„Az MNB idén megjelent első Termelékenységi jelentése Magyarország innovációs rendszerének hatékonyságát is vizsgálja. A jegybank elemzői rámutatnak arra, hogy az innovációs célú kiadások emelkedtek Magyarországon, azonban ezek felhasználásának hatékonysága mérséklődött. Különösen a szabadalmazási tevékenységekben, illetve a (hazai) tudásintenzív szolgáltatások használatában rejlenek kiaknázatlan lehetőségek. Az innovációs együttműködések javítása, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok fejlesztési tevékenységeinek országhatáron belüli megerősítése is javít-hatja a hatékonyságot. Minden fejlesztendő területre nézve kulcsfontosságú, hogy a kkv-k innovációs hajlandósága javuljon.
…
Magyarországon a növekvő ráfordítások ellenére nem tudnak egyértelműen javulni a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények. Az innovációs folyamat kezdeti és későbbi szakaszaiban kimutatható ráfordítások növekedtek az elmúlt időszakban Magyarországon, azonban a kimenetek (eredmények) tekintetében a kutatás-fejlesztési tevékenységeknél stagnálást láthatunk, míg a piaci innovációs eredmények sem tudnak gyorsabban javulni, mint a ráfordítások növekménye. Különös figyelmet igényel, hogy egyre inkább csökken az innováló vállalatok aránya: jelenleg a 10 fő feletti vállalatok közel negyede végez innovációt Magyarországon, miközben uniós átlagban ez a vállalatok felére jellemző…”
Forrás:
Emelkedő ráfordítások mellett alacsonyaz innovációs hatékonyság Magyarországon; ifj. Becsey Zsolt; Magyar Nemzeti Bank;MNB Termelékenység cikksorozat 3. rész; 2020. december 23. (PDF)
Lásd még:
Termelékenységi jelentés; Magyar Nemzeti Bank; 2020. november
Soós Gábor Dániel; Kulcs a tartós gazdasági növekedéshez; Magyar Nemzeti Bank; Termelékenységi cikksorozat 1. ; 2020. december 11. (PDF)
A gyors felzárkózás motorja a javuló munkatermelékenység; Szoboszlai Mihály; Magyar Nemzeti Bank; Termelékenységi cikksorozat 2.; 2020. december 22. (PDF)
