„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.
I. Az operatív program indokoltsága
A globális kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, a környezetszennyezésre, a biológiai sokféleség csökkenésére, a természeti erőforrások túlzott kihasználására egyre kevésbé adhatóak elszigetelt szakmai válaszok. A Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) folytatása, és a felsorolt problémák helyi kezeléséhez, a klímasemleges gazdaság eléréséhez kíván hozzájárulni. A ZIKOP több újdonsággal is bővül, ilyenek például a körforgásos gazdaság, a vízveszteség csökkentés, a zöld és kék infrastruktúrák, a helyi energiaközösségek vagy az ún. igazságos átmenet.II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz
A ZIKOP teljes egészében az Európai Unió második szakpolitikai céljához (PO2) kapcsolódik: „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával”. A ZIKOP-nak nem része a tiszta üzemű városi és elővárosi közlekedés, ez a téma a Mobilitás Operatív Programban kap helyet.III. Az operatív program tartalma
A Kárpát-medence az átlagosnál jobban melegedő európai régiókhoz sorolható, az éghajlatváltozás hatásai miatt a káros kibocsátások mérséklésére, a káros hatásokhoz való alkalmazkodásra és felkészülésre, a szélsőséges időjárási események felmérésére és kezelésére, a katasztrófakockázatok csökkentésére és a gyakorlati alkalmazkodásra több figyelmet kell fordítanunk. Magyarországon az ár- és belvízvédelmi problémák mellett az aszály és a vízhiány, valamint a vizek szennyezése jelent mind nagyobb kihívásokat. Az ár- és belvízvédelmi beruházások mellett egyre fontosabbá válnak a szélsőséges időjárás hatásainak mérséklését, a rendelkezésre álló vízkészletek területi kiegyensúlyozását, velük történő fenntartható gazdálkodást és vizeink jó állapotának elérését célzó beruházások és intézkedések.A jó minőségű ivóvíz nem minden lakos számára elérhető, ivóvízhálózataink vízvesztesége meghaladja a 20%-ot. A közműollót érdemes tovább zárni a legkisebb és gyakran legelmaradottabb települések fejlődésére is gondolva, az ellátási hiányokat felszámolva. A víz egyre értékesebb természeti erőforrás, ezért a vízveszteség csökkentése mellett a csapadékvíz-gazdálkodást, a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítását is erősíteni kell, amelynek érdekében a víziközmű rendszerek átfogó fejlesztése, valamint a zöld és kék infrastruktúrára alapozott megoldások térnyerése várható.
A körforgásos gazdaság jelentősen átalakítja a hulladékgazdálkodást és a hazai gazdaság szerkezetére is kihatással lesz a „nulla hulladék” hosszú távú célja.A szennyezett területek kármentesítése, a környezetbarát technológiák és irányítási rendszerek elterjesztése, a zajártalom csökkentése, a víz- és levegőminőség javítása és a biológiai sokféleség, a zöld infrastruktúra, a Natura 2000 területek megőrzése és fejlesztése, az ökoszisztéma szolgáltatások biztosítása szintén a zöld gazdasági átmenetet támogatja.
A gazdaság klímasemlegességének elérésében az energiatermelés és felhasználás üvegházhatású gázkibocsátásának mérséklése kiemelt szerepet játszik. Magyarország a megújuló energia részarányát 13%-ról 21%-ra tervezi növelni 2030-ig. Energiahatékonyság terén célunk, hogy a végsőenergia-felhasználásunk 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket. A célok elérése érdekében folytatódnak az energiahatékonyságot célzó, a távhő és a helyi adottságokra épülő, megújuló energiát saját fogyasztásra termelő beruházások, illetve nagyobb teret kap az – időjárásfüggő megújuló energia alapú áramtermelés integrálását és hálózati rugalmasságot célzó – energetikai hálózatok fejlesztése, okosítása, a tárolókapacitások növelése és a helyi energiaközösségek kialakítása. Az igazságos átmenet jegyében a fosszilis tüzelőanyagoktól és karbon intenzív iparágaktól nagymértékben függő megyéinket segítjük.
IV. Az operatív program felépítése
Az OP öt prioritási tengelyt és hét egyedi célkitűzést tartalmaz.
