„Az ellenzék szerint törvénytervezet, a kormánypárti politikusok tanulmányként aposztrofálják. Közös igazodási pont viszont, hogy komoly vitát generált mindkét oldalon az önkormányzati törvény napvilágra került 44 oldalas anyaga.
Az önkormányzati államtitkár szerint várhatóan októberben kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat, Tállai András az addig hátralévő időt elegendőnek tartja az egyeztetéshez.Abban mindenki egyetért, hogy a készülő törvénynek újra meg kell határoznia az önkormányzati és az állami feladatokat az oktatás, a közfoglalkoztatás és a szolgáltatások területén, s hogy szükség van az önkormányzati rendszer belső átalakítása.
– Ez a rendszer nem maradhat így, ezt mindenki érzi – mondta Schmidt Jenő, Tab Fideszes polgármestere, egyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. – A tanulmány, mint helyzetfeltárás jó, megmutatja, milyen sok szintje van az önkormányzati rendszernek, s hogy ezeket össze kell illeszteni.
A TÖOSZ elnöke azonban hiányolja, hogy az egyes területekkel kapcsolatban nem jelennek meg az ágazati törvénykoncepciók, s azt sem lehet tudni, honnan lesz forrás az átszervezésekre, noha éppen ezek alapján kell majd működtetni a rendszert. Az is jól látható szerinte, hogy a kormányzat egyfajta centralizációt képzel el, míg a települések érdeke éppen ellentétes ezzel.
– A centralizációtól nem lesz több pénz a rendszerben – folytatta Schmidt Jenő –, viszont nehéz elképzelni, hogy állami szinten tudni fogják, helyben mi mennyibe kerül. Nincs tisztázva a megyei jogú és a járási jogú városok helyzete sem. Utóbbiakkal kapcsolatban csak az bizonyos, hogy járási kormányhivatalok székhelyei lennének, s papíron a szakigazgatási szerveket hoznák közelebb az emberekhez. Viszont többletforrást nehéz találni a működtetésükhöz, kivéve, ha jelentősen fejlődik az e-közigazgatás.
– A centralizációval az a probléma, hogy nem a jelenlegi problémák eredőjét keresi, hanem csak átstrukturál – tette hozzá a TÖOSZ elnöke. – Pedig a legnagyobb gond, hogy 1994 óta folyamatosan csökken az önkormányzatok finanszírozása, a többség jelenleg hónapról hónapra él, s örül, ha fizetni tudja a számlákat, ki tudja gazdálkodni a béreket. Ezekről viszont nincs szó a tanulmányban, csak arról, hogy bizonyos feladatokat az állam vesz át. Ám ez nem jelenti azt, hogy jobb lesz vagy olcsóbb…
Sok esetben pedig kivitelezhetetlen. A pedagógusok bérét ugyan minden további nélkül átvállalhatja az állam, még ha az adminisztrációt helyben is kell intézni hozzá. Ám Schmidt Jenő szerint a szociális ellátásban ez nem megoldható.
– Életképtelen ötletnek tetszik, hogy a segélyeket számlára utaljuk olyan embereknek, akiknek fogalmuk sincs ennek mibenlétéről – jelentette ki Tab polgármestere. – S azonnal felmerül egy másik kérdés is: ki fizeti majd a számlavezetési díjakat?A törvénytervezet-tanulmány bizonyos szint felett elvenné az iparűzési adó egy részét a településektől, viszont lehetőséget adna számukra saját adónemek kivetésére. A TÖOSZ elnöke szerint ez rövidtávon nem megoldás, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben hiába a jogosítvány, az önkormányzatok nem tudnak újabb terheket az emberekre hárítani.
– Persze tizenöt év múlva életképes lehet ez a verzió – ismerte el Schmidt Jenő –, főként, hogy az emberek az ilyen adókat inkább hajlandók befizetni, mint az államiakat, hiszen legalább tudják, látják, mi lesz a sorsuk.
Az iparűzési adó változását viszont nem tartja jó ötletnek, szerinte még tovább nyílik majd a gazdasági olló a megyék között. Kivéve, ha a kormányzat a címzett támogatásokkal, állami korrekcióval pótolja a rosszabb helyzetű megyék hiányait.A napvilágra került 44 oldal legnagyobb visszhangot kiváltó ötletéről, a főállású polgármesterek helyzetéről Schmidt Jenő megjegyezte: gálánsabb is lehetne a javaslat, mely szerint az ötszáz lelkesnél kisebb településeken nem lenne ilyen faluvezető.
– Nem a polgármesterek létszáma a gond – mondta Schmidt Jenő –, sokkal inkább a hivatalok, illetve az apparátus nagy száma. Egy település gazdája a polgármester, felelős a falujáért, a megoldást inkább a kiszolgáló személyzet lefaragásával kellene megtalálni. És nem a rendszerváltás előtti tanácsi rendszer felé elindulni, hiszen arról bebizonyosodott: nem megoldás, hogy egy személy döntsön több település fejlődéséről, jövőjéről. Erről az emberek jobban szeretnek helyben, maguk dönteni.”
Forrás:
Önkormányzatok: reform jön, vagy a halálos ítélet?, Vas András, Sonline/Somogyi hírlap, 2011. május 26.
