A végtelen történet: végre megszületik az amerikai Külügy kiberdiplomácia szervezete. Talán
A nemzetközi kapcsolatok napjainkra egyik legfontosabbá váló területe, a kibertér multilaterális szabályozása, a nemzeti kibertechnológiai érdekek képviselete, egyszóval, a kibertérre vonatkozó diplomácia (röviden: kiberdiplomácia) évek óta nem jelenik meg kellő körvonalakkal, és főleg kellő súllyal az Egyesült Államok külügyi apparátusában. Most végre, talán, elmozdul a holtpontról ez a két éve lebegő probléma, mivel az US Külügyminisztériuma a napokban hivatalosan is értesítette a Kongresszust arról a tervről, hogy a minisztérium szervezetén belül felállítják a Kibertér Biztonság és Emergens Technológiák Igazgatóságát (Bureau of Cyberspace Security and Emerging Technologies – CSET). Az újonnan megalakuló részleg mandátuma arra vonatkozik majd, hogy „irányítsa az amerikai kormányzatnak a kibertér ( valamint az azt szolgáló technológiák) biztonságának megteremtését és megőrzését célzó diplomáciai erőfeszítéseit.” Feladata lesz az is, hogy csökkentse az online terekben kirobbanó konfliktusok kialakulásának veszélyét a stratégiai kiberversengésben.
Az új igazgatóság a tervek szerint 80 munkatárssal indul majd, és kezdeti költségvetése 20,8 millió dollárra rúg. Az új szervezeti egység élén nagyköveti rangú vezető áll majd, akit a Szenátus hagy jóvá. Az intézményrendszeren belüli súlyát jelzi, hogy a poszt a helyettes államtitkári címmel (Assistant Secretary of State) lesz egyenrangú, és a vezető közvetlenül a Fegyverzetellenőrzési és Nemzetközi Biztonságpolitikai Államtitkár (Undersecretary of State for Arms Control and International Security) alárendeltségében végzi munkáját. Ha a kezdeményezés most végre kilép a tervezési fázisból, akkor egy csaknem két éve tartó huzavona végére kerülhet pont.
A különös „interregnumról”, hogy ti, a világ vezető nagyhatalmának külkapcsolati apparátusában éppen a kiberügyekkel kapcsolatos témáknak nincsen felelős gazdája, mi is többször beszámoltunk már az elmúlt másfél évben. A szervezeti bénultság, hiátus 2017 végéig nyúlik vissza: Rex Tillerson, akkori külügyminiszter döntésével, hogy megszünteti a kiberbiztonsági koordinátori posztot, hosszan elnyúló patthelyzetet idézett elő. Tillerson ugyanis azt tervezte, hogy a kibertér biztonságára vonatkozó feladatokat egy újonnan felállított szervezeti egységre, a Kibertér és Digitális Gazdaság Igazgatóságára bízza. Első lépésként a miniszter mintegy „lefokozta” a korábbi kiberkoordinátori posztot, és a kibertérrel kapcsolatos amerikai külpolitikai tevékenységek irányítását Robert Strayer helyettes másod államtitkár vitte tovább. Tillerson átalakítási tervei azonban, meglehetősen szokatlan módon, felbőszítették a republikánusok vezette Kongresszust, olyannyira, hogy a Ház nem csupán visszaállította a kiberkoordinátor korábbi feladatköreit, de még meg is toldotta azokat újabb funkciókkal és hatáskörökkel.
A Mike Pompeo, mostani külügyminiszter által beterjesztett átalakítási terv kompromisszumos módon szándékozik rendezni a fontos külügyi poszt kérdését. Az amerikai képviselőház bennfentesei szerint azonban a most benyújtott szakmai terv még a korábbi elképzeléseknél is rosszabb. Szakértők szerint a terv két alapvető gyengeséggel rendelkezik. Az első: túlságosan szűk a hatásköre. Azzal, hogy az új Igazgatóság feladatait a kiberbiztonság témáira korlátozzák, kikerülnek a kompetenciájából olyan nagy fontosságú, kapcsolódó probléma területek, mint például a digitális gazdaság, vagy az Internet szabadságának kérdése. A szorosan összetartozó problémák szétszabdalása, és külön szervezeti egység hatáskörébe rendelése semmiképpen sem lesz szerencsés, és szinte bizonyosan bürokratikus presztízsharcokhoz vezet majd – vélik a szakértők. Másfelől az új szervezet, pontosabban annak „jelentési láncolata” egyértelműen a kibertémák egyfajta „szekuritizálását” jelzi. A kibergazdaságban érintett szereplők attól tartanak, hogy a kibertér – valójában nagyon is összetett – kérdéskörei alapvetően egy döntően biztonságpolitikai perspektívában jelennek majd meg, ami kedvezőtlen lehet a digitális iparágak, az üzleti világ szereplői számára.
State department proposes new 20.8 million dollar cybersecurity bureau; Sean Lyngaas; Cyberscoop; 2019. június 5.
Proposed State Department bureau takes wrong approach to US cyber diplomacy; Andy Taylor; Cyberscoop; 2019. június 7.
