Elindult a kiberdiplomáciai képzés az ősszel szárnyat bontott Magyar Diplomáciai Akadémián
A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával idén ősszel elindított Magyar Diplomáciai Akadémia képzési rendjében az elmúlt héttől kezdve immár a kiberbiztonsággal és kiberdiplomáciával kapcsolatos témák is megjelentek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai támogatásával megvalósuló programon belül az Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézete vállalta a kibertér nemzetközi viszonyaihoz kapcsolódó képzési anyagok kidolgozását és oktatását.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézete 2019. szeptember 1-én kezdte meg működését. Küldetése, hogy kutatási tevékenysége során megoldást találjon a XXI. századi információs társadalmak kibertérből jelentkező biztonsági kihívásainak közszolgálati eszközökkel való kezelésére, fókuszálva Magyarországra, annak állampolgáraira és közszolgálati szervezeteire. A Kutatóintézet egyik kutatási területe a kiberdiplomácia, melynek kutatócsoportja 2020 tavaszán kezdte meg működését az NKFIH Tématerületi Kiválósági Programjának támogatásával. A kutatócsoportot az NKE oktatói és külsős szakértők alkotják, első eredményük pedig egy magyar és egy angol nyelvű kötet, mely összefoglalja a kiberdiplomácia aktualitásait, fókuszálva Magyarországra és a visegrádi országokra.
A kiberdiplomáciával foglalkozó kutatócsoport eredményei először a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két kurzusán, a kiberbiztonsági mesterképzésen és a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt álló Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programján jelenik meg először, ahol a Kiberdiplomácia nevű tantárgy keretén belül ismerkedhetnek meg a hallgatók a témával. Ez utóbbi képzésen indult el először Magyarországon kiberdiplomácia témájú, dedikált tantárgy, melyet Dr. Krasznay Csaba és Dr. Nyáry Gábor bevezető előadása indított 2020. október 8-án. A tantárgy célja, hogy átfogó képet nyújtson a nemzetközi kapcsolatok kiberteret érintő kérdéseiről. A hallgató megismeri azokat a kiberdiplomáciával kapcsolatos alapvető fogalmakat, összefüggéseket, amelyek segítséget nyújtanak a komplex témakör megértésében. Az általános trendek bemutatásán túl a kurzus alatt kiemelt figyelem irányul a témát érintő olyan meghatározó kérdésekre, mint pl. a kiberteret érintő jogi szabályozás lehetőségei vagy a különböző nemzetközi szervezetek tevékenységei.
Magyar Diplomáciai Akadémia webhelye
NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóinzézet
Nemzetközi kapcsolatok a kibertérben – a 2020. évi EU Cyber Direct Civil Society Forum ajánlásai
A múlt hónap végén megrendezett EU Cyber Direct Civil Társadalmi Fóruma két alapvető fókuszterületet emelt ki az Európai Unió kiberdiplomáciai tevékenységei számára. Továbbra is vezető helyen szerepel a kibertérrel foglalkozó civil szakértők szerint az extra-territoriális megfigyelések kérdése: az ilyen tevékenységekben ugyanis számos állam mutatkozik aktívnak (szoros együttműködésben a magánszektor egyes szereplőivel). Ebben a témában az Európai Unió Bírósága példaértékű ítéletet hozott, helyt adva az Egyesült Államok vonatkozó törvényeit és megfigyelési gyakorlatát támadó civil szervezetek keresetének. Miközben a jogorvoslati mezsgye fontos irány az emberi jogokat sértő gyakorlatokkal szembeni küzdelemre, számos ország – amelynek polgárai hasonlóan illegitim és törvénytelen megfigyelésnek vannak kitéve – nincs abban a helyzetben, hogy a jogorvoslat ilyen fórumaihoz fordulhatna. Éppen ezért a civil szektor szereplői fontosnak tartják, hogy az EU a diplomácia eszköztárát is mozgósítsa az extra-territoriális megfigyelés gyakorlatának visszaszorítására, beleértve a megfigyelésre szolgáló technológiák alkalmazását, valamint a magánszektor szereplőinek bevonását a területen kívüli megfigyelési feladatokba.
