„ A kormány négy gazdaságfejlesztési övezet élére nevezett ki biztosokat szeptember elején. A legnagyobb közülük hat megyével (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém) és kilenc megyei jogú várossal az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, amelynek felelőse Navracsics Tibor lett.
A korábbi EU-biztos, aki az Európa Kulturális Fővárosa 2023 Veszprém program kormánybiztosa is egyben, úgy véli: gazdasági potenciálját tekintve az észak-magyarországi zóna talán a legerősebb térsége hazánknak, és sok kiaknázatlan lehetőséget rejt.
Négy regionális koncepció áll össze
– Mivel kezdte a munkát, és melyek azok a szervezetek, amelyek segítik ebben?
– A kormányhatározat által is kijelölt két munkaszervezetem a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem, emellett szeretném a térségből együttműködésre kérni azokat a tudományos műhelyeket – például a Balaton Fejlesztési Tanács mögött meglévő kutatóintézet vagy a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete –, amelyek a térségre vonatkozóan adatokkal rendelkeznek, és segíthetnek a gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozásában. A célunk az, hogy szeptember végére a régióra vonatkozóan legyen egy olyan helyzetleírás és a főbb irányok felvázolását tartalmazó dokumentum, ami alapján a fejlesztéspolitikát át tudjuk gondolni. A négy regionális koncepció állna össze egy országos fejlesztési koncepcióvá még az ősz folyamán.– Nem rövid a rendelkezésükre álló idő ehhez a feladathoz?
– A határidő valóban rövid, ennek egyik oka, hogy a fejlesztési források egy része az Európai Uniótól érkezne. Az Európai Tanács által nyáron elfogadott gazdasági újjáépítési csomag jövőre nyílik meg, ahhoz viszont, hogy e pénzeknek a felhasználását lehetővé tevő tervek elkészüljenek, nagyon rövid határidővel kell dolgozni. Ezért is gondolom úgy, hogy az anyag, amit szeptember végére az asztalra rakunk, még csak egy első változat lesz. Mindenkitől azt kértem, hogy ne most alkossuk meg a legtökéletesebb fejlesztési tervet, hanem induljunk el, és nézzük meg, milyen koncepciót tudunk összerakni a rendelkezésünkre álló információk alapján. A későbbiekben természetesen finomíthatunk majd rajta.Erős gazdasági potenciál
– Önnek személyesen mi a feladata ebben a folyamatban?
– Elsősorban a koordináció és a térség szereplőinek, törekvéseinek összehangolása. Önkormányzatok, gazdasági és civil szereplők vesznek részt a munkában, és szép számmal vannak olyan szervezetek, például a turizmusban tevékenykedő Balatoni Kör, a Balatoni Szövetség vagy az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, amelyeknek a segítségére szintén számítunk.Az önálló karakterek térségként szemlélve kiegészíthetik egymást
– Bizonyára vannak elvárásai azzal kapcsolatban, hogy milyen anyag készüljön. Melyek a prioritások ön szerint?
– Az északnyugat-magyarországi a legnagyobb térség, hat megyét és kilenc megyei jogú várost (Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa – a szerk.) foglal magában. A városok mindegyike önálló karakterrel bír, amelyek térségként szemlélve kiegészíthetik egymást. Megkockáztatom, hogy ez a térség gazdasági potenciálját tekintve a legerősebbje Magyarországnak, nagyon sok olyan kiaknázatlan lehetőséggel, ami a jövőben is jelentős fejlődési ívet adhat a kultúra, a gasztronómia, a kreatív ipar és a turizmus révén. Ha csak az állóvizeinket nézzük: Magyarország nagy tavai közül egy kivételével mindegyik itt található, és érdemes komolyan elgondolkodni azon, hogy ez a három tó hogyan tudna nemcsak versenytárs lenni, hanem kiegészíteni egymást.
Példák egy működő struktúrára– Milyen példa állhat Magyarország előtt, ha a térségi együttműködéseket nézzük?
– A célom, hogy együttműködéseket alakítsunk ki a megyei jogú városok és a kistérségek között is: ne egymással versenyezzenek, hanem fogjanak össze, és egyesítsék erőiket. Ha például megnézzük az EU jól működő regionális gazdasági modelljeit, a dél-német, az észak-olasz vagy a délkeleti-francia vidéket, akkor azt látjuk, hogy ezek maguk is az unió motorjaiként határozzák meg magukat. Olyan régiók, amelyek alapvetően gazdaságszerkezetileg a kis- és középvállalkozókra építik struktúrájukat, ugyanakkor jellemzően a kreatív ipar, a digitalizáció, az informatika révén egy jövőorientált gazdaságot is teremteni tudnak. Szeretném megnézni, hogy ez mennyire honosítható meg Magyarországon az észak-nyugati régióban.”
Forrás:
Még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek ebben a régióban is; Szauder Rita; DUOL.hu; 2020. szeptember 18.
