„A Bizottság ma közzétette a szellemi tulajdonnal kapcsolatos új cselekvési tervet, melynek célja, hogy segítse a vállalkozásokat – köztük különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) – találmányaik és alkotásaik lehető legjobb hasznosításában, és biztosítsa, hogy azok gazdaságunk és társadalmunk javára váljanak.
A szellemi tulajdon a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje, mivel segíti a vállalkozásokat immateriális javaik értékteremtő felhasználásában. A cselekvési terv célja lehetővé tenni Európa kreatív és innovatív ipara számára, hogy megőrizze globális vezető szerepét, továbbá felgyorsítani az európai zöld és digitális átállást. A cselekvési terv olyan kulcsfontosságú lépéseket határozza meg, amelyek célja elsősorban, hogy javítsák a szellemi tulajdon védelmét; ösztönözzék a kkv-kat a szellemi tulajdon hasznosítására; megkönnyítsék a szellemi tulajdon megosztását, és ezáltal elősegítsék a technológiák terjedését az iparban; hozzájáruljanak a hamisítás elleni küzdelemhez, és javítsák a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez rendelkezésre álló lehetőségeket; és előmozdítsák a globális szinten egyenlő versenyfeltételek megteremtését. A koronavírus-válság többek között arra is rávilágított, hogy mennyire rá vagyunk utalva a kritikus innovációra és technológiákra. A cselekvési terv ezért a járvány okozta kihívásokkal is foglalkozik, gondoskodva arról, hogy a kritikus fontosságú szellemi tulajdon válság idején is rendelkezésre bocsátható legyen.
A mai tudásalapú gazdaságban egyre fontosabbak az olyan immateriális javak, mint a márkák, a formatervezési minták, a szabadalmak és az adatok. Azon ágazatok, amelyekben fokozott szerepe van a szellemitulajdon-jognak, az összes GDP 45 %-át és az összes uniós export 93%-át képviselik, míg a szellemi tulajdon hozzáadott értéke a legtöbb európai ipari ökoszisztémában növekszik. A szellemitulajdon-jogokat védő bejegyzések száma világszerte nő, mivel a nem anyagi eszközök egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a technológiai vezető szerepért folyó globális versenyben. A cselekvési terv az európai szellemitulajdon-jogi keret erősségeire épít, biztosítva, hogy ez a keret támogassa gazdasági helyreállásunkat és rezilienciaépítésünket a kulcsfontosságú gazdasági területeken.
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Miközben Európa a világ vezető innovációinak ad otthont, vállalkozásai még mindig nem képesek teljes mértékben oltalmazni találmányaikat és kiaknázni szellemi tulajdonaikat. A mai napon javaslatot teszünk szellemitulajdon-rendszerünk átalakítására azzal a céllal, hogy megerősítsük Európa képességét az új generációs technológiák kifejlesztése terén, hogy a rendszer tükrözze az adatgazdálkodás és a mesterséges intelligencia terén elért fejlődést, hogy lehetővé tegyük a vállalkozások számára válság idején a gyors tudásmegosztást, valamint hogy támogassuk Európát gazdasági helyreállásához és a zöld átálláshoz vezető úton.”
A ma ismertetett cselekvési terv intézkedései öt kulcsfontosságú területet érintenek:
- A szellemi tulajdon oltalmának javítása
A cselekvési terv egy sor meglévő szellemitulajdon-jogi eszköz korszerűsítését és a digitális korhoz való igazítását javasolja, ideértve a szabadalmaztatott gyógyszerek és növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványainak (SPC) javítását és az uniós formatervezésiminta-oltalom korszerűsítését. Célja továbbá, hogy megerősítse a mezőgazdasági földrajzi jelzések védelmét, miközben azt is mérlegeli, hogy a földrajzi jelzések oltalmi rendszere kiterjeszthető-e uniós szinten a nem mezőgazdasági termékekre is. A Bizottság ágazati párbeszédet kezdeményez az új technológiák (például a mesterséges intelligencia és a blokklánc) szellemitulajdon-rendszerre gyakorolt hatásának kezelése érdekében. A vállalkozások gyors, hatékony és megfizethető oltalmi eszközökhöz való hozzáférésének biztosítása, valamint a jelenlegi rendszer régóta fennálló széttöredezettségének és bonyolultságának mérséklése érdekében a cselekvési terv az egységes szabadalmi rendszer mielőbbi létrehozására kéri fel a tagállamokat, hogy Unió-szerte létrejöhessen a szabadalmi oltalom érvényesítésének egyablakos rendszere.
- A szellemi tulajdon kis- és középvállalkozások (kkv-k) általi hasznosításának ösztönzése
Az európai innovátorok és alkotók, különösen a kkv-k gyakran nincsenek tisztában azokkal az előnyökkel, amelyeket a szellemi tulajdon üzleti stratégiájukba való integrálása jelenthet. Kérelmeiknek például csak 9%-a irányul a szellemi tulajdon oltalmára. A Bizottság tájékoztatást és tanácsadást javító intézkedéseket javasol, hogy segítse a kisebb vállalkozásokat immateriális javaik kiaknázásában. Az EUIPO forrásaiból az első évben biztosított 20 millió EUR összegű új pénzügyi támogatási program révén a Bizottság elősegíti a koronavírus által érintett kkv-k szellemi tulajdoni portfólióinak jobb kezelését és hasznosulását. Emellett az uniós finanszírozású kutatási és innovációs programok valamennyi résztvevője számára szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadást és segítséget biztosít majd, és együtt fog működni az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy javítsa a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok valorizációját a kutatási és innovációs közösségen belül. A Bizottság lépéseket tesz továbbá a szellemi tulajdonnak a finanszírozáshoz való hozzáférés ösztönzőjeként való használata megkönnyítéséért is.