A másik fontos téma, ami a fórumon résztvevő civil szereplők szerint az uniós diplomácia fókuszában kell, hogy álljon, az nem más, mint az adatszuverenitás kérdése. Nevezetesen annak az elvnek és gyakorlatnak az érvényesítése, hogy – a határokon átívelő adatáramlás fontosságát nem kétségbe vonva – az állampolgárok jogaiért a digitális térben is az adott fizikai területen joghatósággal rendelkező állam a felelős. Miközben ezt a felelősséget a nemzetközi joggal elvi összhangban szükséges érvényesíteni, ugyanakkor a konkrét politikák terén az adott nemzet szuverenitását nem korlátozhatja más hatóság. A politikák terén megnyilvánuló szuverenitásnak fel kell ölelnie azt a jogot, hogy az adott állam szabályozhassa a magánszektor technológiai vállalatait akár adótörvényekkel, akár tröszt-ellenes törvénykezéssel, illetve, hogy rászoríthassa azokat az állampolgárok személyiségi jogainak tiszteletben tartására. Fontos ugyanakkor az is, hogy ez a digitális szuverenitás ne fordulhasson egyfajta technológiai nacionalizmusba sem.
A Fórum résztvevői ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy jelenleg az „adat zuverenitás” pontos jogi körvonalai még kialakulatlanok – egyebek mellett magában az EU-ban is. Az értelmezést tovább nehezítik az átfogóbb keretek, nevezetesen a geopolitikai tér egyre sokasodó törésvonalai is. Ennek ellenére fontos lenne, hogy az Unió a nemzetközi szabályozás előmozdítására partnerségre lépjen olyan feltörekvő szereplőkkel, mint Brazília, India, vagy Dél-Afrika.
Recommendations for EUcyber diplomacy; Arindrajit Basu; CIS India; 2020. szeptember 19.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Az örmény-azeri konfliktus átterjedt az online dimenziókba is
A fizikai terek „kinetikus” konfliktusai, az államok és csoportok közötti agresszió hagyományos színterei mellett ma már óhatatlanul az online terekben is „dörögnek a fegyverek”, valahányszor kitör, vagy kiújul egy-egy ilyen konfliktus. Jó ideje látható már az is: a kiberhadviselés, az online terekben, elsősorban a globális népszerűségre szert tett közösségi média platformjain dúló információs háború korántsem a nagyhatalmak privilégiuma. Sőt. A kiberharcosok bekapcsolódására jó példa a napokban (újra) kirobbant örmény-azeri konfliktus. Miközben a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah településeit egymás után érik a légitámadások és tüzérségi csapások, növekvő intenzitással lángol fel az ellenségeskedés az online terekben is. Az ügy érdekessége (egyben a konfliktus valódi dimenzióinak egyértelmű bizonyságai is), hogy a kiberösszecsapásokba a szembenálló felek szövetségesei is aktívan kapcsolódnak be. A harcok kitörését követően szinte azonnal terjedni kezdett az „Azerbaijanisnotalone” hashtag – döntően pakisztáni és török előfizetői címekről kiindulva. A Twitteren napok alatt 200 000 bejegyzés született ezzel a címszóval. Ugyanakkor Örményország sem maradt adós: napok alatt új előfizetői fiókok tömege kapcsolódott be az online küzdelembe, összehangolt információs hadműveletet sejtetve.
Snapshot of a shadow war in the Azerbaijan-Armenia conflict; Elise Thomas, Albert Zhang; Australian Strategic Policy Institute; 2020. október 9.