Közösségi média katonák, vagy közdiplomáciai szereplők? Izrael erősíti jelenlétét a digitális terekben
Május 17-én, alig egy nappal azt követően, hogy a Facebook cég egész sor, izraeli szervezetek által működtetett fiókot törölt a közösségi platformról – „megtévesztő viselkedés” és manipuláció vádjával – Izrael Állam külpolitikai szervezetrendszere is lépett. A Stratégiai Kapcsolatok és Közdiplomácia Minisztériuma nyilvános tendert hirdetett meg több vezető izraeli sajtótermékben. Ahogy az ügyben nyilatkozó miniszter, Gilad Erdan aláhúzta: ez az első olyan izraeli kormányzati kezdeményezés, ami az országhatárokon kívüli Izrael-barát aktivisták szervezetszerű támogatását szolgálja majd. A program számottevő, mintegy 1,6 millió dollárnak megfelelő összeget fordít majd – nyilvános pályázati rendszerben – az Izrael ügyével szimpatizáló civil kezdeményezések, és különösen online kampányok támogatására.
Érdemes felfigyelni rá, hogy a kormányzati program gazdája nem az Izraeli Külügyminisztérium, amely egyébként nagyon erőteljes közdiplomáciai fókusszal rendelkezik, és ahol a digitális diplomáciai kezdeményezések is összpontosulnak. A mostani kezdeményezés egy külön minisztérium fennhatósága alá tartozik, ami deklaráltan Izrael közdiplomáciai tevékenységeit kívánja előmozdítani. Ez az eset is jól példázza azt, hogy a mai (szakmai és populáris) közbeszédben hogyan jelenik meg két sűrűn használt fogalom – ugyanazon érem két oldalaként. Az Izrael politikáját bíráló szervezetek (palesztinok és mások) ugyanis palesztin ellenes propagandának tekintik azt, amit a minisztérium közdiplomáciaként definiál. És ennek megfelelően a mostani kezdeményezést az izraeli állami célokat külföldön szolgáló „közösségi média katonák” toborzásának minősítik. A világ geopolitikai törésvonalai mentén haladva, ezzel a jelenséggel találkozunk nap mint nap. Ami az egyiknek a külföldi közvélemények tájékoztatása, megszólítása – az a másik oldalnak propaganda, manipuláció.
Ami bizonyos: a Stratégiai Kapcsolatok és Közdiplomácia Minisztériuma által most indított program egyik deklarált célja, hogy eredményesen lépjenek fel, mindenekelőtt a narratívákat egyre inkább formáló közösségi média terekben, a BDS (Boycott, Divestment and Sactions) nevű nemzetközi, Izrael-ellenes bojkott mozgalom ellen. Amelynek sok, és igen nagy jelentőségű támogatója akad a nyugati világban és így rendkívül hatásosan képviseli az izraeli politikával szembeni kritikáját. És, amit ugyanakkor egyértelműen egy a „náci Németország legsötétebb pillanataira emlékeztető”, antiszemita kezdeményezésnek nyilvánított egyik legutóbbi ülésén a német Bundestag. Érdekes egybeesés: éppen május 17-én, az izraeli program bejelentésének napján.
Israel launches massive recruitment drive for social media warriors; Middle East Monitor; 2019. május 23.
Az EU a kulturális diplomácia online eszközrendszerének használatát bátorítja
Az Európai Unió Tanácsa a napokban cselekvési keretet állított fel, amelyben arra kéri a tagállamok kormányait, valamint az EU külügyi intézményrendszerének szervezeteit, hogy hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi kapcsolatok kulturális dimenziójának érvényre juttatása, erősítése érdekében.
Ennek keretében a tagállamok feladatául jelöli ki, egyebek mellett:
- fejlesszék tovább a már létező tudás- és kompetenciafejlesztési hálózatokat, és ösztönözzék a tudományos világ képviselői és a szakemberek közötti párbeszédet a nemzetközi kulturális kapcsolatok terén;
- fokozzák részvételüket a harmadik országokban folytatott közös helyi kulturális stratégiák és projektek előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. E cél megvalósításához az EUNIC, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek közötti együttműködés is hozzájárulhat.
Az EU Külügyi és Biztonságpolitikai főképviselőjének, a témával kapcsolatban, az alábbi feladatokat tűzi ki a dokumentum:
- jelöljön ki „kulturális kapcsolattartó pontokat”, és biztosítsa, hogy az EU képviseletei megfelelő kapacitásokkal rendelkezzenek a kulturális tevékenységek terén;
- hozzon létre egy integrált online kapcsolattartó pontot, amelyen keresztül rendelkezésre bocsátják a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós szakpolitikákkal, programokkal, valamint a Bizottság és az EKSZ által az e területen folytatott tevékenységekkel kapcsolatos információkat.