- A szellemi tulajdon megosztásának elősegítése
A cselekvési terv célja az immateriális javak védelme mellett a gazdaságunk és társadalmunk működésének alapjául szolgáló, kritikus nem anyagi eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése. Felismerve, hogy a szellemitulajdon-rendszer fontos szerepet játszhat olyan egészségügyi vészhelyzetek kezelésében, mint a koronavírus-pandémia, a Bizottság intézkedéseket javasol a kritikus szellemi tulajdon válság idején történő megosztásának elősegítésére, miközben biztosítja a beruházások megtérülését. A Bizottság emellett munkálkodni fog a szerzői jogi infrastruktúra tökéletesítésén, és lépéseket fog tenni a szellemitulajdon-jogok által védett adatok hatékonyabb mozgósítása érdekében. Emellett javaslatokat fog tenni a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak engedélyezésének átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételére, mivel ezek az európai ipar digitális átalakulásának kulcsfontosságú elemei, és például a hálózatba kapcsolt autók, illetve egyéb IoT-termékek bevezetéséhez szükségesek.
- A hamisítás elleni küzdelem; a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javítása
A hamisított és kalózáruk behozatala az EU GDP-jének 6,8%-át teszi ki. A Bizottság javítani fogja a szellemitulajdon-jogok hatékony és kiegyensúlyozott érvényesítését. Például a digitális szolgáltatásokról szóló, hamarosan elkészülő jogszabálycsomag kiegészítéseként egy hamisítás elleni uniós eszköztárat hoz létre a szellemitulajdon-jogok birtokosai, a közvetítők (például online piacok) és a bűnüldöző hatóságok közötti hatékony együttműködés előmozdítása és megkönnyítése, a bevált gyakorlatok általános érvényesítése, valamint a megfelelő eszközök és új technológiák használata érdekében.
- A globális szinten egyenlő versenyfeltételek előmozdítása
Miközben a fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak az uniós árukivitelből 93%-os mértékben részesednek, harmadik országokban működő vállalkozásaink még mindig nagy kihívásokkal szembesülnek. Ezek kezelése érdekében a Bizottság arra törekszik, hogy megerősítse az EU iránymutató szerepét a világban a szellemi tulajdon terén. Emellett fokozni fogja az uniós válaszlépéseket a harmadik országbeli szereplők tisztességtelen gyakorlatai esetében, amilyen például az ipari kémkedés vagy azok a kísérletek, amelyek a szellemi tulajdonnak a kutatás-fejlesztéssel és a fejlesztési együttműködéssel összefüggésben történő hűtlen kezelésére irányulnak.
Háttér-információk
Az idén március 10-én elfogadott új uniós ipari stratégia felismerte annak szükségességét, hogy az EU szellemi tulajdonra vonatkozó politikájának hozzá kell járulnia Európa technológiai szuverenitásának fenntartásához és megerősítéséhez és a globálisan egyenlő versenyfeltételek előmozdításához, valamint bejelentette egy cselekvési terv elfogadását. A Miniszterek Tanácsa november 10-én felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jövőbeli uniós politikára vonatkozóan.Az olyan immateriális javak, mint a kutatás-fejlesztés, a találmányok, a művészeti és kulturális alkotások, a márkák, a szoftverek, a know-how, az üzleti folyamatok és az adatok napjainkban a tudásalapú gazdaság sarokköveit jelentik. Az elmúlt két évtizedben a szellemi tulajdont képező „eszközökbe” történő beruházások éves volumene 87%-kal, míg a tárgyi eszközökbe történő (nem lakáscélú) beruházások volumene csak 30%-kal növekedett az EU-ban. Az előző (2008-ban kezdődő) gazdasági válság sokkal kevésbé érintette a nem anyagi javakba történő beruházásokat.
A szellemi tulajdont intenzíven felhasználó iparágak alapvető szerepet játszanak az EU gazdaságában, miközben jó és fenntartható munkahelyeket kínálnak a társadalom számára. A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak jelenleg az európai GDP közel 45%-át teszik ki, és közvetlenül hozzájárulnak az összes munkahely csaknem 30%-ának létrehozásához. Európa számos ökoszisztémája nem virágozhat a szellemi tulajdon hatékony oltalma és az immateriális javak kereskedelmének hatékony eszközei nélkül.
További információk
Kérdések és válaszok
Tájékoztató a szellemi tulajdonnal kapcsolatos cselekvési tervről
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos cselekvési terv – „Making the most of the EU’s innovative potential – An intellectual property action plan to support the EU’s recovery and resilience” (Az EU innovációs potenciáljának maximális kiaknázása – Cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciaépítésének támogatásához)
Értékelő jelentés a kiegészítő szabadalmi tanúsítványokra vonatkozó jogi aktusról
Áttekintő tanulmány az ETSI-vel közölt potenciálisan alapvető szabadalmakról
Értékelő jelentés a szellemi tulajdoni jogsértések megfigyelőközpontjáról
Kísérleti projekt a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak alapvető értékeléséről
Tanulmány a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos tendenciákról és fejleményekről
Vizsgálati jelentés az egészségügyi válság idején a technológiákhoz való hozzáférést elősegítő „Impact Licensing Initiative” megvalósíthatóságáról és elemzéséről
Bevezető hatásvizsgálatok a formatervezési mintákra vonatkozó jogszabályokról
Bevezető hatásvizsgálat a földrajzi jelzések oltalmának a nem mezőgazdasági termékekre való kiterjesztéséről”
Forrás:
A Bizottság szellemi tulajdonnal kapcsolatos cselekvési tervet fogadott el az EU gazdasági rezilienciájának és helyreállásának elősegítése érdekében; Európai Bizottság; IP/20/2187; 2020. november 25.
