„A KÖFOP-2 1.2 – VEKOP – 15. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat – fejlesztés.” Kutatási Program keretében 2018-ban elkészült az „ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS, SZABÁLYOZÁS ÉS DEREGULÁCIÓ (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása) című összeállítás, amely mintegy tíz szerzői ív terjedelemben kísérletet tett arra, hogy bemutassa a helyi önkormányzati rendeletalkotás környezetét, jogi hátterét, a helyi jogalkotásra vonatkozó felhatalmazások típusait, a rendeletalkotási eljárási rendjét, valamint (de lege ferenda igénnyel) a dereguláció lehetséges útjait, módozatait.
A jogi háttér felrajzolása az Alaptörvény tárgyat érintő rendelkezéseinek értékelésével kezdődött, folytatódott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény (Jat.) szabályainak „tükörkénti” bemutatásával, majd a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseinek a felidézésével. Nemkülönben fontos helyt kapott az „alapozó” fejezetek sorában a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) is, amely már konkrét rendelkezései kapcsán „közelített” rá a helyi jogszabályalkotás tárgyköreire.
E vizsgálat végzése során világosan kirajzolódott számos olyan problémaforrás, amelyek nyilvánvalóan és bizonyíthatóan terhelték és terhelik az önkormányzatok helyi jogszabályalkotási gyakorlatát, alkalmasint annak kifejezett akadályát is jelentették. Ezek sorában messze kiemelkedtek a felhatalmazások kapcsán előbukkanó dilemmák, éspedig több dimenzióban is. Ezek bemutatására azonban a hivatkozott 2018-as összefoglalóban nem kerülhetett sor, lévén, hogy arra annak a műnek sem a rendeltetése, sem pedig a terjedelme nem teremtett módot. Ezt a hiányt ez a mostani összeállítás hivatott pótolni, s teszi ezt úgy, hogy ezen kívül még más komponenseket is bevon az elemzései körébe. Az összefoglaló „kutatási zárójelentés” 22 fejezetben mintegy 500 önkormányzati rendelet-tárgyat elemez, egyiket szűkszavúbban, másikat bővebben. Gyakorlatilag a mai teljes hatályos helyi önkormányzati rendeletanyagot átfogja, elemzi és értékeli, s teszi ezt úgy, hogy mindegyik fejezet „bevezetőjeként” az adott fejezet legjellemzőbb ismérveit bemutatja azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet mind az elkerülendő, mind pedig a követendő tendenciákra.
A munka szerkezete jól áttekinthető, az egyes jogszabályokat ágazatonként vizsgálja. A rendeletalkotási gyakorlat áttekintése is egységes szerkezeti kereteket követ, azt következetesen viszi végig, így jól összehasonlíthatók az ágazatok közötti különbségek is, s jól nyilvánvalóvá válnak, hogy a helyi szabályozásban – gyakran a központi jogalkotás bizonytalansága miatt – milyen kihívások és pontatlanságok (gyakran súlyos törvénysértések) jelentek meg.”
Forrás:
Megjelent Dr. Kiss László: Az önkormányzati rendeletalkotás jelene és jövője című könyve; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; 2020. december 23.
Önkormányzati rendelet-tár. (A helyi jogalkotás megújulásának lehetőségei); Kiss László; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; 2020. december 23. (PDF)
Önkormányzati jogalkotás, szabályozás és dereguláció. (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása); Kiss László; Dialóg Campus; 2020 (PDF)
