„Számos korábbi, népegészségügyi jelentőségű digitális fejlesztés ment veszendőbe az elmúlt évek során, amelyek most jól szolgálhatnák az egészségpolitika céljait – derült ki többek között a Digital Health Summit című konferencián.
Bár nagyon sok probléma van az ágazatban, de a digitalizációban komoly eredményeket sikerült elérnünk – fogalmazott a csütörtöki, budapesti esemény panelbeszélgetésében Csiki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a kezdeti gyerekbetegségek mellett a rendszer folyamatosan fejlődik, a magánellátók nyári csatlakozásával pedig még teljesebb képet kapunk arról, hogy milyen egészségügyi ellátás folyik az országban, vagy arról, hány orvos dolgozik a privát szférában (is).
Az orvosok a képalkotó diagnosztikai felvételek elérését várják a legjobban, az EESZT ez irányú fejlesztése tovább folytatódik. A szakpolitikus azonban hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak az orvosokat, hanem a polgárokat is szeretnék rávenni, hogy kapcsolódjanak a térhez, és személyes profiljuk révén használják saját egészségük megőrzésére. Érdemes lenne kiszolgálni a lakosság „információéhségét” az egységes rendszeren keresztül, segítve őket az egészséges életmód választásában. A riportokból összegyűjtött, anonimizált adatok alapján már olyan ösztönzőket lehetne beépíteni a társadalombiztosításba, amelyekkel még tovább lenne növelhető az egészségben töltött életévek száma.
Elveszett fejlesztések
Néhány, korábban már bevezetett, a lakosság számára hiteles információkat közvetítő applikáció, vagy népegészségügyi szempontból jelentős fejlesztés esett áldozatul az EESZT funkcióvesztésének. Ezt már Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja mondta a panelbeszélgetésben. A volt egészségügyért felelős államtitkár emlékeztetett például arra a 2014-ben bemutatott, okostelefonra központilag fejlesztett alkalmazásra, amelynek segítségével a betegek megtalálhatták a hozzájuk legközelebbi egészségügyi intézményt, patikát, illetve a megelőző szűrésekről is információt szerezhettek. Elveszett az a 2015-ös, egységes alapellátási szoftverfejlesztés is, amely a szűrési adatbázissal összekötve a háziorvosokat figyelmeztette arra, melyik páciensüket kell aktuálisan szűrésre küldeniük.
Már 2014-ben megszületett az a rendelet, amely arra kötelezte a magánszférában dolgozó nőgyógyászokat, hogy a szűrési céllal végzett vizsgálatokat jelentsék az ÁNTSZ-nek annak érdekében, hogy a döntéshozó megismerhesse a nők valós szűrési aktivitását – említett újabb példát az elmaradt továbbfejlesztések sorából Szócska Miklós, hangsúlyozva, hogy például ez utóbbi lehetőség továbbfejlesztése, EESZT-be való integrálása a magán és közellátási rendszer tisztítását és a minőségbiztosítás erősítését is szolgálhatta volna.
Beépült az első mesterséges intelligencia (MI) alkalmazás az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) a tüdőszűrésnél használt döntéstámogató rendszer formájában – számolt be még a kerekasztal beszélgetést megelőző előadásában Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT fenntartási és üzemeltetési főosztályvezetője.
Debrecenben a tüdőszűrési programot támogatja mesterséges intelligencia algoritmus, a vastagbélszűrés esetében pedig a patológiai munkát támogatja az MI – hívta fel a figyelmet már futó MI projektekre a figyelmet Szócska Miklós, aki szerint ebből a szempontból is az egységes adatrendszer, és az országos adatbázisokhoz való hozzáférés a legfontosabb. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a MI algoritmusok a fals leleteket kiszűrve életeket tudnának megmenteni. Négy hónap alatt kifejleszthető MI algoritmus egy adott képalkotó diagnosztika modalitásra, a népegészségügyi szempontból fontos modalitásokra vonatkozóan pedig fél év a fejlesztési idő.
A tér 3.0 már nem csak vízió
Magyarország 2017-ben felkerült az e-Health nemzetközi térképére, ahol meglehetősen előkelő helyet foglal el. Így fogalmazott előadásában Szabó Bálint, és elmondta, az elmúlt időszakban számos új fejlesztéssel bővült az EESZT. Az onkoteam rendszer országos onkológiai hálózatot biztosít, összegyűjti és publikálja a szakmai információkat, támogatja a személyes terápiás javaslat elkészítését. Része egy telekonzílium rendszer is, amely az onkoteamek munkáját segíti, kiküszöbölve például a távolságot is.
Amint a jogszabályok is lehetővé teszik a használatát, mobiltokenen keresztül is lehetőség lesz bejelentkezni az EESZT-be. Annak érdekében, hogy a mobilalkalmazás gyorsan terjedjen, nyilttá teszik a szoftver forráskódját, arra törekszenek ugyanis, hogy minél gyorsabban minél többen elkezdjék az orvosi és a lakossági mobilszoftver használatát.