Ugyanakkor a tagállamok és az uniós intézményrendszer tisztségviselőinek közös feladatául szabja azt, hogy:
- erősítsék a nemzetközi kulturális kapcsolatok ösztönzésének legjobb módjával kapcsolatos koordinációt, szinergiákat és stratégiai iránymutatást, különösen a Tanács, annak érintett előkészítő szervei és a célzott szakértői csoportok rendszeres bevonásával;
- vegyék fokozottabban igénybe az információk megosztására és a bevált gyakorlatok cseréjére jelenleg rendelkezésre álló fórumokat, mechanizmusokat, hálózatokat és adatbázisokat, köztük például a kulturális diplomáciai platformot.
A fenti cselekvési kereteken belül külön kiemelésre érdemesnek tartjuk az Unió kulturális kapcsolatépítését szolgáló online eszközrendszerek használatát. Ezen a téren különösen nagy lehetőségeket nyújthat a nemzetközi szervezet Cultural Diplomacy Platform – azaz Kulturális Diplomáciai Platform kezdeményezése. A webhelyet 2016 tavaszán indította el Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főmegbízott, az Unió külügyi szervezete egyik legfontosabb online projektjeként. A nagyszabású fejlesztést, amelyre csaknem 1 millió EUR keretet biztosítottak az EU közdiplomáciai büdzséjének a terhére, egy nemzetközi konzorcium végezte, a német Goethe Intézet vezetésével.
A Tanács következtetései a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiai megközelítésről és cselekvési keretről.
Az EU kulturális diplomáciai platformja elérhető itt:
https://www.cultureinexternalrelations.eu/
Gépi tanulásos fejlesztéssel javítaná az álhírek elleni küzdelmet a Twitter
Még mindig nem elég felkészültek a közösségi média oldalak az álhírek kiszűrésével kapcsolatban, ezért az Európai Bizottság határozottabb intézkedéseket sürgetett. Ennek egyik eredménye a Twitter most bejelentett felvásárlása, melynek során az álhírek gépi tanulás alapú felismerésével foglalkozó Fabula AI-t szerezte meg a Twitter cég. A londoni startup kifejezetten az álhírek mintázatának felismerésével foglalkozik, és hogy megkülönböztesse a félrevezető információkat a hiteles hírektől. A megoldásának középpontjában egyébként kevésbé a tartalomelemzés, hanem inkább a terjedés módjának és a terjesztőknek a viselkedésvizsgálata, interakcióinak elemzése áll – mivel a kutatók szerint a valódi és az álhírek terjedése egészen más mintázatot mutat.
A Twitter cég számára egyre fontosabb az álinformációk elleni harc. Tavaly két hónap alatt sikerült több mint 70 millió álfiókot törölni. Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója 2018 augusztusában pedig jelezte, hogy erősíteni akarja az álinformációk és a gyűlölet-üzenetek elleni küzdelmet, ezért úgy döntött, hogy partneri kapcsolatot épít ki egyetemekkel. A cég szakértői a Leideni Egyetem kutatóival közösen fogják elemezni a jövőben, hogy milyen irányba fejlődik a platformon a közbeszéd.
A mikroblogot üzemeltető óriáscég egyébként koránt sem csupán a politikai környezet erősödő nyomása hatására, afféle „azonnali tűzoltásra” akvirálta a most felvásárolt startupot. Parag Agrawal, a Twitter műszaki vezetője a blogbejegyzésében azt ecsetelte, hogy azért vásárolják meg a Fabula AI-t, mert erősíteni akarják a gépi tanulással kapcsolatos szakértelmüket. A technológia ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszik a platform életében. Ez egy stratégiai és hosszú távú beruházás, s a gépi tanulás szerepét a jövőben is erősíteni akarják, mind a Twitteren belül és kívül, ezért létrehoznak egy kutatócsoportot, amelyet Sandeep Pandey vezet majd. Az új csapat olyan területekre fog összpontosítani, mint a természetes nyelvi feldolgozás, a gépi tanulási etika, az ajánlási rendszerek és a grafikonos mély tanulás.
Mint a 21. századi diplomácia szakemberei előtt jól ismert, a Twitter – legalábbis a „Kínán kívüli” külkapcsolati terekben – a digitális diplomácia meghatározó platformjává vált, és vezető pozícióját töretlenül őrzi a nemzetközi politika, a diplomácia, az újságírás követői között. Mögötte csak második helyen áll a használat népszerűségét illetően a Facebook ezekben a körökben, és egyelőre még az Instagram (ami egyébként is inkább a közdiplomácia, vagy inkább népi diplomácia mind divatosabb eszköze) sem taszította le trónjáról. A nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi közbeszéd alakításában tehát a Twitter ma még monopóliumot élvez – legalábbis a nyugati világban. A feltörekvő Keleten viszont fordulhat a kocka, amit jól jelez az is: a kínai Külügyminisztérium a minap felfedezte magának a Weibót, azaz a „kínai Twitter”. Mert a platform az online diplomáciában is kulcskérdés: ezen áll, vagy bukik, hogy mi az „igaz”, és mi az álhír, a „hamis”.
Fokozza az álhírek elleni harcot a Twitter; SG.hu; 2019. június 4.
Gépi tanulásos fejlesztőcsapatot állít rá a Twitter az álhírszűrésre; Habók Lilla; HWSW.hu; 2019. június 4.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
