„A Co-VAL projekt célja (mint az teljes nevéből is kiderül: Understanding Value Co-Creation in Public Services for Transforming European Public Administrations), hogy megértse és megértesse a közszolgáltatásokban alkalmazott, társ-alkotással megvalósuló értékteremtést és ennek hatását az európai közigazgatási rendszerek átalakulására. A projektet az Európai Unió 12 partnerrel együtt alapította (ezek legtöbbje egyetem, köztük a Corvinus is), valamint finanszírozza az EU „Horizon 2020” kutatási és innovációs programból. A Co-VAL június 18-án megjelent hírlevelében Francesco Mureddu és David Osimo, a Lisbon Council agytröszt társigazgatója és kutatási igazgatója arra keresi a választ, hogy a társ-alkotás – miközben maga a kifejezés igazán trendivé vált, konferenciák és publikációk sokasága foglalkozik vele – hogyan válhat gyakorlati valósággá az EU 508 millió polgára javára. Vagyis hogyan lehet a helyben sikeres kezdeményezéseket európai léptékben is kiterjeszteni, annak ellenére, hogy a közigazgatás több országban is hírhedten merev, és a közszolgálatban dolgozók rettegnek az innovációban és a kezdeményezésekben rejlő hibalehetőségektől.
Az áttörés lehetőségét segíti, hogy a szakirodalom és a mindennapi tapasztalatok már jóval túlmentek az elméleti fejtegetéseken. Ma már számos hatékony, megfelelően tesztelt eszköztárral rendelkezünk, amelyek telepítésre készek és képesek eredményeket hozni. Rengeteg gyakorlati tapasztalat is a rendelkezésünkre áll, amelyek irányt mutathatnak a társ-alkotásra nyitott közigazgatási szervezeteknek. Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public-Sector Innovation) 100-nál is több eszköztárat tett már elérhetővé azoknak, akik szolgáltatástervezést akarnak megvalósítani a közszférában. A szerzők szerint a midennek ellenére egyenlőtlen elfogadás oka egy téves értelmezés, miszerint a társ-alkotás azok sajátja, akik „rombolva teremtőként” (disruptors) kísérletező, úttörő szerepet vállaltak magukra a közigazgatásban, miközben a társ-alkotás ma már kiérlelt megközelítést jelent, kodifikált alapelvekkel és szabványosított módszertanokkal. A dokumentum szerint itt az ideje, hogy a társ-alkotás a kormányzati-közigazgatási működés alaptevékenységévé váljon.
A dokumentum első része a társ-alkotás definícióját és jelentőségét járja körbe. Ehhez kapcsolódva a szerzők megállapítják, hogy a kifejezés mára „túlhasznált” lett, sokszor olyan megoldásokra is alkalmazva, amelyek nem jelentenek valós társ-alkotást, vagy nem biztosítottak a sikeres megvalósítás feltételei. A társ-alkotásnak sokféle módja van, eltérő módon és mértékben vonva be a felhasználókat a folyamatba. Fontos, hogy a fogalom nem jelenti azt, hogy a polgárok a maguk kezébe veszik önszerveződő módon a szolgáltatásokat, sőt, még az sem feltétel, hogy szándékosan részt vegyenek a folyamatban – a bevonás megvalósulhat akár adatok és statisztikák hatékony felhasználásával is. Ilyen esetben „belső” társ-alkotásról (“intrinsic” co-creation) beszélünk, amelyben a felhasználók részvétele passzív módon valósul meg. Az ide tartozó társ-konstrukcióban (co-construction) kulcsszerepet játszanak a a felhasználói interakciókról visszajelzést adó valós idejű adatok, a nyílt adatok, az alkalmazásprogramozási felületek (API), valamint az agilis módszertan. A „külső” társ-alkotás (“extrinsic” co-creation) ugyanakkor aktív részvételt feltételez, alapvetően a társ-tervezés (co-design) köré épülve. A társ-tervezésben a felhasználók aktívan részt vesznek a visszajelzések és ötletek megosztásában. A szintén a külső társ-alkotás körébe tartozó társ-termelés (co-production) során a felhasználók a megvalósításban is részt vesznek. Akármelyik formája is valósul meg a társ-alkotásnak, közös jellemzőjük, hogy annak jobb minőségű szolgáltatást nyújtását teszi lehetővé, megragadva a felhasználók szükségleteit és viselkedési mintáit, dinamikusan adaptálva azokat a szolgáltatás fejlesztéséhez. Az ehhez szükséges rugalmasságban az új infokommunikációs technológiák jelentős segítséget nyújtanak.