Prioritási tengely Finanszírozó Alap Régiókategória 1. Vízgazdálkodás és katasztrófakockázat csökkentés ERFA, KA fejlett, kevésbé fejlett 2. Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság ERFA fejlett, kevésbé fejlett 3. Környezet- és természetvédelem ERFA fejlett, kevésbé fejlett 4. Megújuló energiagazdaság ERFA fejlett, kevésbé fejlett 5. Igazságos Átmenet Igazságos Átmenet Alap, ERFA, ESZA+ fejlett, kevésbé fejlett
V. Az operatív program tartalma
1. prioritási tengely: Vízgazdálkodás, katasztrófakockázat csökkentés
1.1 Katasztrófakockázat csökkentés éghajlatváltozás
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
- Katasztrófák elleni védekezés: megelőzés, felkészülés, reagálás, helyreállítás
1.2 Vízgazdálkodás
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
- Víz és település: nagyobb léptékű, a települések életét közvetlenül befolyásoló vízgazdálkodási beruházások, a helyi adottságok függvényében megalapozva a kék és zöld infrastruktúrák előkészítését és vizeink jó állapotának elérését is
- Vízkár, aszálykár és vízvédelem: nagyobb térségi vízgazdálkodási, illetve a vizek jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapotának elérését támogató beruházások összehangoltan a mezőgazdasági és ökológiai igényekkel, illetve egyéb (pl. rekreációs) célokkal
2. prioritási tengely: Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság
2.1 Fenntartható vízi közmű rendszerek
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
- Szennyvíz+: uniós jogszabályi megfelelést biztosító beruházások, egyedi megoldások, kistelepülések szennyvíz kérdéskörének megoldása, a befogadó víztestek jó állapotának elérését szolgáló beruházások
- Ivóvízminőség: az új Ivóvíz Irányelvből adódó feladatok és beruházások megvalósítása, ellátási hiányok felszámolása, ivóvíz minőség javítása, az ivóvízellátás biztonságának fokozása
- Víztakarékosság és az éghajlatváltozás kihívásai: a meglévő rendszerek integrálása, hatékonyságnövelése, automatizálás és folyamatirányítás, vízveszteségek csökkentése, csapadékvízgazdálkodás, tisztított szennyvíz és szennyvíziszap hasznosítás, zöld és kék infrastruktúrák fejlesztése
2.2 Települési zöld infrastruktúra
Az intézkedés az alábbi beavatkozást tartalmazza:
- Az operatív program céljait funkcionálisan támogató, különösen az 1. és 2. prioritásokban előkészített, magas hozzáadott értékű települési zöld és kék megoldások támogatása
2.3 A körforgásos gazdaságra való átállás
Az intézkedés az alábbi beavatkozást tartalmazza:
- Hulladékgazdálkodás: a meglévő rendszerek felkészítése a körfogásos gazdaságra és az új uniós célok elérésére
- A gazdaság ösztönzése a körfogásos gazdaság bevezetésére, a fenntarthatóság ösztönzése
3. prioritási tengely: Környezet- és természetvédelem
3.1 Környezetvédelem
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
- Szennyezett ipari területek helyreállítása, kármentesítése és előkészítése további barnamezős fejlesztésekhez
- A környezeti elemek védelmét szolgáló szennyezést csökkentő intézkedések és korszerű technológiák, környezeti irányítási rendszerek meghonosítása, új típusú szennyezőanyagok feltérképezése
- Zajvédelem
- Levegőminőség javítás
3.2 Természetvédelem
- A Natura 2000 területeket és védett természeti területeket magában foglaló külterületi zöldinfrastruktúra megőrzése, fejlesztése és kezelése
- A biológiai sokféleség, a Natura 2000 hálózat szolgáltatásainak fenntartható hasznosítása
- A biológiai sokféleség megőrzését, a zöld infrastruktúra fejlesztését, az ökoszisztéma szolgáltatások hasznosítását megalapozó információs rendszerek fejlesztése
4. prioritási tengely: Megújuló energiagazdaság
4.1 Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása
Az intézkedés az alábbi beavatkozást tartalmazza:
- Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása
4.2 A megújuló energiák ösztönzése
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
- Helyi adottságoknak megfelelő megújuló energiák ösztönzése a saját fogyasztási célú, egyéni és közösségi szintű villamosenergia-termelésben
- Egyéni és közösségi fűtés-hűtés – a helyi adottságoknak megfelelő – megújuló energia alapra helyezése
4.3 Intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:
- Az átviteli- és elosztóhálózatok rugalmasságát és az időjárásfüggő megújuló energia alapú áramtermelők integrálását célzó fejlesztések, intelligens energiarendszerek, és az energiatárolás ösztönzése
- A távhő-rendszer korszerűsítése, megújuló energia alapra helyezése
4.4 Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
5. prioritási tengely: Igazságos átmenet
A kidolgozás alatt lévő, Baranya, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre vonatkozó Igazságos Átmenet Tervek megvalósítása (támogatható területek: mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése, versenyképesség és a karbonszegény gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében a leginkább veszélyeztetett EU-ETS létesítmények (vállalatok) ÜHG kibocsátását célzó technológiai váltásának támogatása, új vállalkozások alapítása, kutatás, fejlesztés és innováció, digitalizáció, szennyezett területek rehabilitálása, energiahatékonyság és megújuló energiák használata, körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás támogatása, foglalkoztatás javításával összefüggő tevékenységek).
Minden prioritási tengelyhez kapcsolódóan támogathatóak a háttér és információs rendszerek fejlesztései, a döntéstámogatást elősegítő beruházások, a szemléletformálás és az innováció előmozdítása.”
Forrás:
Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.
Szerkesztői kiegészítés:
Az Igazságos Átmenet Tervekhez lásd: A méltányos átállást támogató mechanizmus: ügyelünk arra, hogy senki ne maradjon le; Európai Bizottság
„Bármely tagállam jogosult lehet támogatásra, mely a legkarbonintenzívebb régiók mellett azokra a régiókra összpontosul, ahol a fosszilistüzelőanyag-ágazat foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót. A tagállamok a 2030-ig tartó időszakra szóló, a leginkább érintett, támogatásra szoruló területeket azonosító, méltányos átállásra vonatkozó területi terveik kidolgozását követően hívhatják le a támogatást. E tervek meghatározzák azt is, hogy miként lehet a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokat a leghatékonyabban kezelni.”