A tér 3.0 nem csak vízió, hiszen például a nemzeti kardiovaszkuláris és képalkotó hálózat CT leletei már strukturáltan, jól feldolgozott módon érhetőek el a térben. A harmadik generációs EESZT a digitális egészségügyi rendszer központja lesz, olyan alkalmazások csatlakoztatásával, amelyek valódi döntéshozó rendszerként tudnak szolgálni. A fejlesztések fókuszában most hat pillér áll, ezek közül az egységes ellátórendszeri informatikát, az emberközpontú e-Health megoldásokat, és a digitalizált ellátási folyamatokat emelte ki Szabó Bálint.
Dr. Google a doktornak is segít
Tavaly év végén 6,9 millió internethasználó volt Magyarországon, ahol 5,2 millióan okostelefont is használnak – számolt be Kertész Balázs, Szinapszis Kft. igazgatója, hozzátéve, az egészségügyi ellátás szempontjából fontos, hogy a hatvan éven felüliek 30 százaléka is jelen van a digitális térben, és az arányuk növekszik. A magyar nyelvű egészségügyi célú keresések száma havonta 25 millió, a forgalom nagy része a (laikusoknak szóló) egészségügyi portálokon zajlik, ezeket 2,8 millió fő, azaz az internetezők 45 százaléka látogatja rendszeresen – folytatta a szakértő.
Az orvosok 99 százaléka használ e-mailt, 97 százaléka pedig internetet – derül ki az adatokból, ahogyan az is, hogy a doktorok 89 százaléka rendelkezik okostelefonnal, 47 százalékuk pedig rendelkezik valamilyen egészségügyi applikációval is. Okoseszközt 14 százalékuk vesz igénybe saját célra, és 26 százalékuk ajánl ilyen eszközöket a betegeiknek.
Dr. Google nem csak a betegek számára létezik – fogalmazott Kertész Balázs, amikor beszámolt arról, hogy az orvosok mintegy 70 százaléka preferálja vagy elfogadja a digitális kommunikációs megoldásokat a gyógyítás során, már szakmai információgyűjtés területén is ez a leggyakrabban használt csatorna. A legtöbb orvos digitális csatornákon keresztül is tartja a kapcsolatot a betegeivel, ami az EESZT bevezetésével lassan természetessé válik orvos és betege számára egyaránt.
Így hat a digitalizáció a magas vérnyomásra
Míg 2009 és 2012 között csupán 120 ezer beteg adatait sikerült rögzíteni a Magyar Hypertonia Regiszterben (MHR), a szám tavaly 1,2 millióra bővült, miután egy felhőalapú digitális platformot is bevontak annak működtetésébe, amelynek köszönhetően 65 alap algoritmus is segít a hatékony terápia megtervezésében – számolt be Mezei Rudolf, a Medistance ügyvezető igazgatója.
A regiszter adatainak elemzésével egy év alatt szignifikánsan csökkent a 3-as, 2-es és 1-es stádiumú hipertóniások aránya, és hatékonyabbá vált a célérték-optimalizálás. Ezt már Mezei Fruzsina egészségközgazdász mondta, kiemelve, hogy a hipertóniaalgoritmus visszacsatolásával jelentősen javítható a krónikus gondozás, ami azért is fontos, mert hazánkban folyamatos gondozás helyett az eseti terápia a jellemző. A költséges szövődmények kialakulásának megelőzésrésére az egészségpolitika most leginkább a lakóhely közelébe rendelt szűrésekben látja a megoldást, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy a betegek krónikus gondozása is megvalósul.
A népegészségügyi szűrések tapasztalatai azt mutatják, hogy 23 ezer szűrt páciensből kilencezernél találtak abnormális vérnyomásértéket, azonban mindössze 290 főt vettek gondozásba, miközben sok magas vérnyomás beteg problémája évekig fel sem ismerik, a diagnosztizáltak 75 százalékát gondozzák rendszeresen, ám közülük is csupán a 44 százalék van célértéken.
Az e-Health fejlődése végtelen út
Az elmúlt három évben megduplázódott a sikeres újraélesztések száma Magyarországon, ami az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója szerint a digitális megoldások alkalmazásának is köszönhető. Csató Gábor előadásában arról beszélt, hogy az Országos Mentőszolgálat mentőegységei a tavalyi évben 1,2 millió esetet láttak el, köztük 30 000 életmentést és mintegy 2000 sikeres újraélesztést végeztek. Az új táblagépek beszerzésével a szolgálatnál megszűnt a papír alapú dokumentáció, a mindennapi működésben pedig az üzleti- és a mesterséges intelligencia alapú rendszereket is használják. Januárban indították legújabb applikációjukat, az ÉletMentő-t.
A digitális fejlődésnek nincs végpontja, mindig lehet csiszolni valamit az EESZT-n, a különböző applikációkon – ekként fogalmazott a mentők vezetője később a kerekasztal beszélgetés résztvevőjeként. Úgy vélte, a páciensek felé is nyitott és intenzív kommunikációt kell folytatni, példaként említette az OMSZ Facebook-oldalát, amelyet 150 ezren követnek, és 70 milliós elérést biztosított a számukra. Csató úgy vélte, az egészségügynek is használnia kell a digitális csatornákat a jobb ellátás érdekében, és hogy minél több betegnek tudjanak segíteni.”
Forrás:
„A digitális fejlődésnek nincs végpontja”; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2020. február 28.