Chip-háború – új front nyílhat a nagyhatalmak geopolitikai vetélkedésében
A Huawei, majd a TikTok elleni frontális amerikai támadás után újabb fejezet nyílhat az USA és Kína közötti techno-geopolitikai háborúban. Olyan, ami mellett az eddigiek csak kellemetlen csipkelődésnek tűnhetnek majd. Az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium ugyanis figyelmeztette az érintett amerikai cégeket, hogy mostantól kezdve csak külön engedéllyel szállíthatnak bizonyos technológiákat a kínai SMIC cég számára. A kínai chipgyártó ugyanis, állítják a hatóságok, „nemzetbiztonsági fenyegetést„ jelenthet a katonasággal való kapcsolódásai miatt. Ennek az összecsapásnak jóval súlyosabb következményei lehetnek, mint a Huawei elleni „kereskedelmi blokád”. Kína a számára szükséges chipkészleteknek jelenleg alig 16%-át állítja elő belföldön. A SMIC vállalat kulcsszerepet játszik abban a tervben, hogy az ország 2025-re az eszközeihez szükséges chipek 701%-át otthon gyárthassa le. A fejlett chipek előállításához szükséges berendezések és gépsorok többsége azonban amerikai cégektől származik, például a Lam Research-től. Az USA pedig, a Huawei-ügyben már látott recept szerint, szövetségeseit is megpróbálja rávenni a kínai chipgyártók technológiai „kiéheztetésére”. Éppen ezért a tekintélyes Eurasia Group elemzői szerint a chip-háború lehet az igazi töréspont az amerikai-kínai kapcsolatokban.
The chip wars heat up; Shakeel Hashim; Protocol Source Code; 2020. szeptember 28.
Nem csak a „demokrácia” kelendő exportcikk: német kémszoftverek segítik a harmadik világ autoriter kormányait állampolgáraik megfigyelésében
A FinSpy egy rendkívül fejlett kémszoftver, ami egyebek mellett alkalmas az online kommunikáció megfigyelésére és lehallgatására, továbbá az általa megfertőzött asztali és mobil eszközökön tárolt személyes adatok eltulajdonítására. A kereskedelmi (azaz nem nemzetbiztonsági besorolású) szoftvercsomagot a német FinFisher GmBH fejlesztette ki, és árulja a világ rendvédelmi szervezeteinek. Meg – a jelek szerint – másoknak is. A 2011-es tömegmozgalmak idején az egyiptomi állambiztonsági szervezet irodáit elfoglaló lázadók a német cég szoftver szállításairól szóló szerződéseket találtak, bizonyságul arra, hogy az emberi jogi visszaélésekben hírhedt biztonsági szervezetek is a fejlett német technika haszonélvezői közé számítottak. Az ügy nyomán vizsgálódó civil szervezetek (mint a torontói Citizen Lab) a FinFisher technológiák használói között azonosítottak számos más represszív rezsimet is, Bahreintól Törökországon át Etiópiáig. A feltárt esetek nyomán az Amnesty International Security Lab részlege immár folyamatosan monitorozza a német FinSpy megfigyelő technológia alkalmazását szerte a világban.
German-made FinSpy spyware found in Egypt, and Mac and Linux versions revealed; Amnesty International; 2020. szeptember 25.
Hedgemony: új stratégiai „társasjátékon” gyakorolhatnak a védelmi szektor leendő vezetői és a magánemberek
Különleges táblajáték került a boltok polcaira. A közszolgálati stratégiai kutatásokban jeleskedő amerikai RAND intézet ugyan jó ideje foglalkozik már a döntéselmélet, stratégia-alkotás, kockázatelemzés módszertanainak „játékosításával”, az általuk kifejlesztett komoly játékokkal mindeddig csupán a honvédelem és a nemzetbiztonság titkokra jogosult tisztségviselői múlathatták az időt. A most polgári forgalomba hozott „Hedgemony: a stratégiai döntések játéka” elnevezésű készlet is eredetileg a Pentagon megrendelésére készült azért, hogy a 2018. évi Nemzetvédelmi Stratégia kidolgozásában segítse az ezzel foglalkozó katonai szakértőket. A „főhatalom” (hegemony) és a „kompromisszum” (hedge) kifejezésekből kovácsolt szójátékos cím izgalmas játékot takar: a nagyhatalmak hadügyminisztereinek szerepébe lépő játékosok egységnyi katonai alakulattal, képességekkel és erőforrás készlettel kezdik meg a küzdelmet egy képzelt nemzetközi helyzetben. A feladat: egy-egy saját stratégiai célt tűzni ki, majd a rendelkezésre álló eszközkészlettel gazdálkodva elérni azt – megelőzve a porondon velük küzdő többi nagyhatalmat.
New Game, the First Offered by RAND to Public, Challenges Players to Design Defense Strategies for Uncertain World; RAND; 2020. szeptember 22.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