A szerzők szerint a szolgáltatások társ-alkotása segíthet zárni azt a rést, ami Európában az elektronikus kereskedelmi és közigazgatási tranzakciók száma között feszül: míg 2018-ban az EU-s polgárok 60%-a vásárolt elektronikusan, e-közigazgatási szolgáltatást csak 34%-uk vett igénybe. (A számok erősen szórnak országonként: Németországban például 77-19 volt az arány, míg Észtországban 61-71, vagyis a balti államban az e-közigazgatás vezet az e-kereskedelem előtt.) A 26%-os rés tíz évvel korábban még csak 15% volt. A társ-alkotás által megkívánt felhasználó központúság vonzóbbá és hatékonyabbá teheti az e-közigazgatást és az e-közszolgáltatásokat.
A második részben a szerzők a társ-alkotás két fő irányát mutatják be. Az első a szolgáltatástervezés (service design), ami a vállalati szférában bevett tervezési módszertanokat és alapelveket alkalmazza a közintézményekben, azzal a céllal, hogy a fejlesztéseket a felhasználó nézőpontjából közelítsék meg. A másik irányt az ún. „élő laboratóriumok” (living labs) jelentik, amelyekkel már több hírlevelünkben is foglalkoztunk. Ezek a közszférán belül, de autonóm módon működő, független szervezeti egységek, amelyek maguk határozzák meg innovatív céljaikat és munkamódszereiket. A dokumentum részletesen bemutatja mindkét fő iránynak az eszköztárát és alapelveit, valamint néhány megvalósult jó gyakorlatot.
A harmadik részben a szerzők szakpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg, tíz lépésben foglalva össze egy olyan útitervet, amellyel hitelesen valósítható meg a felhasználó-központú digitális kormányzás. Előtte azonban bevezetésképpen azt is tisztázzák, hogy mit nem jelent a társ-alkotás. Nem jelent kiszervezést, ellenkezőleg, erősebb kormányzati vezetőszerepet igényel. Nem jelent tisztán lentről felfelé (bottom-up) tervezést, viszont jól strukturált módszertant feltételez; műhelymunkák szervezése nem tartozik a társ-alkotás tárgykörébe. Nem jelent radikális nyitottságot sem – korlátozott körű közreműködőt igényel, ezek viszont nem csak emberek, hanem vállalatok vagy más közintézmények is lehetnek. Nem a technológiák vannak a középpontjában, bár azok hatékony segítséget jelentenek a folyamatban. És végül – mint korábban már utaltunk rá – ma már nem úttörő kezdeményezésnek, hanem jól bevált megközelítésnek számít, sztenderdizált módszertanokkal.
A javasolt útiterv 10 lépését négy fő témakörbe sorolják:
- Elfogadás prioritása
- A felhasználók körében végzett kutatások követelménnyé tétele a közszolgáltatásokban
- Közpénzek biztosítása a társ-alkotás elfogadásának elősegítésére
- Megvalósítás támogatása
- A személyes és szervezeti képességek erősítése a közigazgatásban
- Szolgáltatástervezés, mint infrastrukturális szolgáltatás megalapozása minden EU-tagállamban
- A korlátok eltávolítása
- A közbeszerzések hozzáigazítása az agilis módszertanhoz
- A nyílt szabványok és nyílt adatok normáinak érvényesítése
- Megfelelő ösztönzők biztosítása a polgárok részvételéhez
- Az eredmények nyomonkövetése
- Mérőszámok készítése a digitális kormányzás kulcs-teljesítménymutatóihoz
- Tényszerű adatbázis biztosítása a közigazgatási szolgáltatástervezéshez
- Megbízható mutatók előállítása a társ-alkotás közigazgatásbeli befogadásának időbeli alakulásáról
Végül a negyedik részben a szerzők azokat a lehetséges buktatókat tekintik át, amelyek elkerülése elengedhetetlen a társ-alkotás sikeres alkalmazásához. Ezek egy része abból az aszimmetriából fakad, ami a közigazgatási vezetők, a különböző érdekeltek és a felhasználók eltérő szerepkörei jelentenek. Az új szemlélet szerint a társ-alkotás során a közigazgatás nem egyszerűen a felhasználókért, hanem velük együtt végzi a munkáját. Elkerülendő az is, hogy a részvétel idővel szakértők vagy más reprezentánsok kiválasztott körét jelentse, a polgárok széles körének bevonása helyett. A problémák egy másik része abból fakad, hogy a résztvevőket nem sikerül kellően beágyazni a folyamatba a hierarchikus szervezet ellenállása miatt. Fontos, hogy a közszolgálatban dolgozók megfelelő képzést és tréninget kapjanak ahhoz, hogy a társ-alkotás folyamata valódi értékteremtéshez vezessen.”
Forrás:
New Co-VAL Policy Brief: Co-Creation of Public Services: Why and How; Co-VAL; 2019. június 18.
Co-Creation of Public Services: Why and How; Francesco Mureddu, David Osimo; Co-VAL/Lisbon Council; Policy Brief, 2019/25; (PDF)
Lásd még: Co-VAL project
