít a svéd külpolitika tervezőinek és végrehajtóinak. A Svéd Intézet például négy nyelven, angolul, spanyolul, oroszul és arabul folyó – és Svédországhoz kapcsolódó – online beszélgetésfolyamokat kísér figyelemmel. Jól érzékelhető például az elmúlt másfél évben a svéd érintettségű spanyol és arab közösségi média forgalom növekedése, miközben az angol nyelvű forgalom, az orosszal együtt, számottevően visszaesett.
A puszta forgalomelemzésen túl persze az online terek tematikus figyelése hozza az igazán fontos tájékozottságot. A Svéd Intézet monitorozó rendszere egyébként nem csupán a Svédországról szóló online beszélgetésekre fülel. Bizonyos, a svéd külpolitika számára meghatározó témákat önállóan is figyelnek: amennyiben a „zöld politika”, a „klímaváltozás”, a „nemi esélyegyenlőség”, vagy a „migráció” fogalmához kapcsolódva említés történik valahol Svédországról, akkor a monitorozó rendszer azt is rögzíti.
A közösségi média figyelésének másik nagy erőssége a naprakészség. Sőt, a közösségi platformokon zajló valós idejű monitorozással nem is naprakész, hanem a szó szoros értelmében percre kész visszajelzéshez juthatnak a külpolitikai tervezők, döntéshozók és működtetők. A nagy, átfogó tendenciák észlelése, önmagában, nem mindig tudna megfelelő értelmezési keretet biztosítani. A forgalom volumene például, tehát a Svédországról szóló online beszélgetés, információcsere, roppant egyenetlenül változik az időben. Grafikusan felrajzolva a forgalomadatokat, egészen figyelemre méltó változékonyságot, volatilitást tapasztalhatunk. A közösségi média forgalom közelebbi fókuszú elemzése éppen abban segít, hogy egyfajta hátteret, szélesebb kontextust ad a vadul változó trendeknek.
Az óriási információ tömegen – ne feledjük, a Svédországról szóló, vagy az országot valamilyen összefüggésben említő közösségi média és egyéb online posztok száma milliós nagyságrendű – tehát e hamisítatlanul Big Data kategóriába eső információ halmazon nem mindig könnyű átlátni. Megfordítva a közismert mondást úgy fogalmazhatunk: sokszor az erdőtől nem lehet látni a fákat. Nem mindig könnyű észlelni, hogy a svéd érintettségű online információforgalom milyen témák körül sűrűsödik. A közösségi média figyelő szoftverek természetesen kínálnak bizonyos analitikus eszközöket (pl. szófelhő, vagy klaszter funkciók), de ezek többnyire meglehetősen kezdetleges eszközök csupán. A svéd külügy közösségi háttérfigyelői több módszert is bevetnek a legfontosabb témák, álláspontok, attitűdök azonosítására, kiszűrésére. Előszeretettel használják fel például az érzelem elemzés, a sokat emlegetett sentiment analysis eszköztárát: többnyire ezek a megoldások is részei a szabvány közösségi média monitorozó termékeknek. De a kézi erővel végzett kiegészítő elemzés sem hagyható el teljesen, vallják a svéd szakemberek. Bizonyos klaszter alapú elemzésekhez például, a finomhangoláshoz, továbbra is elengedhetetlen ez a fajta manuális munka. Természetesen a hálózatelemzés is hasznosnak bizonyulhat az információk elemzéséhez, kontextusba helyezéséhez, átfogó értelmezéséhez: az egyes posztokban megjelenő információk esetében perdöntő lehet az is, hogy mi azoknak az adatoknak az eredete; honnét indultak ki, milyen útvonalon terjedtek az egyes közösségi terekben.
A Svéd Intézet közösségi média figyelői rendszeresen összefoglalják vizsgálódásuk eredményei. Az időszakos jelentésekben bemutatott és elemzett témákhoz, attitűdökhöz, tendenciákhoz kapcsolódva sokszor dolgoznak ki az eredményekre reflektáló saját kommunikációs stratégiát is.
Social Listening: a Tool for Public Diplomacy Organizations; Ida Grundel, Jacob Stenberg; USC Center on Public Diplomacy; 2019. március 26.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
